Védett területek

(A menüpont alatti publikációk lezárva: 2015. szeptember)

VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. § b), c) és d) pontjai szerint természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetes vagy természetközeli állapotok jellemeznek.

Természetes állapotú az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy – helyreállításuk kivételével – alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi.

Temészetközeli állapotú pedig az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, és közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.

A természeti területek kiemelt oltalma törvény erejénél fogva ex lege), vagy egyedi jogszabállyal történő védetté nyilvánítással jön létre.

A Tvt. vagy más jogszabály (miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet)  által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (tehát kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület a védett természeti terület.

A védett természeti területek alapkategóriái a nemzeti park (NP), a tájvédelmi körzet (TK), a természetvédelmi terület (TT) és a természeti emlék (TE).

A gyűjtőfogalom a védett természeti terület, nem pedig a természetvédelmi terület, ahogy azt helytelenül gyakorta említik. A természetvédelmi terület ugyanis (amint itt is látható) a védett természeti területeknek csupán az egyik kategóriája.

fokved
A védett természeti terület lehet országos jelentőségű vagy helyi jelentőségű, az országos jelentőségű védett természeti terület pedig lehet védett vagy fokozottan védett.

A nemzeti park és a tájvédelmi körzet mindig országos jelentőségű, míg a természetvédelmi terület és a természeti emlék lehet országos és helyi jelentőségű.

Járulékos védett természeti területi kategóriák az erdőrezervátum, a bioszféra rezervátum és a tudományos rezervátum.

Nemzetközi minősítésű területek a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek (Ramsari területek), az Európa Diplomás területek, a Bioszféra rezervátumok, a Geoparkok, a Világörökségi területek és a Csillagoségbolt parkok. Nemzetközi (közösségi) jelentőségű kategória az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek illetve hálózat.

Speciális kategória a natúrpark.

Lássuk ezek után a törvényi meghatározásokat, fogalmakat [1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.)]!

Törvényi meghatározások

np
A nemzeti park (NP)
az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése [Tvt. 28. § (2)].

 

tk
A tájvédelmi körzet (TK)
az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése [Tvt. 28. § (3)].

 

 

tt
A természetvédelmi terület (TT)
az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. Az ex lege védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül [Tvt. 28. § (4)].

 

te
A természeti emlék (TE)
valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Az ex lege védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül [Tvt. 28. § (5)].

 

 

Nem tartoznak ugyan a védett természeti területek jogszabályi fogalomkörébe a Natura 2000 területek, azonban mint közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek állnak természetvédelmi oltalom alatt (lásd a következő írást).

N2000
A Natura 2000
terület európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület [Tvt. 4. § h)]. A Natura 2000 területeket a Kormány jelöli ki és teszi közzé [Tvt. 41/A. §].

 

A Tvt. 26. § (1) és 41. § (1) bekezdése alapján a védett természeti területeket és a Natura 2000 területeket a természetvédelmi hatóságnak a természetvédelmi kezelő útján táblával kell megjelölnie. A törvényben előírt és szabványban foglalt természetvédelmi hatósági táblák a fenti ábrákon, a területek elhelyezkedése pedig az alábbi országtérképen láthatóak.

NPTKTT-N2k

 

A fogalmak után ismerjünk meg néhány adatot!


Védett természeti területi főbb adatok

Országunkban 10 nemzeti park van, összes területük 481 ezer hektár (az ország területének 5%-a).

A tájvédelmi körzetek száma 39, összes területük 337 ezer hektár.

Az egyedi jogszabállyal védett országos jelentőségű természetvédelmi területek száma 170, amelyek összes területe 31 ezer hektár, de ex lege természetvédelmi terület minden nemzeti parkon, tájvédelmi körzeten és egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított természetvédelmi területen kívüli láp és szikes tó is.

Egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos jelentőségű természet emlék két és fél évtizeden keresztül 1 volt, 2014 vége óta számuk 42, de ex lege természeti emlék minden NP-on, TK-en vagy TT-en kívüli forrás (5 l/perc vízhozam felett), víznyelő, kunhalom és földvár is.

Az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti területek (NP, TK, TT, TE) összes száma így 261, kiterjedésük összesítve közel 849 ezer hektár, ami kerekítve az ország területének 9 %-a.

A helyi jelentőségű védett természeti területek (TT, TE) száma 1880, a TT-k összesített kiterjedése több mint 43 ezer hektár.

Hazánk egyedi jogszabállyal védett természeti területei így mindösszesen közel 900 ezer hektárt tesznek ki, ami az ország területének 9,6 %-a.

A Natura 2000 területek országos összes kiterjedése közel 2 millió hektár, ez az ország területének több mint 21 %-a.

Az országos jelentőségű védett természeti területek és a Natura 2000 területek között azonban jelentős átfedések vannak. A védett természeti területek több mint 90 %-a egyben Natura 2000 terület, míg a Natura 2000 területek közel 40 %-a védett természeti terület.

A járulékos, a speciális és a nemzetközi minősítésű természeti illetve védett természeti területi kategóriákat illetően az országban 63 erdőrezervátum, 6 bioszféra-rezervátum, 29 ramsari terület, 3 Európa diplomás terület, 1 világörökségi természeti terület, 5 világörökségi kultúrtáj, 2 csillagoségbolt-park, 7 natúrpark és 2 geopark van.

vedettkateg2

Dr. Temesi Géza

 

NATURA 2000 TERÜLETEK

A Natura 2000 területek európai ökológiai hálózatot képeznek az Európai Unióban. Kijelölésük azonos szempontok alapján, az ún. jelölő (közösségi jelentőségű) fajok illetve élőhelyek alapján történt a következő két EU Irányelv alapján.

Madárvédelmi területek:
– az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről, amely a 79/409/EGK irányelv újrakodifikált változata.

Természetmegőrzési területek:
– a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről.

A létrehozást indokolta többek között az a természetvédelmi szempont, hogy a természeti értékek megőrzését a szigetszerűen kialakított védett természeti területeken nem lehet hosszú távon biztosítani. A Natura 2000 területeken a tiltás és kötelezés helyett a korlátozás és a támogatás gyakorlata érvényesül, a Natura 2000 fenntartási tervek alapvetően szempontokat, irányelveket, ajánlásokat, vállalt gazdálkodási előírásokat tartalmaznak.

A magyarországi összesen 525 kijelölt Natura 2000 területből a különleges madárvédelmi területek száma 56, a természetmegőrzési területek száma 479, tíz terület kettős területtípus. A mindösszesen közel 2 millió hektárnyi Natura 2000 területeinknek 39 %-a erdő (a többi rét, legelő, vizes élőhely, szántó és más terület), és ugyancsak 39 %-a pedig egyben országos jelentőségű védett természeti terület.

A Natura 2000 területek fenti európai uniós természetvédelmi irányelvek alapján meghatározott területtípusait a hazai jelölő fajok számával az alábbi ábra szemlélteti.

natura20001A Natura 2000 területek jelölő fajai a közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok közül kerülnek ki. Utóbbiakat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1. A), 2. A), 2. B), 3. A) és 3. B) mellékletei tartalmazzák. A jelölő fajok azok, amelyek a közösségi jelentőségű fajok közül hazánkban jelentős állománnyal fordulnak elő, és amelyek, illetve a jelölő élőhelytípusok alapján kerültek kijelölésre Natura 2000 területeink.

A Natura 2000 területek témakörében jelent meg 2013 szeptemberében Haraszthy László „Értékőrző gazdálkodás Natura 2000 területeken” című szakkönyve, 2014 áprilisában pedig a „Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon” című legújabb természetvédelmi szakkönyv, több mint száz szerzőtől, Haraszthy László szerkesztésében, közel 1000 oldal terjedelemben (lásd Honlap, Szakirodalom).

Az Országos Természetőr Egyesület kér minden gazdálkodót, vagyonkezelőt, területtulajdonost, állampolgárt a Natura 2000 területek  és természeti értékeik védelmére, megóvására nem csak az országos jelentőségű védett természeti területeken lévő közel 800 ezer hektáron, hanem az azokon kívüli összesen 1,2 millió hektárt kitevő Natura 2000 területeken egyaránt.                                                                  

Dr. Temesi Géza

 

A TERÜLETI TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM  

A természetvédelem területi vonatkozásban általános védelmet és kiemelt oltalmat jelenthet. A kiemelt természetvédelmi oltalom nem csak a védett természeti területekre irányul, hanem a közösségi jelentőségű Natura 2000 területeket is ebben a körben kell tárgyalni függetlenül attól, hogy védelmük a hatályos vonatkozó hazai jogszabályok alapján alacsonyabb szintű. Példaként említhető erre, hogy amíg a védett természeti területen levő erdő „védelmi elsődleges rendeltetésű” és további rendeltetésként gazdasági rendeltetések nem adhatók meg, addig a nem védett természeti területen kijelölt Natura 2000 területek esetében elsődleges vagy további rendeltetésként szerepelhet a „Natura 2000” rendeltetés. Hasonlóan példa – művelési ágtól függetlenül -, hogy amíg a védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve kötelező erejű, addig a Natura 2000 területek fenntartási terve csupán ajánlásokat tartalmaz.

A területi természetvédelmi oltalom esetében jellemzőnek mondható a kettős vagy többes védelem. Tipikus példa erre, hogy a Natura 2000 területek kerekítve 40 %-a védett természeti terület, a védett természeti területek 90 %-a pedig egyben Natura 2000 terület is.
Ugyancsak példaként szolgálhatnak a kettős védelemre a járulékos védett természeti területi kategóriák, pl. az erdőrezervátum, amely a védett természeti területté nyilvánítást követő másodlagosan alkalmazott területi védelmi kategória ex lege fokozottan védett magterülettel.
Szintén itt kell említeni az országos jelentőségű védett természeti területtel átfedésben levő nemzetközi minősítésű területi kategóriákat. Ilyen kategória a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely (a Ramsari terület), az Európa Diplomás terület, a Bioszféra rezervátum (melynek magterülete ex lege fokozottan védett), a Világörökség terület (Világörökség természeti és kultúrtáj terület), a Geopark és a Csillagoségbolt park.
A kettős vagy többes védelem erősíti az adott terület természetvédelmét.

Megjegyzés
Fajok vonatkozásában is megemlíthető a kettős védelem, a fajvédelmet ugyanis növények esetében megalapozza, erősíti a területi védelem, állatfajok és növényfajok esetében pedig egyaránt erősíti – a területi védelmen belül, vagy nem védett természeti területen – a szűkebb élőhely védelme.

Lássunk itt végül egy összefoglaló ábrát a természetvédelmi oltalom alatt álló (védett természeti, Natura 2000) területek kategóriáiról, szemléltetve a területi átfedéseket is!
termolt11

Dr. Temesi Géza

 

 

TERMÉSZET – ORSZÁGOS TERÜLETI ARÁNYOK

Védett és nem védett természeti környezetünk relatív nagyságrendjének jellemzésére jól alkalmasak a %-ban kifejezett területi arányok, amelyek 2014-ben – kerekített számokkal – a következők.

Magyarország területének közel 10 %-a védett természeti terület, 21 %-a Natura 2000 terület, és – a védett természeti illetve a Natura 2000 területek átfedései eredményeképpen – összesen több mint 22 %-a áll természetvédelmi oltalom alatt. A védett természeti területek 91 %-a ugyanis egyúttal Natura 2000 terület is, illetve a Natura 2000 területek 39 %-a egyben védett természeti terület.

Az ország területének 21 %-a erdőterület (= erdősültség), ~ 88 %-a vadászterület és közel 2 %-a halgazdálkodási vízterület.

Természetvédelmi szempontból – mint a természeti környezet részét képező ökoszisztéma (életközösség és élőhely) – meghatározóak az erdők. A védett természeti területek 47 %-a, a Natura 2000 területeknek pedig 39 %-a erdő. A többi természetvédelmi oltalom alatt álló terület különböző más művelési ágakba (rét, legelő, szántó, kivett, nádas stb.) tartozik.

Az ország erdőterületének 22 %-a védett természeti terület, 40 %-a Natura 2000 terület. A 22 % védett erdőterületből 2 % Natura 2000 területek nélküli védett természeti terület. A 40 % Natura 2000 területből 20 % egyben védett természeti terület is, 20 % pedig védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület.

Az országos összes vadászterület mintegy 25 %-a védett természeti illetve Natura 2000 terület, gyakorlatilag minden természetvédelmi oltalom alatt álló terület – a vadászterületnek nem minősülhető területek kivételével – egyben vadászterület.

Dr. Temesi Géza