Védett értékek

(A menüpont alatti publikációk lezárva: 2015. december)

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. § a) pontja határozza meg a természeti érték, a 4. § e) pont pedig a védett természeti érték fogalmát.

A 4. § e) pont szerint védett természeti érték (természetvédelmi érték) a Tvt. vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány.

A természeti értéket védetté vagy fokozottan védetté miniszteri rendelet nyilvánítja (a védett természeti érték mindig országos jelentőségű). Fokozottan védetté nyilvánításra akkor van szükség, ha a védett természeti érték védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható [Tvt. 23. § (5)].

 A védett természeti értékek a következők:

–      védett növényfajok;
–      védett gombafajok;
–      védett zuzmók;
–      védett állatfajok;
–      barlangok;
–      védett ásványok, védett ősmaradványok;
–      védett földtani alapszelvények.

 A Tvt. 23. § (2) bekezdése alapján a természeti értékek közül valamennyi barlang a törvény erejénél fogva védelem alatt áll, azaz „ ex lege ” védett.

A védett és a fokozottan védett természeti értékeket a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény III. Része; a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1., 2., 5., 6. és 9. számú mellékletei; továbbá a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről szóló 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet állapítják meg.

A védett növényfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke:

5.000 – 50.000 Ft/egyed.

A fokozottan védett növényfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke:

100.000 Ft – 250.000 Ft/egyed.

Egyesületünk jelvényének (logójának) természeti szimbóluma a pilisi len (Linum dolomiticum), amely fokozottan védett növényfaj, pénzben kifejezett értéke 250.000 Ft/egyed.

A védett állatfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke:

2.000 – 50.000 Ft/egyed.

A fokozottan védett állatfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke:

100.000 – 1.000.000 Ft/egyed.

1.000.000 Ft/egyed pénzben kifejezett értékű fokozottan védett állatfaj például a túzok, a kerecsensólyom, a parlagi sas, a rétisas, a kígyászölyv, a széki lile, a csíkosfejű nádiposzáta, a csíkos szöcskeegér, a parlagi vipera stb.

Megjegyzés: a jogszabályokban alkalmazott „pénzben kifejezett érték” vagy „természetvédelmi érték” helyett gyakran használják a korábban alkalmazott „eszmei érték” kifejezést, ami ma már jogszerűtlen, és szakszerűtlen is.

Védett természeti értékeink mennyiségi adatait a mellékelt táblázat tartalmazza.

vedett2Védett természeti értékek 2015. december-page0001A hazai védett és fokozottan védett fajok mellett vannak európai közösségi védelem alatt álló fajok is a következő kategóriákkal:
a) az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok,
b) közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajok.

ad a)
A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet tartalmazza a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok mellett a 7. és a 8. számú mellékletben a hazai védett és fokozottan védett növény- és állatfajok között nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajokat. Ezen növényfajok száma 575, egyedeik pénzben kifejezett értéke 10.000 Ft., az állatfajok száma 679, egyedeik pénzben kifejezett értéke 25.000 Ft.

Az „Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfaj” kategória az EU élőhelyvédelmi irányelv és madárvédelmi irányelv által biztosított egyedi szintű védelmet valósítja meg azokra a fajokra, amelyek szerepelnek az élőhelyvédelmi irányelv IV. és V. mellékletében, illetve őshonosnak számítanak a madárvédelmi irányelv alapján, de nem védettek, nem fokozottan védettek, nem vadászhatóak, nem halászhatóak a hazai jogszabályok alapján. Ez utóbbiak védelmét ugyanis az adott jogszabályok (Tvt., 13/2001. KöM rendelet, Vtv., Hhvtv. és végrehajtási rendeleteik) rendezik.

ad b)
Másik hasonló hangzású, de más kategória a közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok. Ezek a fajok azok, amelyekre Natura 2000 területeket kell kijelölni, ezért lásd még: VÉDETT TERÜLETEK menüpont, Natura 2000 területek.

A közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1. A), 2. A), 2. B), 3. A) és 3. B) mellékletei tartalmazzák. Ezeken a listákon szerepel minden faj, amely az EU irányelvek alapján Natura 2000 jelölő faj lehet az Európai Unióban. Jelentős részük nem él nálunk, de nehéz volna meghatározni, hogy minek van potenciális esélye arra, hogy egyszer majd jelentős állománnyal megjelenik hazánkban. Ezen fajok közül kerülnek ki tehát a hazai Natura 2000 területek jelölő fajai. A jelölő fajok azok, amelyek a közösségi jelentőségű fajok közül országunkban jelenleg jelentős állománnyal fordulnak elő, és amelyek, valamint a jelölő élőhelytípusok alapján kerültek kijelölésre Natura 2000 területeink. A jelölő növényfajaink száma 37, a jelölő állatfajainké pedig 205 (ebből 101 madárfaj).

Dr. Temesi Géza


TERMÉSZETI ÉRTÉKEK PÉNZEN, PÉNZBEN, VÁLASZTÁSBAN

Természeti és védett természeti értékeink megóvása alapvető állami és társadalmi természetvédelmi feladat, törvényi kötelezettség. Az ennek megfelelő társadalmi tudatformálást a vadon élő fajok és védelmük különböző népszerűsítő reklámozása (PR) is elősegíti, a kiemelt oltalom alatt álló fajok pénzben kifejezett értéke pedig a számszerűsített természetvédelmi értéket jelenti.

Fokozottan védett növény- és állatfajok pénzérméinken

Néhány forint pénzérménk fej oldalának ábrázolása is felhívja a figyelmet egyes fokozottan védett növény- és állatfajainkra, aminek – az év fajaihoz hasonlóan – nemzeti és természetvédelmi jelentősége egyaránt van. Tapasztalhatjuk ezt egyébként más országok pénzérméin is. (A pénzeken kívül címer-, jelvény- és zászlószimbólum is lehet vadon élő állat- és növényfajok jelképes ábrázolása). Lássuk a magyar forintot!

A korábbi 2 Ft-os pénzérmén látható növényfaj
Magyar kikerics (Colchicum hungaricum): fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 100.000 Ft/egyed. Egyszikű, liliomvirágú kikericsféle, hagymás növény.

Az 5 Ft-os pénzérmén látható állatfaj
Nagy kócsag (Egretta alba): fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 100.000 Ft/egyed. Gólyaalakú fehér gémféle, gázlómadár (régies neve: nemes kócsag), a magyar természetvédelem címermadara.

A 20 Ft-os pénzérmén látható növényfaj
Magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica): fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 100.000 Ft/egyed. Lágy szárú évelő növényfaj. Mérgező faj!

Az 50 Ft-os pénzérmén látható állatfaj
Kerecsensólyom (Falco cherrug): fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 1.000.000 Ft/egyed. Európában és Ázsiában honos nagytestű sólyomféle.
erme

 

Védett és fokozottan védett növény- és állatfajok pénzben kifejezett értéke

A védett és a fokozottan védett fajokhoz pénzben kifejezett értéket rendel a jog a faji védettség szükséges erősségének megfelelően. A védett vagy fokozottan védett fajok egyedeinek ezt a pénzben kifejezett értékét, más jogszerű megnevezéssel természetvédelmi értékét ezért széles határok között (2.000 – 1.000.000 Ft/egyed) határozza meg a jogszabály [lásd 13/2009. (V. 9.) KöM rendeletet és a Védett természeti értékek című előző írást].

A pénzben kifejezett érték (természetvédelmi érték) egyébként kiinduló értéke a természetvédelmi bírság mértéke megállapításának is [lásd többször módosított 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról].

Az év fajai (növény-, gomba- és állatfajok)

Az első alcím alatti első szövegbekezdésben említett év fajai választásának szakmai – társadalmi mozgalma nem csak védett fajokra irányul, hanem más élő természeti értékekre is kiterjed. 2015-ben például az év fafaja a kocsányos tölgy, az év gyógynövénye pedig a galagonyák (lásd az alábbi táblázatot).

Az é l ő v i l á g b ó l 2014-ben 2015-ben
az év fafaja                     mezei juhar kocsányos tölgy
az év gyógynövénye fehér üröm galagonya
az év vadvirága szibériai nőszirom     fehér (tollas) szegfűk
az év gombája mezei szegfűgomba   sötét trombitagomba
az év emlősállata keleti sün ürge
az év denevére nagy patkósdenevér  
az év madara                               túzok búbos banka
az év hala                     magyar bucó kecsege
az év hüllője/kétéltűje mocsári teknős dunai tarajosgőte
az év rovara földi poszméh nagy szentjánosbogár

Megjegyzések

A pénzben kifejezett érték (vagy természetvédelmi érték) helyett gyakran helytelenül használt megnevezés az „eszmei érték”, ami már évtizedek óta nem jogszerű, és nem is szakszerű, ahogy azt az előző írás is tartalmazza. A sajtó felé sajnos nem ritkán a természetvédelem terén dolgozók sem mutatnak jó példát a megnevezések helytelen, pongyola használatával.
Ilyen előforduló szakkifejezés-probléma még például a természeti érték megnevezés gyűjtőfogalomszerű alkalmazása a természeti területre is. Még gyakoribb hiba a természetvédelmi terület ugyancsak gyűjtőfogalomként történő helytelen alkalmazása a védett természeti területi kategóriákra, a védett természeti terület megnevezés helyett.

       Dr. Temesi Géza