Új erők szükségesek

A medvék szerint is kifelé haladunk a télből; így lassan közeledik az egyik legszebbnek tartott évszakunk: a tavasz, amelynek virágzása az új erők jelképe. Merítsünk, gyűjtsünk ezért új erőt minden év tavaszán a természettől, és győzzük le természetünkben (önmagunkban) a rosszat és kórost! [Az „emberi természet” fogalma homályos, többértelmű (a természet alrendszere, vagy a társadalomé, vagy kombináció). Az etikához való viszonyt illetően pedig négy logikai állítás lehetséges: az emberi természet eredetileg rossz, eredetileg jó, eredetileg közömbös, vagy jó és rossz hajlamok egyaránt vannak benne, de ezek már filozófiai, pszichológiai és szociológiai kérdések].

Új erők szükségesek, mert korunk alapproblémái az ember és társadalmának nem egészséges léte, kórai*, amelyekből új erőkkel lehet csak jobbulni. [Nagy bajok vannak a világban: „kihalási válsággal néz szembe a Föld, a biológiai sokféleség csökkenése csendes gyilkos” (C. P. Palmer, ENSZ CBD titkárság vezetője, 2018)]. Az egyik kór megnyilvánulása az egyre nagyobbodó ökológiai lábnyomunk a növekvő fogyasztás, hulladéktermelés és környezetterhelés miatt. Az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsátása mellett az esőerdők irtása halálos bűn is. Következmény többek között a globális felmelegedés miatti éghajlatváltozás, amiért pusztul az őshonos, az idegenhonosság pedig egyre jellemzőbbé válik az élővilágban, invázióval a fronton. A másik előzővel összefüggő kór tünete a pénzügyi-gazdasági érdekeltség mindenekelőttisége, az erős környezet- és természetvédelem szükségességének tagadása. Folytathatók a sorok további világbajokkal, ilyen például a szegénység – gazdagság problémaköre, vagy a globalizáció, egyik frontján a migrációval. A *kór lassan pusztító betegséget jelent, esetünkben az emberi társadalomban létezőket, amik a természetre is hatnak, de az visszaüt az emberiségre, így aztán biztosan haladunk a bizonytalan jövőbe.

A kórokból (állapotromlásból) való jobbulást többek között az jelentené, hogy minden országban egyre nagyobb állami és társadalmi fajsúlyt és teret adunk a környezetügynek, a környezet és a természet védelmének. A környezetügy nagyobb súlya szükséges az elmélet terén (tudományos kutatás, szakmai műhelyek, jogalkotás, nevelés-oktatás) és a gyakorlati végrehajtásban (állami létszám, tervezés, természetben folytatott gazdálkodás, természetvédelmi kezelés, igazgatási rendszer – felügyelet – ellenőrzés – őrzés, civil közreműködés) egyaránt.

A természetvédelem szakterületét illetően lásd honlapunk menüpontjai alatti írásokat a természet védelméről: „védelemről az embertől, az ember által, az emberért”!

Dr. Temesi Géza

Vélemény, hozzászólás?