Természetvédelem

FENNTARTHATÓSÁG

 Dr. Temesi Géza

Az emberiség korai története küzdelem volt a saját fennmaradásáért a természet erőivel, az éghajlati feltételekkel és a különböző élőlényekkel, vadon élő állatokkal szemben, jelene és jövője pedig éppen ellenkezőleg, küzdelem a természeti környezet, a vadon élő élővilág és az éghajlati feltételek fennmaradásáért.

Az emberiség társadalmi, gazdasági, szellemi fejlődése ugyanis

  • véges erőforrású térben folyik, amelyben
  • a természeti erőforrások lehetnek megújulók és nem (vagy csak igen lassan) megújulók, de
  • a megújulók (pl. az erdők) is kimeríthetőek.

Mindezekért fontos a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés rendező elve.

A fenntartható fejlődés (a fogalom kb. 30 éves) a jelen szükségleteinek a kielégítése anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk esélyét a saját szükségleteinek a kielégítésére. Más megfogalmazásban a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése az ökológiai eltartóképesség határain belül, tehát az emberiség mindenkori szükségleteinek kielégítése a környezet védelmével, a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. (Az erdészetben az erdőkre – erdőgazdálkodásra leszűkítve hasonló fogalom a tartamosság.) Meg kell tehát előzni a környezet veszélyeztetését, károsítását, elhasználódását, a természeti erőforrások túlhasználatát, kimerítését. A környezethasználat és a természeti haszonvételek nem haladhatják meg a környezeti terhelhetőséget (határértékek!) és a megújulás mértékét ill. ütemét.

A fenntartható fejlődésnek 3 pillére van:

  • az ökológiai pillér (természeti környezet),
  • a társadalom és
  • a gazdaság.

A civilizációnak: a társadalomnak és a gazdaságnak bele kell férnie a természeti környezetbe, ami csak környezettudatossággal, a környezet és a természet védelmével lehetséges.

A környezetvédelem a környezeti elemek [mesterséges környezet (települések, infrastruktúrák, hulladékgazdálkodás), levegő, víz, föld, élővilág] védelme, olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

A természetvédelem a tájak és élőhelyek, a természeti és a védett természeti területek és értékek általános védelmét, illetve kiemelt oltalmát, valamint a Natura 2000 területek (közösségi jelentőségű jelölő fajok, jelölő élőhelyek) közösségi szintű védelmét jelenti.

A környezetvédelem és a természetvédelem egymásra kölcsönösen hat, egymással összefüggésben, részben átfedésben van [pl. élővilág – vadon élő növények és állatok; föld – erdőtalaj; épített (mesterséges) környezet – táj; víz – vizes élőhelyek, források stb.]. A bioszféra, mint globális ökológiai rendszer védelme ugyanis a cél, ami a természetvédelmi és a környezetvédelmi alapelveknek megfelelően, azok együttes érvényesítésével érhető el (komplementer elv, globális szemlélet elve, fenntarthatóság elve stb.).

A természetvédelem terén a területi védelemben szintén jelentős átfedés van az országos jelentőségű védett természeti területek és az Európai Unió Natura 2000 ökológiai hálózatának hazai területei között. Az átfedés egymást jól kiegészíti, és a területi, élőhelyi, faji védelmet uniós és hazai szinten kölcsönösen erősíti.

Lásd az alábbi ábrát és a Természetvédelem c. következő írást is!

abrafenntarthatosag2

 

TERMÉSZETVÉDELEM
Dr. Temesi Géza

(A publikáció lezárva: 2015. szeptember)

Tartalom
1. Miről szól a természetvédelem?
2. Történeti visszapillantás – külföldi és hazai.
3. A hazai törvényi szintű szabályozás nevezetes évszámai.
4. A területi védelem nevezetes évszámai és fejlődése.
5. A faji védelem nevezetes évszámai és fejlődése.
6. A természetvédelmi őrzésről.
7. Természetvédelmi állami szervek.
8. A természetvédelem legfontosabb hatályos jogszabályai.



1. Miről szól a természetvédelem?

Természetvédelem alatt értjük:

  • a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelmét, valamint
  • a természeti értékek és területek kiemelt oltalmát.

A természetvédelem

  • megóvást, megőrzést, védelmezést,
  • veszélyeztető jelenségek feltárását,
  • károsodás – károsítás megelőzését, elhárítását, csökkentését vagy megszüntetését,
  • működőképesség, biológiai sokféleség fenntartását,
  • helyreállítást és fejlesztést,
  • a fenntartható használat elősegítését,
  • a társadalom természet iránti igényének kielégítését

egyaránt jelenti [lásd a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 1 – 2. §!].

A természet általános védelmének kereteibe tartozik a természeti értékek és a természeti területek védelme: a tájvédelem, a vadon élő élővilág általános védelme, az élőhelyek és a természeti területek, valamint a földtani természeti értékek általános védelme.

A természeti értékek és területek kiemelt oltalmának alapja a védetté nyilvánítás, tehát tárgyai a védett természeti területek és a védett természeti értékek.

a) Védett természeti területek a nemzeti park (NP), a tájvédelmi körzet (TK), a természetvédelmi terület (TT) és a természeti emlék (TE). A nemzeti park és a tájvédelmi körzet mindig országos jelentőségű, míg a természetvédelmi terület és a természeti emlék egyaránt lehet országos és helyi jelentőségű. A Natura 2000 terület az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott nemzetközi védettségi kategóriába tartozó területet jelent.

A védett természeti területek az ország területének közel 10 %-át, míg a Natura 2000 területek több mint 21 %-át foglalják el.

NPTKTT-N2k

Az országos jelentőségű védett természeti területekre 10 évre szóló és mindenkire kötelező erejű természetvédelmi kezelési terv készül. Hasonlóan a helyi jelentőségű védett természeti területekre természetvédelmi (fenntartási) terv, a Natura 2000 területekre pedig fenntartási terv készül.

b) Védett természeti értékek a védett növényfajok, a védett zuzmók és gombafajok, a védett állatfajok, a barlangok, a védett ásványok és ősmaradványok.

A természeti és a védett természeti területeken folytatható tevékenységeket, korlátozásokat, tilalmakat, továbbá a természeti és a védett természeti értékek védelmére vonatkozó szabályokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény; a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; továbbá a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény tartalmazzák.

Az országos jelentőségű védett természeti területek és a védett természeti értékek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek a nemzeti park igazgatóságok, míg a természetvédelmi hatósági jogkört a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, valamint a kijelölt 11 megyei kormányhivatal gyakorolja.



2. Történeti visszapillantás – külföldi és hazai

„A természetvédelemnek rövid a múltja, de hosszú a története” – szól a szakmai mondás. Pillantsunk hát vissza!

Történeti visszapillantás – világviszonylat
A természetvédelem szabályozása világviszonylatban az időszámítás előtti századokra tekint vissza. Kezdetekben az ún. másodlagos szabályozás volt a jellemző, amely azon fajok, területek védelmére irányult, amelyek az ember számára „hasznosak” voltak (pl. vad, erdő). Jóval később az elsődleges szabályozással már közvetlenül a természeti értékek és területek megóvása a védelem célja.
A védett természeti területek szorosan kapcsolódnak az emberi civilizációhoz.
Indiában már 2000 éve volt védett terület. Először vallási okok, majd pl. a vadászat mint kiváltság miatt nyilvánítottak természeti területeket védetté – tehát a másodlagos (közvetett) védelem valósult meg, csak később vált elsődlegessé (közvetlenné) a természeti értékek vagy területek védelme.
A világ első, mai értelemben vett védett természeti területét 1864-ben jelölték ki az Egyesült Államokban. A természetvédelem „mérföldköveinek” általában a nemzeti parkok kijelölését tartják. A világ első nemzeti parkja a Yellowstone Nemzeti Park (USA) – 1872-ben nyilvánították védetté. Ez az évszám a céltudatos és intézményes természetvédelem kezdete a világon. A második nemzeti park a (Royal) Nemzeti Park (Ausztrália) – 1879 a védetté nyilvánítás éve.
Az első európai nemzeti park, az Abiskoi Nemzeti Park Svédországban van. Az Abiskoi Nemzeti Park megalakításának dátuma 1909. május 24. Az Europark Szövetség 90 évvel később a május 24. napot nevezte ki az Európai Nemzeti Parkok Napjává.

Hazai történelem
A hazai természetvédelem szabályozása a XI. századra nyúlik vissza, 1077-ben Szt. László király vasárnap tiltja a vadászatot (vallási okokból, hogy az emberek vasárnap templomba járjanak, és ne vadászni!). A XV. században, 1426-ban Zsigmond király dekrétuma az erdők kíméletes hasznosításáról szól.
Az első, mai értelemben vett természetvédelmi elképzelések a reformkorban (XIX. sz. első fele) a féktelen vadászat, madarászat és halászat elleni fellépéshez és a hód megmentéséhez fűződnek.
Az intézményes természetvédelem kezdetének az 1880 körüli évtized tekinthető, amikor megszületett az első polgári erdőtörvény, az első vadászati és az első halászatról szóló törvény.
Az első jelentős, természetvédelmi tárgyú könyvek Sajó Károly (1905) és Kaán Károly erdőmérnök (1914) tollából születettek. Kaán Károly 1931-ben, „Természetvédelem és a természeti emlékek” címmel kiadott műve közrejátszott abban, hogy az 1935. évi erdőtörvény már az erdőkről és a természetvédelemről egyaránt részletesen rendelkezett.
A magyar természetvédelem szervezetileg alapvetően az erdészetből, szakmailag pedig az erdészet és részben a vadgazdálkodás-vadászat szakterületéből, valamint a madárvédelemből és a természetvizsgálatból fejlődött ki. A természetvédelem szabályozásának alapját az erdészeti, a vadászati, a halászati és a madárvédelmi szabályozások, rendelkezések adták.

Szervezetileg a természetvédelmet a következő főhatóságok irányították:
1879 – 1954       →     Földművelésügyi Minisztérium;
1954 – 1961       →     Országos Erdészeti Főigazgatóság;
1961 – 1977       →     Országos Természetvédelmi Hivatal;
1977 – 1987       →     Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal
1987 – 1990       →     Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium;
1990 – 1998       →     Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
1998 – 2002       →     Környezetvédelmi Minisztérium
2002 – 2010       →     Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
2010 – 2014       →     Vidékfejlesztési Minisztérium

Amint látható, az eltelt 135 év alatt 9 természetvédelemért felelős főhatóság váltotta egymást, 2014-től pedig a 10. az új Földművelésügyi Minisztérium.

A természetvédelemnek 1961-től fél évszázadig volt önálló főhatósága, először 26 évig önálló országos hivatala (10 év után a környezetvédelemmel együtt), majd 23 évig ugyancsak a környezetvédelemmel együtt önálló minisztériuma.


3. A hazai törvényi szintű szabályozás nevezetes évszámai

A természet védelmének törvényi szintű szabályozása az elmúlt 222 év alatt a következőként alakult.

1791 – első feudális erdőtörvény;

1879 – első polgári erdőtörvény;

1883 – törvény a vadászatról;

1888 – törvény a halászatról;

1935 – törvény az erdőkről és a természetvédelemről;

1961 – törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról;

 – törvényerejű rendelet a természetvédelemről;

1982 – törvényerejű rendelet a természetvédelemről;

1996 – törvény a természetvédelemről;

 – törvény az erdőről és az erdő védelméről;

 – törvény a vadgazdálkodásról és a vadászatról;

1997 – törvény a halászatról és a horgászatról;

2009 – törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról;

2013 – törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről.



4. A területi védelem nevezetes évszámai és fejlődése

A védett természeti területek közül az első természetvédelmi terület (TT) volt, mégpedig a Debreceni Nagyerdő egy része, 1939-től.
Első tájvédelmi körzetünk (TK) a Tihanyi Tájvédelmi Körzet, amely 1952-ben alakult meg.
Első nemzeti parkunk (NP) pedig a Hortobágyi Nemzeti Park – 1972.

Mérföldköveink: a nemzeti parkok megalakítása

1.             1972         –      Hortobágyi Nemzeti Park;
2.             1975         –      Kiskunsági Nemzeti Park;
3.             1976         –      Bükki Nemzeti Park;
4.             1985         –      Aggteleki Nemzeti Park;
5.             1991/94    –      Fertőtavi/Fertő-Hanság Nemzeti Park;
6.             1996         –      Duna-Dráva Nemzeti Park;
7 – 9.       1997         –      Körös-Maros Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park,                                           Duna-Ipoly Nemzeti Park;
10.           2002         –      Őrségi Nemzeti Park.

2014 végén már 10 nemzeti park, 39 tájvédelmi körzet, 170 országos jelentőségű természetvédelmi terület és 42 országos jelentőségű természeti emlék van az országban.



5. A faji védelem nevezetes évszámai és fejlődése

Lássunk a faji védelemre is néhány nevezetes évszámot és a fejlődést mutató adatokat!

1901 – 132 madárfaj (énekesek) és 30 emlősfaj (rovarevő kisemlősök: sün, vakondok,                             denevérek) védelme.
1904 – vízirigó védelme.
1906 – fehér és fekete gólya, vércsék védelme (1. Madarak és Fák Napja).

Ezekre a védettségekre még a fajok haszna miatt került sor, tehát másodlagos védelem valósult meg.

1912 – nagykócsag, kiskócsag, üstökös gém, kanalas gém, batla.

Ezek a fajok viszont elsőként már mint természeti érték kerültek védetté nyilvánításra, vagyis már elsődleges védelemről beszélünk. Ez azért is jelentős, mert ebben az időben még a tollért való vadászat is divat volt!

A nagykócsag a természetvédelem „címermadara”.

termved cimer

1954 – 34 madárfaj védelme.
1971 – Erdélyi hérics védelme.
1974 – 96 gerinces faj védelme a madarakon kívül.
1982 – 340 növényfaj és 571 állatfaj védett (153 gerinctelen is).
1985 – 415 növényfaj és 619 állatfaj védett.
2001 – 720 növényfaj és 997 állatfaj védett.
A legutóbbi jogszabály-módosítás eredményeként 2012 óta már 733 növényfaj és 1168 állatfaj védett.



6. A természetvédelmi őrzésről

A természetvédelmi őrzés 90 éves múltú. A természetvédelmi őr egyik „őse” ugyanis a Kis-Balatonon 1922 – 1942 között, Ürbő-pusztán pedig 1924 után alkalmazott kócsagőr volt. Másik ős volt az 1940-es években Bátorligeten az ősláp őrzésére alkalmazott nyírlápőr.

1946 – 1972 között a természetvédelmi őrzés az erdészet szervezetén belül valósult meg az erdészeti szakszemélyzettel, vadőrökkel, de már megjelenik a beosztott erdész szintjén a természetvédelmi őr is.

1961/62-től törvényerejű rendelet, 1971-től pedig a végrehajtására kiadott kormányrendelet a természetvédelmi őrökre az erdőőrökre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő, tehát az erdőőr analógia jellemző.

Az első természetvédelmi őrszolgálat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál alakult meg 1972/73-ban, 3 majd 5 fővel.

1982. évi újabb jogszabályok alapján továbbra is jellemző a természetvédelmi őrre az erdőőr, mezőőr analógia, de már megjelenik a helyszíni bírságolási jogosultság.

Történelmi mérföldkő volt az 1997. évi CLIX. törvény, és a természetvédelmi hivatali személyi okok miatt megkésett végrehajtási rendeletek (kormányrendelet, miniszteri rendelet) hatályba lépése (tv. 1998. január 1-jén, vhr.-ek 2000-ben).

Egységes, szervezett, technikailag elfogadhatóan felszerelt, korszerű Természetvédelmi Őrszolgálat így 2000 óta működik. Az állami természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr jogintézménye tehát a törvényi szabályozás szintjén 1998-tól, a végrehajtási rendeletek szintjén 2000 óta működik. A természetvédelmi őrök munkáját polgári természetőrök segítik.

termvedorszolgpolg termor logo

2012-ben a természetvédelmi őrökre és az önkormányzati természetvédelmi őrökre is vonatkozó új törvényi szabályozás jelent meg: a 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről.

A(z állami) természetvédelmi őr 1992-től köztisztviselői, 2011-től pedig kormánytisztviselői jogállású, 1998/2000 óta széleskörű intézkedésre jogosult, állami őrzést ellátó hivatalos (hatósági) személy, aki 2013-tól a rendészeti feladatokat ellátó személyek körébe tartozik. Az önkormányzati természetvédelmi őr 1997 óta létező jogintézménye intézkedésre jogosult, önkormányzati őrzést ellátó hivatalos személyt jelent köztisztviselői jogállással, aki 2013-tól szintén a rendészeti feladatokat ellátó személyek körébe tartozik.


7. Természetvédelmi állami szervek

Az állami természetvédelem szervezete a Földművelésügyi Minisztérium (FM) igazgatási ágazatához, a miniszter irányítása alá tartozik. A minisztérium szervezetében a miniszter által átruházott hatáskörben a környezetügyért felelős helyettes államtitkár jár el úgy, hogy  az állami földekért felelős helyettes államtitkár által irányított Földvagyon-gazdálkodási Főosztály földvagyon-gazdálkodás tekintetében működik közre, az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály pedig szakmai felügyelet körébe tartozó ügyekben felelős.

A természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szerveket és hatáskörüket a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet tartalmazza, illetve szabályozza.

A természetvédelem állami területi szervei a korábbi környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek után 2015. április 1-től a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként és szakhatóságként működő 11 megyei kormányhivatal, valamint változatlanul a 10 nemzeti park igazgatóság. A hatóságok illetékességi területét és az igazgatóságok működési területét szintén a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

a) Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) a környezetvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal az egész országra kiterjedő illetékességgel, kormányrendelet eltérő rendelkezéseinek kivételével másodfokú hatóság.

Az elsőfokú területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként eljáró megyei kormányhivatalok és illetékességi területeik a következők:

  1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye;
  2. Vas Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Vas megye és Zala megye;
  3. Fejér Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Fejér megye, Tolna megye és Veszprém megye, természetvédelmi hatáskörben terület alapján meghatározott különös illetékességgel is rendelkezik;
  4. Baranya Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Baranya megye és Somogy megye;
  5. Pest Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Pest megye, Budapest és Nógrád megye, természetvédelmi hatáskörben terület alapján és ügytípus alapján meghatározott különös illetékességgel is rendelkezik;
  6. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Hajdú-Bihar megye;
  7. Békés Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Békés megye;
  8. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;
  9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye, természetvédelmi hatáskörben terület alapján meghatározott különös illetékességgel is rendelkezik;
  10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye;
  11. Csongrád Megyei Kormányhivatal:
    illetékességi területe Csongrád megye és Bács-Kiskun megye.

np-mukodesi2

b) A nemzeti park igazgatóság szervezetrendszere a védett természeti értékek, valamint a védett természeti és a Natura 2000 területek természetvédelmi kezeléséért felelős, vagyonkezelési feladatokat lát el, és Természetvédelmi Őrszolgálatot működtet. A nemzeti park igazgatóságok a következők:

  1. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő;
  2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak;
  3. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger;
  4. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs;
  5. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom;
  6. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród;
  7. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen;
  8. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét;
  9. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas;
  10. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter.

np mukodesi



8. A természetvédelem legfontosabb hatályos jogszabályai

1995. évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról;

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről;

1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról – II. Fejezet;

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról;

9/2000. (V. 19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról;

33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről;

33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról;

13/1997. (V. 28.) KTM rendelet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról;

19/1997. (VII. 4.) KTM rendelet az elkobzott védett természeti értékekkel kapcsolatos intézkedésekről;

67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról;

13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről;

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről;

2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról;

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről;

276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról;

12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól;

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról;

33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól;

19/2006. (III. 31.) KvVM rendelet az éti csiga gyűjtéséről és hasznosításáról;

348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról;

4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról;

93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről;

7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról;

91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól;

90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről;

21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről;

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról;

292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól;

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről;

16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről;

297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről;

14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről;

24/2012. (III. 19.) VM rendelet a földalatti gombák gyűjtéséről; 

134/2013. (XII. 29.) VM rendelet a nemzeti parkok területének övezetekbe való besorolásáról és az egyes övezetekre vonatkozó általános természetvédelmi előírásokról;

68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról;

71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről;

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről;

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről;

(2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.)

Lásd még a Honlap Természethasznosítás menüpontjának jogszabályait!