Természetőrzés

(A menüpont alatti publikáció lezárva: 2016. december)

A TERMÉSZET ŐRZÉSE

A természet őrzésének történelmi gyökerei a tulajdonosi őrzés, az erdőőrzés és a vad, hal őrzése, de a csendőrségnek és a mezőőröknek is voltak a természeti területek és értékek védelmével, őrzésével összefüggő feladatai. 

A hazai, államilag szervezett és szoros értelemben vett természetvédelmi őrzés kezdetekben az erdészet szervezetén belül valósult meg, majd a természetvédelmi őr jogintézménye is az erdőőr analógiájára alakult ki. A jogállás, jogviszony tekintetében azonban a természetvédelmi őr intézkedésre jogosult hatósági személlyé vált, míg az erdő őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet erdőgazdálkodói alkalmazott maradt.

Az utóbbi években a történeti múlthoz képest fordított analógia volt tapasztalható, és a természetvédelmi őr jogintézménye szolgált mintául. A Természetvédelmi Őrszolgálat mintájára alkották meg a hatósági erdővédelmi szolgálat jogintézményét, de az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységének szabályozására hozott törvényhez is a természetvédelmi őrszolgálat szabályozása szolgált tartalmi mintaként.

A Természetvédelmi Őrszolgálaton kívül a természet őrzését végzi törvényben meghatározott feladatkörében a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a hivatásos vadász és a halászati őr is. A természetőrzést segítheti a mezei őrszolgálat, de közreműködnek a természet őrzésében állampolgári segítők, polgári természetőrök és társadalmi halőrök is. Így összesen kb. 8000 fő foglalkozik országunkban (egyéb feladatai mellett) a természet őrzésével. 

A TERMÉSZET ŐRZÉSÉT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK

A természet őrzését ellátó személyek különböző jogállással és jogviszony keretében, különböző intézkedési kötelességekkel, jogosultságokkal és feltételekkel látnak el törvényben előírt feladatkörükben és illetékességi területükön őrzési, őrszolgálati feladatokat.
Az új törvényi gyűjtőfogalom: „rendészeti feladatokat ellátó személyek”.

1. Természetvédelmi őrszolgálat [természetvédelmi őrzés]

1.1. Természetvédelmi őr (állami) – állami (hatósági) őrzés
1.2. Önkormányzati természetvédelmi őr – önkormányzati (hatósági) őrzés
1.3. Polgári természetőr – állampolgári (őrzési) közreműködés

A(z állami) természetvédelmi őr kormánytisztviselő, hivatalos személy, illetékességi területe a foglalkoztató nemzeti park igazgatóság működési területe.

Az önkormányzati természetvédelmi őr hivatalos személy, önkormányzati köztisztviselő vagy közalkalmazott, önálló alkalmazásban vagy önkormányzati rendészeti szerv tagjaként. Illetékességi területe a helyi jelentőségű védett természeti terület.

A természetvédelmi őrzés alapvető jogszabályai:

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
(59., 63. és 66. §);

1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
– II. Fejezet;

4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról;

9/2000. (V. 19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról;

33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről;

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása – 1.1. természetvédelmi őr és 1.2. önkormányzati természetvédelmi őr: 177. § (1) a), 187. § (1) b), 193., 195., 196., 202/A, 242., 243., 245. § (1)].

2. Erdőterületek, erdei természeti értékek, erdei termékek őrzése [erdőőrzés]

2.1. Erdővédelmi szolgálat tagja – állami (hatósági) őrzés
2.2. Erdészeti szakszemélyzet – szakszemélyzeti (vagyon)őrzés

Az erdővédelmi szolgálat a Természetvédelmi Őrszolgálat mintájára került kialakításra. Illetékességi területe a foglalkoztató erdészeti hatóság illetékességi területe. A szolgálat még nem működik.

Az erdészeti szakszemélyzet az erdőgazdálkodó alkalmazottja, illetékességi területe az erdőterület és az erdészeti magánút. Állami erdőterületen 100 %-os állami tulajdonban levő erdészeti Zrt-k az erdőgazdálkodók. Az erdészeti szakszemélyzet tagja önkormányzat önálló alkalmazottja, vagy önkormányzati rendészeti szerv tagja is lehet. Az erdészeti szakszemélyzet tagja egyes rendészeti feladatokat is végző közfeladatot ellátó személy.

Az erdőőrzés alapvető törvényei:

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
(98. és 100. §);

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása – 2.1. erdővédelmi szolgálat tagja: 177. § (1) a), 242. és 243. §]. 

3. Vadászterületek, vadállomány és élőhelyének őrzése
[vadőrzés (vad = vadászható vadon élő állatok)]

3.1. Hivatásos vadász – szakszemélyzeti (vagyon)őrzés

A hivatásos vadász a vadászatra jogosult alkalmazottja, aki egyes rendészeti feladatokat is ellátó személyként büntetőjogi védelemben részesül. Illetékességi területe a vadászterület és a közforgalom elől elzárt magánút.

A vad és élőhelye őrzésének alapvető törvényei:

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról
(50 – 55. §);

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról. 

4. Halgazdálkodási vízterületek, halállomány és élőhelyének őrzése
[halőrzés, halászati őrzés]

4.1. Halászati őr – szakszemélyzeti (vagyon)őrzés
4.2. Társadalmi halőr – állampolgári (őrzési) közreműködés

A halászati őr a halgazdálkodásra jogosult, a halászati hatóság vagy az önkormányzat alkalmazottja. Utóbbi esetben állhat önálló alkalmazásban vagy önkormányzati rendészeti szerv tagjaként is foglalkoztatható. Egyes rendészeti feladatokat ellátó személyként büntetőjogi védelemben részesül. Illetékességi területe a halászati vízterület és partja.
Halászati őr feladataival mezei őrszolgálat is megbízható.

A halászati őrzés alapvető törvényei:

2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
(56 – 57. §);

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása –  4.1. halászati őr: 177. § (1) a), 202., 202/A, 203., 215. és 245. § (1)].

5. Mezei őrszolgálat, mezőőr [termőföldek őrzése]

Részben közreműködnek még a természet őrzésében a mezőőrök is. A mezei őrszolgálat a halászati őr feladataival is megbízható.

A mezőőrt önkormányzat foglalkoztatja önálló alkalmazásban vagy önkormányzati rendészeti szerv tagjaként. A mezőőr egyes rendészeti feladatokat ellátó személyként büntetőjogi védelemben részesül. Illetékességi területe a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldekre terjed ki.

A mezei őrszolgálat alapvető törvényei:

1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
– III. Fejezet;

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása –  5. mezőőr: 177. § (1) a), 215., 241. és 245. § (1)].

termeszetorei1Dr. Temesi Géza