Természetkárosítás

A természetvédelemmel összefüggésben gyakoriak a helytelen fogalomhasználatok a hétköznapokban és a sajtóban is. Példa lehet a természetvédelmi terület, amit gyakran a védett természeti terület megnevezés helyett alkalmaznak. Konkrét példával: a nemzeti park nem természetvédelmi terület, hanem védett természeti terület. A természetvédelmi terület (TT) ugyanis a nemzeti parkhoz (NP) hasonlóan az egyik védett természeti területi alapkategória. Hasonló a kezelés szóhasználat is, ami jelző nélkül általában nem értelmezhető pontosan, vagy félreérthető. A védett természeti területek vagyonkezelése ugyanis gazdálkodást jelent, míg a védett természeti és Natura 2000 területek és a védett természeti értékek természetvédelmi kezelése igazgatási jellegű nemzeti park igazgatósági szakmai feladat. Az utóbbi fogalom tartalmát és terjedelmét alapvetően az 1996. évi LIII. törvény határozza meg. A természetkárosítást gyakran használják a természetvédelem érdekeit sértő, természeti vagy védett természeti területet, értéket károsító cselekmények gyűjtőfogalmaként, holott a természetkárosítás a jogban bűncselekmény kategória.

 A TERMÉSZETKÁROSÍTÁS BŰNCSELEKMÉNYE

 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 4 – 5. §-a szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy − ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli − gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a Btk. büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.

A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Btk. kétévi  szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

Fentiekből is következik, hogy alapvető büntetőjogi fogalmak a következők: szándékos − gondatlan, tevékenység – mulasztás, bűncselekmény − bűntett – vétség, büntetés.

A természetkárosítás bűncselekményi tényállásait a Btk. 242. és 243. §-ai állapítják meg. Védett élő szervezetre a 242. §, védett területre és Natura 2000 területre, védett életközösségre és élőhelyére, barlangra a 243. § vonatkozik.

I. Természetkárosítás bűncselekménye élő szervezettel

 A védett élő szervezettel kapcsolatos természetkárosítás bűncselekményre a Btk. vonatkozó bekezdései és pontjai az alábbiakat tartalmazzák (a törvényi szöveget megjegyzések, példák, jogmagyarázatok  egészítik ki).

242. § (1) Aki

a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,

(a fokozottan védett növényfajok száma 87, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 100.000 – 250.000 Ft/egyed, a fokozottan védett állatfajok száma 185, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 100.000 – 1.000.000 Ft/egyed)

b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

(azaz 100.000 Ft-ot; pl. az 50.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett fajok 2 vagy több egyede, a 10.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett fajok 10 vagy több egyede, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj (hóvirág) 10 vagy több egyede, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok (pl. házi veréb) 4 vagy több egyede esetében áll fenn a bűncselekmény)

c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét

[tehát az elkövetési tárgyak az a), b), c) pontok alatti élő szervezetek egyedei]            

Termeszetkarositas_1    

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza,

a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét,

(növényfajok esetében az 500.000 Ft-ot, állatfajok esetén a 2.000.000 Ft-ot)

b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti.

(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fontos az egyed törvényi fogalma a Btk. 242. § (4) bekezdés szerint:

A 242. § alkalmazásában élő szervezet egyede:

a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,

(megjegyzés: pl. védett vagy fokozottan védett madár tojása)

b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,

c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt*, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

(*pl. konzerv védett énekesmadarak nyelvének felhasználásával)

Az egyed fogalmát a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) is megállapítja (a Btk.-val azonos tartalommal) a következőként:

Tvt. 4. § p) pont

egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

Termeszetkarositas_2

Külföldi bérvadászok egykori „zsákmánya” természetkárosítás bűncselekményének (bűntettének) elkövetésével.

 II. Természetkárosítás bűncselekménye területtel

 A Btk. 243. § (1) bekezdése szerint aki

Termeszetkarositas_3

jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A (2) bekezdés alapján a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.

Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(a védett terület, életközösség értelemszerűen magában foglalja a fokozottan védettet is; minden barlang ex-lege védett, vagy fokozottan védett)

Termeszetkarositas_4

Natura 2000 terület károsítása; a jogellenes jelentős mértékű megváltoztatás a természetkárosítás bűncselekményének kritériuma; de lásd Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontot és 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdését is.

***

Fenti ismertetésekből látható, hogy a Büntető Törvénykönyv szükséges szigora biztosítja a megfelelő és arányos jogkövetkezmény alkalmazhatóságát a bűncselekmény miatti büntetésekben. A törvényi szabályok érvényesítésének biztosítása a természet őrzését ellátó rendészeti személyek, a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok, törvényszékek feladata.

A természet védelmével összefüggő jogsértés jogkövetkezménye lehet a természetvédelmi hatóság által kiszabott természetvédelmi bírság is a Tvt. 80. §-a alapján, a 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet szerint. A természetvédelmi bírság azonban nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól. Amennyiben tehát a Tvt. alapján természetvédelmi bírság kiszabására kerül sor, de a cselekmény a Btk.-ba is ütközik, úgy a természetvédelmi bírság kiszabásán kívül büntetőeljárás is indul.

2017. augusztus

Dr. Temesi Géza

 

Minden vélemény számít!