Természethasználat

(A menüpont alatti publikációk lezárva: 2015. szeptember)

TERMÉSZETHASZNOSÍTÁS, TERMÉSZETHASZNÁLAT 

A természet hasznosítása (használata) az ember és a természet kapcsolatrendszerének egyik meghatározó alrendszere. A másik alrendszer a természet védelme, de a kettő egymással átfedésben van, mert csak így valósulhat meg a fenntartható természethasználat (fenntartható természetgazdálkodás).

A természettel (természeti területen, természeti értékekkel) mint objektummal folytatott természethasználat, természetgazdálkodás legfontosabb ágazatai a következők:

– erdőgazdálkodás – erdőhasználat,
– vadgazdálkodás – vadászat,
– halgazdálkodás – halászat, horgászat,
– bányászat, turizmus stb.

Ezeknek az ágazatoknak a jogszabályai nem csak a gazdálkodást szabályozzák a fenntarthatóság alapvető rendező elvének az érvényesülése érdekében, hanem közvetlenül és közvetve a természet általános védelmét is szolgálják.

Míg a természetvédelem a fenntarthatóság alapfeltétele, addig a természetgazdálkodásnak hosszú távú tervezési rendszerekre is alapozva szolgálnia kell a fenntartható fejlődést és a természet védelmét. Az erdészek erdősültségünk, az erdők természetességi állapotának és az élőfa-készletnek a folyamatos növelésével (az évenkénti fakitermelés mennyisége az évi bruttó folyónövedék ~ 60 %-a), a vadászok a vad- és élőhely-védelemmel, valamint a vadállomány szabályozásával, a halgazdálkodók pedig a halállomány és természetes vizeink védelmével járulnak hozzá természeti környezetünk általános védelméhez és a fenntartható fejlődéshez.

Az alábbiakban ismertetjük a természethasznosító ágazatok alapvető jogszabályainak jegyzékét, amit folyamatosan karbantartunk. 

Az erdőgazdálkodás – erdőhasználat – erdővédelem alapvető jogszabályai

1994. évi XLIX. törvény az erdőbirtokossági társulatról;

4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről;

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról;

153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról;

11/2010. (II. 4.) FVM rendelet az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól;

71/2010. (V. 13.) FVM rendelet az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének, továbbképzésének, szolgálati tevékenységének részletes szabályairól, valamint az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek szolgálati tevékenységének egyes szabályairól;

68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról;

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

24/2012. (III. 19.) VM rendelet a földalatti gombák gyűjtéséről.

A vadgazdálkodás – vadászat – vadvédelem alapvető jogszabályai

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról;

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól;

7/2010. (II. 2.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról;

68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról;

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról.

A halgazdálkodás – halászat, horgászat – halvédelem alapvető jogszabályai

2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről;

133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról;

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról;

68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról;

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról.

 

 SZÜKSÉG VAN VADÁSZATRA?

Földünkön ma már kevés olyan ősi természeti terület van, ahol az ökológiai rendszeren (ökoszisztémán) belül az életközösség (biocönózis) önszabályozása az élőhellyel (biotóppal) harmonizálva még működik.

A természet önszabályozó képességének, ökológiai egyensúlyának, a csúcsragadozóknak a hiányában emberi szabályozásra van szükség. Ez a szabályozás a vadon élő állatfajok állományának kritikus csökkenése esetén védelmet, túlszaporodása esetén állomány-apasztást jelent.

A túlszaporodott vadállomány nem csak gazdasági károkat okoz, hanem károsan befolyásolja a kívánatos természeti állapotot, káros a populációra (veszettség, pestis stb.), és károsítja a védett természeti értékeket (védett növényzetet, védett állatokat) is. A magyarországi vadfajok közül ezért egyes fajok (pl. vaddisznó, gímszarvas, muflon, róka) állományszabályozása természetvédelmi szempontból is elkerülhetetlen.

Új képRóka terítéken

A vadállomány szabályozásának eszköze a vadászat: a vad elejtése vagy elfogása. A vadászat a vadgazdálkodás része, tehát gazdasági tevékenység, de egyben passzió és sport is, részben pedig természetvédelmi szükségszerűség.

Magyarországon vad alatt a vadászható állatfajt, illetve egyedét értjük. A vad nem csak a vadgazdálkodás és a vadászat tárgya, hanem a természetvédelemé is. A vad ugyanis egyben természeti érték, ezért védelme a természet általános védelmének feladatkörébe tartozik.

A vad és élőhelyének védelmét szolgálják a természetvédelmi és az erdő védelmére vonatkozó szabályozások mellett a vadászati idények, a tilalmi idő és más korlátozások, a vadgazdálkodásra – vadászatra és a vad elejtésére vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a vadászetika.

A hazai egyébként is magas nagyvadlétszám az utóbbi években is tovább növekszik annak ellenére, hogy az éves teríték (elejtett vadlétszám) is jelentősen nő. Nagyrészt hasonló a helyzet az apróvad esetében is. Mindez szintén indokolja a vadállomány megfelelő szabályozásának szükségességét. (Lásd a mellékelt táblázatot!)

 vadletszam

Országunk területének mintegy 88 %-a, 8,2 millió hektár vadászterületnek minősül. A vadászterületek száma közel 1400, átlagos nagyságuk így kb. 5.900 ha. A sportvadászok létszáma kerekítve 57.000 fő, a hivatásos vadászoké pedig 3.650 fő. A vad őrzése a hivatásos vadászok – mint egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek – egyik feladata.

A vadászati igazgatási feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkárának irányítása alá tartozó Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága (másodfokú vadászati hatóság), valamint a megyei kormányhivatalok (első fokú vadászati hatóságok) látják el.

Ajánlott szakirodalom:
Sterbetz István (2003): Természetvédelmi elvárások a vadászetikában.
Educatio ’98 Kft., Eger, 48 pp.

(Dr. Sterbetz István és Sánta Antal emlékére)
Dr. Temesi Géza

 

ERDŐVAGYON – ERDÉSZET

Hazánk erdőterülete 1.938.139 ha, ami 20,8 %-os erdősültséget jelent. (A Föld erdősültsége 30 %, az EU erdősültsége pedig 40 %-os.)

Az ország erdőterületének fafajok szerinti megoszlása a következő:
akác: 24,1 %; tölgyek: 20,8 %; cser: 11,2 %;
bükk: 5,9 %; gyertyán: 5,2 %;
nemesnyár: 6,3 %; hazai nyár: 4,2 %;
többi lombos fafaj: 11,3 %;
fenyők: 11,0 %.

Az erdőterület 63 %-át őshonos, 37 %-át pedig idegenhonos vagy meghonosodott fafajok, illetve klónozott fajták (nemesnyárak) foglalják el.

Erdeink élőfakészlete 369,6 millió bruttó m³,
az évi bruttó folyónövedék pedig 13,1 millió m³. (Ez a növedék másodpercenként egy közel 75 cm élű fakockányi térfogat-növekedésnek felel meg.)

Az éves erdőfelújítás, vagyis a sikeres első erdősítés 18.596 ha, az évi erdőtelepítés pedig  2.530 ha. A befejezett erdősítés közel 19.000 ha, ebből erdőfelújítás 14.987 ha, erdőtelepítés 3.986 ha.

A fakitermelés mennyisége 7.875.000 bruttó m³,
ebből például tölgy 1.038.000 btto m³, akác 1.745.000 btto m³, nemesnyár 1.116.000 btto m³, fenyő pedig 1.261.000 m³.

Az elsődleges rendeltetés szerint az erdők 62,4 %-a gazdasági, 36,5 %-a védelmi, 1,1 %-a közjóléti rendeltetésű.

Természetvédelmi oltalom alatt áll 423.028 ha erdő, ebből védett természeti terület 356.146 ha, fokozottan védett természeti terület 66.882 ha.
Natura 2000 területen van 771.331 ha erdő, amelyből Natura 2000 és egyben védett vagy fokozottan védett természeti terület 384.251 ha, védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület 387.080 ha.

A védett természeti területek 47 %-a, a Natura 2000 területek 39 %-a erdő művelési ágba tartozik.

A tulajdonviszonyok szerint erdeink 55.7 %-a állami erdő, 42,0 %-a magánerdő, 1,2 %-a  közösségi, 1,1 %-a pedig vegyes tulajdonú erdő.

Ennyit a 2013. év végi adatokból, amit a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatásából válogattam össze tájékoztatásul.

fotoerdoFotósokat ihlet az erdő

A hazai erdők közel 56 %-át kitevő állami erdőkben 100 %-os állami tulajdonban levő zártkörűen működő részvénytársaságok (Zrt.-k) gazdálkodnak.

A Nemzeti Földalap, az állami tulajdonú termőföldek, így az állami erdők vonatkozásában is az állam nevében a földművelésügyi miniszter a tulajdonosi joggyakorló az irányítása alá tartozó  Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján (a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető az állami földekért felelős helyettes államtitkár, a miniszteri hatáskör gyakorlásában közreműködő felelős szervezeti egység az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály). Az állami erdészeti Zrt.-k mint gazdasági társaságok felett az állami tulajdonosi joggyakorló a Földművelésügyi Minisztérum (FM), amelynek szervezetében a tulajdonosi joggyakorlás a miniszter hatásköre, a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető az állami földekért felelős helyettes államtitkár, a miniszteri hatáskör gyakorlásában közreműködő felelős szervezeti egység pedig az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály.

A Magyar Fejlesztési Banktól a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá került 22 állami erdőgazdaság kb. 5700 munkavállalót foglalkoztat, 2012-ben 7900 közfoglalkoztatottat fogadott, és mintegy 10 ezer vállalkozói szerződéssel 40 ezer család megélhetését segíti elő.

 A 22 állami erdőgazdaság a következő:

  1. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. – Pápa,
  2. DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. – Szeged,
  3. EGERERDŐ Erdészeti Zrt. – Eger,
  4. ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. – Miskolc,
  5. Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. – Baja,
  6. Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. – Tamási,
  7. IPOLYERDŐ Zrt. – Balassagyarmat,
  8. Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. – Győr,
  9. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. – Kecskemét,
  10. Mecsekerdő Zrt. – Pécs,
  11. NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. – Szolnok,
  12. NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. – Nyíregyháza,
  13. Pilisi Parkerdő Zrt. – Visegrád,
  14. SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. – Kaposvár,
  15. Szombathelyi Erdészeti Zrt. – Szombathely,
  16. TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. – Sopron,
  17. VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. – Székesfehérvár,
  18. Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. – Tatabánya,
  19. Zalaerdő Erdészeti Zrt. – Nagykanizsa,
  20. Budapesti Erdőgazdaság Zrt. – Budapest,
  21. KASZÓ Erdőgazdaság Zrt. – Kaszó,
  22. VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. – Veszprém.

Az erdészeti igazgatási feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Vadgazdálkodási Főosztálya, a másodfokú hatósági, igazgatási és az erdőtervezési országos feladatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága, a területi (első fokú) hatósági, igazgatási és az erdőtervezési feladatokat pedig 10 kijelölt megyei kormányhivatal látja el.

Az erdők természetőrzése szempontjából az emberi gondatlanság vagy szándékosság következtében keletkező erdőtüzek megelőzését szeretném kiemelni, mint egy nagyon fontos feladatot. A legveszélyesebb időszak a március – április, valamint a július – szeptember hónapok. Másik jelentős probléma az erdei falopás évente mintegy 300.000 m³-es nagyságrendje, ami több milliárd Ft-os károkozást jelent. Egyesületünk segíteni szándékozik az erdők védelme téren az erdészeti szakszemélyzet és a természetvédelmi őrök munkáját.

Dr. Temesi Géza

 

A NATURA 2000 ERDŐK KEZELÉSE

A Natura 2000 területen levő erdők erdőtörvény /1/ szerinti elsődleges vagy másodlagos rendeltetése a védelmi rendeltetésen belül a „Natura 2000”, amennyiben azonban az erdőrészlet egyben védett természeti terület is, úgy „természetvédelmi” az elsődleges rendeltetése. Védett természeti területen levő erdők védelmi elsődleges rendeltetését a természetvédelmi törvény /2/ is előírja. A teljességhez hozzátartozik még, hogy természetvédelmi elsődleges rendeltetés esetében másodlagos rendeltetésként gazdasági rendeltetések az erdőtörvény alapján nem adhatók meg.

A Natura 2000 erdők országos összes kiterjedése 2013. évi adatok alapján 770 ezer hektár (az összes erdőterület 40 %-a), ebből egyben védett természeti terület is 384 ezer hektár (az összes erdőterület 20 %-a, a Natura 2000 erdők 50 %-a).

A körzeti erdőtervezésnek a Natura 2000 erdőterületeken a rendeltetéseknek megfelelő célok, a jelelő növény- és állatfajok, illetve a jelölő élőhely-típusok figyelembe vételével kell történnie a vonatkozó jogszabályoknak, védett természeti területen lévő Natura 2000 erdőkben a természetvédelmi kezelési tervnek, illetve az erdészeti (erdőtervezési, erdőművelési, erdővédelmi, erdőhasználati) szakmai alapoknak megfelelően. A védett természeti területen levő Natura 2000 erdők körzeti erdőtervezéséhez a természetvédelmi kezelési tervek kötelezően alkalmazandó előírásokat tartalmaznak. A Natura 2000 fenntartási tervek viszont nem kötelező ajánlásnak minősülnek, és ezek a tervek a gyakorlati tervezésben elsősorban a nem védett természeti területen levő nem erdő művelési ágú Natura 2000 területekre készülnek (2014 végén kb. 50 %-os az országos készültségi arány).

A Natura 2000 erdőkben az erdőgazdálkodás (erdőgazdasági vagyonkezelés) tehát az erdőtervek alapján, védett természeti területen levő Natura 2000 erdő esetén a természetvédelmi kezelési tervnek megfelelően folyhat az elsődleges és további rendeltetésnek megfelelően. A természetvédelmi célok és érdekek szerinti természetvédelmi kezelésnek megfelelő, és természetközeli erdőgazdálkodást folytató vagyonkezelést természetvédelmi erdőkezelésnek nevezhetjük.

A tervezéshez és a természetvédelmi erdőkezeléshez szakmai ismereteket nyújt a Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon című 2014-ben megjelent sokszerzős könyv, amely foglalkozik a Natura 2000 erdők természetvédelmi erdőkezelésének általános kérdéseivel, valamint konkrétan a különböző erdőtársulások, erdőtípusok mint élőhelyek leírásával és kezelésével. További, a Natura 2000 erdőket is érintő új szakirodalomként szolgálhat a Védett erdők természetességi állapotának fenntartása és fejlesztése című ugyancsak 2014-ben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában megjelent kötet (szerzők: Frank Tamás – Szmorad Ferenc).

A Natura 2000 területen levő erdők kezelését segíthetik továbbá korábbi, a KTM, a KöM, majd a KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötet sorozatában megjelent kiadványok is. Az Irányelvek a természetvédelem alatt álló erdők kezelésére (KTM, 3. kötet, 1995) a Majer Antal-féle erdőtipológiára alapozza a feldolgozást, A természetszerű erdők kezelése (KöM, 7. kötet, 2001) pedig az erdőtársulás-csoportokra. Szakirodalomként szolgálhat még a témakörben A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei című kiadvány is (KvVM, 8. kötet, 2002). A Natura 2000 erdőkben folytatott tervezési és gazdálkodási gyakorlat számára tehát a szakirodalom rendelkezésre áll (lásd SZAKIRODALOM menüpontot is!).

/1/ Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 24. § (2) bekezdés a) és o) pont, (3) és (4) bekezdés.

/2/ A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 32. § (1) bekezdés.

   Dr. Temesi Géza
 

HALGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT, HORGÁSZAT
(törvényi és végrehajtási szabályozások)

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvényt (a továbbiakban Hhtv.) új törvény, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban Hhvtv.) váltotta fel a halgazdálkodás – halászat – horgászat törvényi szintű szabályozásában. A Hhvtv. a Hhtv.-vel összevetve – alapvető változások mellett – nagyobb hangsúlyt fektet a horgászatra, valamint a halak, a halállományok és a halak élőhelyének védelmére. A törvény végrehajtási rendelete a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban vhr.). Mindkét új jogszabály lényeges fejlődést mutat a halgazdálkodással összefüggő fogalmak és meghatározásuk terén.

A Hhvtv. több alapvető jogi változást hozott a halgazdálkodás terén.

Halgazdálkodási jog

Az egyik változás, hogy a meder tulajdonjogához kötött korábbi halászati jogot alapvetően állami, illetve meghatározott esetekben önkormányzati halgazdálkodási jog váltotta fel.

A halgazdálkodási jog, mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken ugyanis általában az államot illeti meg, és e jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja. A halgazdálkodási jog a Hhvtv. alapján
– haszonbérbe vagy
– vagyonkezelésbe adható.
A halgazdálkodási jog akkor illeti meg az önkormányzatot, ha az ingatlan, amelyen a halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyó mentett oldalán helyezkedik el, és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.

A halgazdálkodási jog jogosultja (halgazdálkodásra jogosult):
–    a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén
a haszonbérlő,
–    a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén
a vagyonkezelő,
–    érvényes haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hiányában
az állam,
–   földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adása esetén                      az alhaszonbérlő.
A halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tevékenységet maga köteles végezni.

Az államot megillető halgazdálkodási jog a következő módokon engedhető át:

1) különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületek esetén
vagyonkezelési szerződéssel (határozott időtartamra, 5 – 15 évre):
– költségvetési szerv részére,
– 100 %-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet részére alapfeladata teljesítése érdekében;

2) haszonbérleti szerződéssel (nyilvános pályázat útján, határozott időtartamra, 5 – 15 évre, az állam nevében a miniszter köti meg):
– természetes személy, jogi személy, gazdálkodó szervezet részére, haszonbérleti díjért.

Nem vonatkozik a nyilvános pályázat a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdonú hányadú tulajdonosára, aki igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (földtulajdonosi haszonbérlet). A halgazdálkodási vízterület medrének 50 %-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát pedig előhaszonbérleti jog illeti meg.

Halfogásra jogosító okmányok

Változásokat hozott a Hhvtv. a halfogásra jogosító okmányok terén is, amelyeket a következőkben foglalok össze (részleteiben lásd vhr.!).

A kereskedelmi, és ökológiai célú szelektív halászat halfogásra jogosító okmányai:
– halászati engedély,
– fogási tanúsítvány nyomtatványtömb,
– halász fogási napló.

A rekreációs célú halászat halfogásra jogosító okmányai:
– állami halászjegy,
– területi jegy,
– halász fogási napló.

A horgászat halfogásra jogosító okmányai:
– állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy,
– területi jegy (rekreációs célú horgászathoz),
– horgász fogási napló,
+ védett természeti területen természetvédelmi hatósági engedély is szükséges [lásd Tvt. 38. § (1) bek. h) pont].

Megjegyzés: természetes vizeinken megszűnik a kereskedelmi célú (nagyüzemi) halászat, 2016-ra már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély.

Halgazdálkodási igazgatás, halászati őrzés

A halgazdálkodási igazgatási feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkárának irányítása alá tartozó Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Földművelésügyi Igazgatósága (másodfokú halgazdálkodási hatóság), valamint a megyei kormányhivatalok (első fokú halgazdálkodási hatóságok) látják el.

A halászati őrzést a halászati őrök, valamint a halászati őrzéssel is megbízott mezőőrök mellett társadalmi halőrök segíthetik. A halászati őrök feladatait, intézkedési jogosultságait a Hhvtv. és a 2012. évi CXX. törvény (rendészeti törvény) határozza meg.

Halgazdálkodási adatok

Hazánkban a természetes vizekben 85 halfaj (hal és körszájú) él, ebből
34 faj (31 halfaj és 3 körszájú) áll természetvédelmi oltalom alatt: 24 faj védett, 10 faj fokozottan védett;
27 faj őshonos [ebből 3 faj nem fogható, 16 fajra tilalmi idő és/vagy korlátozás van: 15 fajra tilalmi időt, 15 fajra méretkorlátozást (kifogható legkisebb méret), 10 fajra pedig mennyiségi korlátozást ír elő a vhr.];
24 faj idegenhonos (ebből 7 inváziós és 6 spontán jövevényfaj).
Részleteiben lásd vhr.!

Az új törvényi szabályozás előtti, 2012. évi kerekített adatok szerint természetes vizeink és víztározóink területe meghaladja a 141 ezer ha-t , az éves bruttó halzsákmány 6.700 tonna, az étkezési halzsákmány pedig 6.300 tonna. Az üzemelő halastavak területe 26 ezer ha, az étkezési éves (tógazdasági) haltermelésük mintegy 13.000 tonna.
Országosan 140 ezer ha vízterületen lehet horgászni, a 315 ezer horgász éves halfogása a horgászattal közel 4.700 tonna (ponty, süllő, csuka, harcsa, amur, angolna, márna, kecsege, pisztráng stb.), ami a fenti bruttó természetesvízi halzsákmányból 70 %-ot jelent.

 ponty

A legkedveltebb halunk a ponty, az évi összes halzsákmány 70 %-át teszi ki.

 A halak még több védelmet érdemelnek!

Dr. Temesi Géza