Polgári segítők

Az Országos Természetőr Egyesület egyik célja a természet őrzésének polgári segítői, a polgári természetőrök és a társadalmi halőrök számára is egyesületi szakmai kereteket biztosítani elkötelezettségükhöz. A következő két publikáció a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján foglalja össze a természetvédelmi őrzést segítő polgári természetőrrel és a halászati őrzésben közreműködő társadalmi halőrrel kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat.

 

A POLGÁRI TERMÉSZETŐR

A polgári természetőr jogintézménye 1997-óta létezik, korábban a természetvédelmi őrzés állampolgári segítőinek más megnevezései voltak. A természetvédelmi őrzésben történő polgári közreműködés hatályos jogi szabályozásait törvény és miniszteri rendelet állapítja meg. Ezek ismertetése azért is fontos, mert még több mint egy évtizeddel a hatálybalépésük után is a korábbi rendszer alkalmazásával találkozhattunk, amelyekről a világhálón ma is olvasható elektronikus publikációk szólnak, félrevezetve esetleg a laikus olvasót. A rendszerváltás után – ha késve is – a természet polgári őrzése terén is alapvető jogi változások történtek, immár 17 évvel ezelőtt! A témakör jogszabályi összefoglaló ismertetése azt a célt is szolgálja, hogy a polgári természetőrök jogszerű feladatellátását elősegítse.

1. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSOK

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 66. §-ában foglaltak szerint a nemzeti park igazgatóságok és az önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik.

Jogosultságok

A polgári természetőr a Tvt. 66. § (2) bekezdése alapján az igazolványában meghatározott területen jogosult:

  • védett természeti területekre belépni,
  • szolgálati jelvényt és igazolványt használni,
  • természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani,
  • védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni.

Személyi követelmények – kizáró okok

A polgári természetőrökkel szemben támasztott személyi követelményekről is rendelkeznek a Tvt. 66. § (3) – (8) bekezdései, amely szerint nem lehet polgári természetőr az a személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) természetőri tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll,
c) nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

Azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn az a) vagy b) pontban meghatározott kizáró ok, a polgári természetőrnek jelölt személy az igazgatóság vagy a települési önkormányzat részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Nem lehet polgári természetőr továbbá az a személy sem,

  • akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
  • akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

A polgári természetőr megbízatásának időtartama alatt a természetvédelmi hatóság fentieket ellenőrizheti, az ellenőrzés céljából adatot igényelhet a szabálysértési nyilvántartásból, továbbá az adatokat kezelheti a Tvt. szabályozása szerint.

2. A POLGÁRI TERMÉSZETŐR FELADATAINAK ELLÁTÁSA

A polgári természetőrök tevékenységének feltételeit, feladatai ellátásának alapvető szabályait a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet (vhr.) határozza meg. A vhr. alapján a polgári természetőr önként vállalt, díjazás nélküli feladatának ellátásával a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban igazgatóság), továbbá a települési önkormányzat közfeladatát, különösen őrszolgálati és tájékoztató munkáját segíti.

Feladatellátás (vhr. 2 – 3. §)

A polgári természetőr az igazgatóság, valamint a települési önkormányzat természetvédelmi őrzési tevékenységét

  • a Természetvédelmi Őrszolgálat őrzési feladataiban való közreműködéssel és
  • önálló szolgálattal segítheti.

Feladatát az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat által kijelölt munkatársának irányításával, önálló szolgálat esetében legalább három fős csoportban látja el. A polgári természetőr csoportot az igazgatóság, illetve a települési önkormányzat kijelölt munkatársa által megbízott csoportvezető vezeti.

A polgári természetőrök részletes feladatait, irányításuk, ellenőrzésük rendjét a polgári természetőr és az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat közötti, határozott időtartamra kötött megállapodásban kell meghatározni.

A polgári természetőr a feladata ellátása során köteles:

  • szolgálati jelvényét és igazolványát magánál tartani,
  • fellépése során határozottan és udvariasan eljárni,
  • a védett természeti területre látogatók figyelmét – szükség esetén – felhívni a természetvédelem szabályainak megtartására, számukra tájékoztatást adni,
  • a jogellenességre, illetve a jogkövetkezményekre való figyelmeztetésre, valamint a távozásra történő felszólításra vonatkozó jogosítványa gyakorlása előtt polgári természetőri minőségét az érintettel közölni, magát szolgálati igazolványa felmutatásával igazolni,
  • az észlelt jogellenes helyzetet vagy cselekményt, továbbá a védett természeti érték vagy terület veszélyeztetettségét vagy károsodását az igazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

A polgári természetőr a természet védelmével kapcsolatos szabályok megsértésének észlelésekor szolgálati feladatainak ellátásán kívül is jogosult a Tvt. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogait gyakorolni.

Ki lehet polgári természetőr? (vhr. 4 – 5. §)

Polgári természetőr az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki:

  • közép- vagy felsőfokú szakirányú szakképesítéssel vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, és polgári természetőri ismeretekből vizsgát tett,
  • középiskolai végzettséggel és alapfokú vagy középfokú nem szakirányú szakképesítéssel vagy alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítéssel rendelkezik, és polgári természetőri ismeretekből vizsgát tett,
  • polgári természetvédelmi feladatok rendszeres, legalább évi két alkalommal, szervezett formában és díjazás nélkül történő ellátását a megállapodásban vállalja.

Lásd személyi kizáró okokat is a Tvt. 66. § (3) – (8) bekezdéseiben (1.2 fejezet)!

Polgári természetőri vizsga és továbbképzés (vhr. 6. §)

A polgári természetőri vizsga természetvédelmi és jogi ismeretekből áll. A vizsga tananyagát az igazgatóság a polgári természetőrnek jelentkező személy kérésére rendelkezésére bocsátja.

A szakirányú közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy kizárólag jogi ismeretekből tesz polgári természetőri vizsgát. Főiskolai vagy egyetemi szintű államigazgatási szakképzettségű, illetőleg egyetemi szintű jogász szakképzettségű személynek közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettség hiányában kizárólag természetvédelmi ismeretekből kell vizsgát tennie. A polgári természetőri vizsgával kapcsolatos további szabályozásokat a vhr. és melléklete tartalmazza.

A polgári természetőri vizsgára az a személy bocsátható, aki az igazgatóság által évente egy alkalommal szervezett polgári természetőri tanfolyamon részt vett. A vizsgát az igazgatóság által felkért háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A sikeres vizsgáról az igazgatóság igazolást állít ki. Ha a jelentkező két alkalommal sikertelen vizsgát tesz, akkor a második sikertelen vizsgát követő 1 éven belül ismételt vizsgát nem tehet.

Az igazgatóság más igazgatóságnál tett polgári természetőri vizsgát elismeri, de a megállapodás megkötése előtt a polgári természetőrt a helyi ismeretekből továbbképzésben részesíti. A polgári természetőrnek rendszeresen – legalább 3 évente – továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzésen való részvétel igazolása a határozott idejű megállapodás ismételt megkötésének feltétele.

Nyilvántartás, igazolvány, jelvény (vhr. 7. §)

A polgári természetőrökről az igazgatóság, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat nyilvántartást vezet. Az igazgatóság, illetve a települési önkormányzat évente tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert az illetékességi területén működő polgári természetőrök számáról.termeszetor

Ha az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat a megállapodást megköti, a polgári természetőr számára arcképes és sorszámozott igazolványt, valamint az igazolvány számával megegyező sorszámú polgári természetőr jelvényt bocsát rendelkezésre. A szolgálati igazolványban meg kell határozni azt a területet, ahol a polgári természetőr a Tvt.-ben meghatározott jogait gyakorolja, feladatait ellátja.

Feladatellátás több nemzeti park igazgatóságnál [vhr. 7. § (4) bekezdés]

Több igazgatóság illetékességi területén található országos jelentőségű védett természeti területre szóló polgári természetőri igazolványt az a polgári természetőr kaphat, aki legalább egy éve polgári természetőri feladatot lát el, és a kérelméhez az igazgatóságokkal kötött megállapodásokat és az igazgatóságok írásos egyetértését becsatolta. Ebben az esetben az az igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területére az országos jelentőségű védett természeti terület legnagyobb része esik. Az arcképes és számozott igazolványt, valamint az igazolvány számával megegyező sorszámú polgári természetőr jelvényt is az eljáró igazgatóság bocsátja a polgári természetőr rendelkezésére.

A megbízás megszűnése (vhr. 8. §)

A polgári természetőr megállapodás szerinti megbízása megszűnik, ha

  • a polgári természetőrre vonatkozó bármely feltétel megszűnik, illetőleg valamely kizáró feltétel bekövetkezik,
  • vállalt feladatát 1 éven át nem gyakorolja, illetőleg a polgári természetőri megbízatásáról lemond,
  • feladatai ellátására egészségügyi okból alkalmatlanná válik.

A polgári természetőrök országos létszámára jelenleg nem áll rendelkezésre aktuális adat (2011-ben 750 fő volt, amely létszám az eltelt közel négy év alatt csökkent).

 

A TÁRSADALMI HALŐR

A társadalmi halőr új jogintézménye részben a polgári természetőr analógiájára alakult ki a halászati őrzés segítése céljából, amelyet a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) vezetett be. A halászati őrök intézkedési jogosultságait is új törvények szabályozzák (2012. évi CXX. törvény és Hhvtv.), ezért a halászati őrzésben lényeges változások következtek be az elmúlt évben. A téma publikálásának aktualitását fokozza az a körülmény is, hogy a változások miatt egyes weboldalak téves információkat is tartalmaznak.

1. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSOK

A Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerint a halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről gondoskodni. Az 57. § (1) bekezdése szerint a halgazdálkodásra jogosult kérelmére, ha a halászati őrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt, a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.

Személyi feltételek

Társadalmi halőr az 57. § (2) bekezdése alapján az a büntetlen előéletű személy lehet, aki
a) a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében halászati őri vizsgát és a Hhvtv. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, és
b) a halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

A társadalmi halőr kétévente a halgazdálkodási hatóság által szervezett továbbképzésen köteles részt venni.

Feladatok, jogosultságok

A Hhvtv. 57. § (4) állapítja meg a társadalmi halőr jogosultságait, amelyek a következők:

  • a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzése és azok átvétele,
  • halászati vagy horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartása a halászati őrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartása a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,
  • a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzése, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a hal visszatartása a halászati őr megérkezéséig, vagy a hal visszaengedése.

A társadalmi halőr jogosult az 57. § (4) bekezdésében foglalt intézkedése keretében a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

A polgári természetőrhöz viszonyítva tehát a társadalmi halőr intézkedési jogosultságai – a halászati őrzés természetvédelmi őrzésnél szűkebb területén ugyan –, szélesebb körűek.

2. RENDELET SZINTŰ SZABÁLYOZÁSOK

A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban vhr.) az alábbiak szerint szabályozza a társadalmi halőrrel összefüggő kérdéskört.

Vizsga, továbbképzések, eskü

A vhr. 39 – 41. §-ainak szabályozásai szerint a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a halászati őrök és a társadalmi halőrök számára tanfolyamot és halászati őri vizsgát szervez. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a sikeres vizsgát követően vizsgabizonyítványt állít ki.

A társadalmi halőr kétévente köteles a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni (lásd Hhvtv.-t is). A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgáról a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága vizsgabizonyítványt állít ki. A vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a Földművelésügyi Minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik.

A vizsgát tett társadalmi halőr jelölt megbízatását megelőzően a működésének helye szerinti kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága előtt köteles a vhr. szerinti esküt tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az eskü letételéről szóló esküokmányt ad ki, amelyet a földművelésügyi igazgatóság őriz.

Szolgálat igazolvány és napló

A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az esküt tett társadalmi halőr részére visszavonásig érvényes társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki, valamint szolgálati naplót ad ki.

Megbízatás megszűnése

A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén 5 napon belül köteles a társadalmi halőr igazolványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának leadni.

Ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bejelentés kivizsgálása után vagy szakmai felügyeleti ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a társadalmi halőr igazolványát és szolgálati naplóját visszavonja.

Előírt őri létszámok

A vhr. 42. §-a (1) bekezdése alahalorpján a halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület őrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti. A vhr. 42. § (2) – (4) bekezdései az őrzés minimális létszámát illetően a következőképpen rendelkeznek:

  • minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb nyilvántartott vízfelületű halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő halászati őr foglalkoztatásával vagy megbízásával eleget tenni őrzési kötelezettségeinek,
  • ha az ugyanazon jogosult által hasznosított halgazdálkodási vízterület mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult a vhr.-ben a halgazdálkodási vízterület nagysága szerint meghatározott létszámú halászati őr alkalmazására kötelezett,
  • az 50 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen az előírt halászati őri létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető.

A halászati őrzést országosan jelenleg mintegy ezer fő társadalmi halőr segíti.

2015. január

Dr. Temesi Géza

Minden vélemény számít!