Újévi gondolatok: ökológiai lábnyom

A nyom, a lábnyom sokféle jelentéssel bíró szavak. A jelentést a jelző vagy a szövegkörnyezet pontosítja. A természettel összefüggésben jelentheti például a vad nyomát, a vadnyomot, azon belül a lábnyomát (földön, hóban), melynek olvasása segíti a vadgazdálkodást – vadászatot a vadlétszám becslésétől a cserkeléses vadászatig. Van digitális lábnyom is, amely az ember digitális környezetben való jelenléte után marad. Létezik egy további viszonylag új és talán a legfontosabb jelképes megnevezés, az ökológiai lábnyom, amit több mint fél évszázada számítanak. Az ökológiai lábnyom szorosan összefügg napjaink nagy problémáival: a fenntarthatósággal, a globális felmelegedéssel és a természeti erőforrásokkal. Az eljövendő évekre vonatkozó egyre aggasztóbb gondolatokat ébreszthetnek ezért az alábbi meghatározások és adatok.

Az ökológiai lábnyom (ökolábnyom, ÖL) azt fejezi ki, hogy az emberiségnek milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Mutatószámként azt a területet jelenti hektárban kifejezve, amin egy ember fogyasztási javai előállíthatók és a megtermelt hulladékai kezelhetők, eltüntethetők. Más megfogalmazással az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az életvitelhez szükséges javakat (ha/fő). Ezzel szemben áll a Föld biokapacitása (ökológiai kapacitása), ami az eltartóképesség, az ökoszisztéma azon kapacitása, hogy emberi hasznosításra alkalmas anyagokat termel, valamint képes elnyelni az emberi tevékenység során keletkező hulladékot (ha/fő). Míg az ökológiai lábnyom tehát a természeti környezet szolgáltatásai iránti keresletet, biokapacitás igényt, addig a biokapacitás a természeti erőforrás kínálatot jelenti.

Különböző forrásokból származó és kerekített adatokkal a Föld területéből kb. 12,5 milliárd hektár biológiailag produktív, évtizedünk elején a Föld biokapacitása 1,8 ha/fő (a népesség növekedése miatt folyamatosan csökken), míg az ökológiai lábnyom 2,7 ha/fő volt. Az országok közül Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek 10 ha/fő feletti ökológiai lábnyom értéke után Dánia és Belgium is világranglista sorvezetők. Az USA 8 ha/fő, Európa 4,7 ha/fő, Magyarország pedig több mint 3 ha/fő ökológiai lábnyom értékekkel van jelen a túlfogyasztásban.
Nagy lábon élünk tehát, globálisan másfél Földet fogyasztunk, ugyanakkor a túlfogyasztó tendencia a népességnövekedéssel is összefüggésben növekvő.

Dr. Temesi Géza

Vélemény, hozzászólás?