Lángoló természet

LÁNGOLÓ TERMÉSZET

A tűz egyidős a szárazföldi növényvilággal. A természetben ugyanis tüzet villámcsapás és vulkánkitörés, valamint szélsőségesen magas hőmérséklet és szárazság is okozhat. Már a Homo erectus előember használta a tüzet, és a tűz fontos szerepet töltött be az emberré válás hosszú folyamatában, ma pedig az egyik legfontosabb energiaforrás. A tűz hatása az égés, ami pusztít a természetben, akár felszíni, akár talajtűzről vagy erdei koronatűzről van szó. Van azonban a tűznek pozitív hatása is azáltal, hogy elősegíti a természet körforgását, és általa termékeny hamuzsír kerül a talajba. Tűz gondatlan vagy szándékos okozása azonban gyakrabban előfordul a természeti területeken, a gondatlanság miatti tűz a leggyakoribb hazánkban is.

A természeti tüzek, különösen az erdőtüzek óriási természeti és gazdasági károkat okoznak nemcsak a természetben, hanem elterjedve az emberi környezetben is, nem ritkán emberi áldozatokkal. Elegendő megemlíteni a portugáliai és a kaliforniai 2017. októberi tűzkatasztrófákat. Természetesen mindent meg kell tenni a tűzesetek megelőzése vagy a mielőbbi megszüntetés érdekében.

A menüpont alatt a természetben, a természeti területeken előforduló tűz érdekes problémakörével foglalkozunk. A tűzzel természeti és védett természeti területeken, erdőben és más művelési ágú területeken. A tűz keletkezésének okaival a természeti területeken, a tűz károkozásával a természeti és a védett természeti értékekben, a tűz oltási feladatának ellátásával és a vonatkozó jogszabályokkal.

didaktikai_abra_v5

A természet védelmével összefüggő jogi szabályozás közvetlenül és közvetve is szolgálja a tűz elleni védelmet.

Lássunk bevezetőül egy rövid betekintést a természetben előforduló tűz elleni védelmet szolgáló jogszabályokról (forrás: Temesi G. (2015-2017): Szemetelés, illegális hulladékelhelyezés, tűz okozása. In: Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek. Egyetemi oktatói weboldal – e-könyv – ppt prezentációk. http://www.termeszetor.eoldal.hu Tárhely szolgáltató: NETHOST s.r.o. 160 00 Prága 6. Csehország – Central Digitális Média k.f.t. Budapest, eoldal@centralmediacsoport.hu).

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 21. § (1) bekezdés b) pontja szerint természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep, valamint a nád és más vízi növényzet égetéséhez. A Tvt. 38. § (1) bek. f) pontja pedig megállapítja, hogy védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges nád és más vízi növényzet égetéséhez, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint – a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével – erdőterületen tűz gyújtásához. A Tvt. 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján természetvédelmi bírságot köteles fizetni többek közt: aki tevékenységével vagy mulasztásával a természet védelmét szolgáló jogszabály előírásait megsérti, vagy a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez. Közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárás esetén azonban adott jogsértés miatt szabálysértési eljárás nem indítható (lásd alább).

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 64 – 67. §-ai foglalkoznak az erdők tűz elleni védelmével, amellyel kapcsolatos feltételek megteremtéséről az Evt. 64. §-a szerint az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. A 65. § (1) bekezdése kimondja, hogy erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő jogszerű használója írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. Az (5) bekezdés szerint tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. A 67. § (1) bekezdése alapján az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére a fokozott tűzveszély időszakának (a hivatásos katasztrófavédelmi központi szervvel való egyeztetés mellett történő) meghatározásáról, valamint a tájékoztatásról a miniszter gondoskodik, a (2) bekezdés szerint pedig fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) 187. § (1) bekezdés b) pontja szabálysértést állapít meg a természeti, védett természeti, vagy Natura 2000 területen történő engedély nélküli tűzrakásra. A Szabstv. 242. § (2a) és (2b) bekezdései szerint erdőrendészeti szabálysértést követ el, aki erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen a tűzgyújtási előírásokat megszegi vagy nem gondoskodik a gyújtott tűz őrzéséről. A Szabstv. 2. § (4) bekezdése szerint azonban nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

A Szabstv. 187. § (1) bekezdés b) pontja ezért nem vonatkozhat a védett természeti területen lévő erdőben történő engedély nélküli tűzgyújtásra [lásd Tvt. 38. (1) bekezdés f) pontja], mert arra a Tvt. 80. § (1) bekezdése természetvédelmi bírság alkalmazását rendeli. Így szabálysértési eljárás nem indítható és szabálysértési helyszíni bírság sem szabható ki.

Dr. Temesi Géza

További vonatkozó törvény:

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (tűzvédelmi törvény).

.

Természeti tüzek

Bevezetés

Hazánk adottságai, természeti értékei alapján kontinensünk viszonylag gazdag természeti és mezőgazdasági területe. Az erdők az ország területének 21 %-át borítják, az összes erdőterület 89 %-án lombos erdő található, a fenyőerdők aránya 11 %. Az erdők gazdagságát árnyalja, hogy a lombos erdőállomány 24 %-át az invazív akác alkotja, amely az őshonos fajok kárára terjed. Az erdők 42 %-a magántulajdonban van.

Természeti környezetünket számos természetes és ember okozta mesterséges károsító hatás érheti. A természeti környezetet érő tüzek egybeeshetnek az időjárás ciklikus változásaival. A nyári aszályos, vagy más évszakban is előforduló száraz időt követően az elhalt növényi részeket érő villámcsapások, illetve a szélsőségesen magas hőmérséklet is okozhat természeti tüzeket. Az alapvetően globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárás még inkább kedvezhet a természeti tüzek kialakulásának, fokozhatja intenzitásukat, terjedési sebességüket. Az erdőtüzek száma sajnos még minden évben számottevő, ezek kialakulásának hátterében legjelentősebb mértékben (99%) az emberi gondatlanság áll.

A tűzesetek keletkezési hely szerinti megoszlása. Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2016. Évkönyv

A tűzesetek keletkezési hely szerinti megoszlása.                                Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2016. Évkönyv

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2016. évi Évkönyvének adatai alapján az 1. sz. ábra szerint a szabad területen keletkezett tüzek száma a 2012. évi több mint 20.000-ről a 2016-os évre – köszönhetően a megelőző tevékenység hatásosságának – jelentősen csökkent, már nem érte el az 5000 esetet.

A gondatlanságból okozott erdőtüzek végül is az okozók cselekedetét tekintve minősíthetők katasztrófaveszélyes tevékenységnek is, amennyiben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 10. pontjában foglaltak szerint olyan emberi cselekvést, vagy mulasztást valósítanak meg, amely katasztrófát vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő.

Tűzgyújtási tilalom

A lakosság katasztrófavédelmi, tűzvédelmi ismeretanyagának bővítése létfontosságú, az ismeretekkel erősödhet az öngondoskodás, nő a biztonság, csökkennek a kiadások. Akár szabadidő eltöltés során, akár munkavégzés célból tervezünk tüzet gyújtani, fontos tájékozódnunk az érvényes tűzgyújtási tilalmakról, a jogi lehetőségekről, a munkavégzés során betartandó biztonsági szabályokról.

A veszélyeztető tűzesetek szempontjából három kritikus időszak különböztethető meg. Ezek a kora tavaszi kizöldülést megelőző tarlóégetés, a nyári, forró aszályos időszak, valamint az őszi mezőgazdasági, betakarítást követő időszak. Ezekben az időszakokban mind a kirándulók mind az ütemezett munkavégzést tervezők számíthatnak a tűzgyújtási tilalom kihirdetésére.

A tűzgyújtási tilalomról szóló határozatot, térképet az érintett hatóságok a hivatalos honlapjukon teszik közzé, de erről az országos közszolgálati média is tájékoztatást ad. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) www.erdotuz.hu weboldala, valamint az onnan is elérhető szakmai honlapok is tájékoztatnak. Úgyszintén kiemelt helyén teszi közzé a hírt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is a www.katasztrofavedelem.hu elérhetőségű honlapján. Az említett honlapok lakossági fórumain telefonos és online elérhetőséggel is tájékozódhatunk. A katasztrófavédelem honlapján az illető megye kiválasztásával gyűjthetünk információt a tűzgyújtási tilalom aktuális területi és időbeli hatályáról. A tilalommal érintett megyék pirossal vannak jelölve.

Az erdők tűz elleni védelméről az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény is hangsúlyosan intézkedik a „védelem a tűz ellen” című fejezetében.

64-67. §-aiban a törvény megszabja, hogy az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. Az erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő jogszerű használója írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.

Az erdőtörvény lehetővé teszi, hogy az erdőgazdálkodó turisztikai célból – tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos – tűzrakó helyet alakíthat ki. A kialakított tűzrakó helyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

Fontos területeket szabályoz még az erdőtörvény azáltal, hogy előírásokat fogalmaz meg az erdőgazdálkodónak az erdészeti és a tűzvédelmi hatósághoz történő bejelentési kötelezettségeiről. Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában és úgyszintén tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése.

Az állampolgár személyes felelősségére és kötelezettségére utalnak a törvény azon szakaszai, amelyek arról szólnak, hogy a tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni, aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot haladéktalanul értesíteni.

A tűzgyújtási tilalomról történő rendelkezés az erdészeti hatóság, sokszor a katasztrófavédelem javaslatára a földművelésügyi miniszter útján történik. A tűzgyújtási tilalom a közzétételtől a visszavonásig tart.

2017-ben a Földművelésügyi Minisztérium EVgF180/2017. és EVgF553/2017. számú Határozatai rendelkeztek a tűzgyújtási tilalom elrendeléséről. Tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.

A tűzgyújtási tilalom feloldása után is a földművelésügyi tárca vezetője egy általános, a természet védelmére szóló felhívással fordult a lakossághoz és a kirándulókhoz, melyben figyelmeztetett, hogy az erdőben tüzet gyújtani csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen, és csak szélcsendes időben szabad. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás előtt pedig minden esetben gondoskodni kell annak eloltásáról. Az erdőn kívüli területeken és a lakott területeken történő tűzgyújtás esetén is mindenkor fokozott figyelemmel kell eljárni, mert a tűz felügyelet nélkül könnyen továbbterjedhet és súlyos károkkal járó közvetlen tűzeset forrása lehet.

A lakóhelyünkre vonatkozó helyi önkormányzati rendeletek, a polgármesteri hivatalok legfrissebb hírei elérhetők a települések weboldalán vagy a hagyományos hírforrásokon keresztül (helyi televízió, helyi újság, hirdetőtábla stb.).

Amennyiben naprakész információkkal szeretnénk bírni a meteorológia előrejelzéseiről, a rendkívüli időjárási helyzetekről és az aktuális veszélyhelyzetet eredményező eseményekről, érdemes a Veszélyhelyzeti Értesítési Szolgáltatást (VÉSZ) használni, ehhez az Androidos és IOS operációs rendszerű mobiltelefonra a Google Playről ingyenes formában a VÉSZ programját telepíteni.

Védelmi tervek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága, mint erdészeti hatóság az erdőket erdőrészletenként meghatározott szempontok alapján tűzvédelmi kategóriába sorolja, ezt a besorolást hivatalos honlapján térképi és táblázatos formában közzéteszi.

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet előírásai alapján az erdők tűzvédelmi besorolása lehet nagymértékben, közepesen, vagy kismértékben veszélyeztetett terület. Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába tartoznak az erdeifenyő, a feketefenyő és a közönséges boróka állományok, a lombos tölgy, cser, akác – csak fenyő elegyes erdőfelújítások, erdőtelepítések 5 m magasságig. Közepesen veszélyeztetettek lehetnek az előzőekbe nem sorolt egyéb fenyves fiatalosok, a tölgy és cser állományok, karsztbokorerdők 5 m magasság felett, valamint a 2 évnél régebbi felújítandó üres vágásterületek.

A megyék erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolása több tényező figyelembe vételével történik, amelyek között kiemelt helyen szerepelnek az elmúlt évek tűzkár statisztikai adatai, a geológiai és talajtani, valamint az időjárási viszonyok. A minősítések alapján nagymértékben veszélyeztetett megyék: Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, közepes mértékben veszélyeztetettek Csongrád, Heves, Nógrád és Veszprém megye, valamint Budapest, a Pilis és a Budai hegység fenyvesei.

Az erdészeti hatóság és a BM OKF a felsorolt megyékre megyei védelmi tervet készít, azt honlapjukon közzéteszik, de védelmi terv készítésére kötelezettek azok az erdőgazdálkodók is, akiknek az említett veszélyeztetettségi besorolású erdőkből kezelésükben több mint 100 hektár van. Egyszerűsített védelmi tervet készítenek azok a gazdálkodók, akiknek a kezelésében 10 hektárt meghaladó nagymértékben veszélyeztetett, vagy 20 hektárnál több közepesen veszélyeztetett erdő van.

A megyei és gazdálkodói védelmi tervek stratégiát hangsúlyoznak, komplexen tartalmazzák az erdők leírását, a megelőzés, megfigyelés rendszereit, a rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközöket, az erdőtűz védelem módszereinek, technikáinak leírását, beszámolót az elmúlt 5 év erdőtüzeiről, a tüzek okait, elemzését, a következő tízéves időszak céljait, a megelőzésre, a célok elérése érdekében tervezett intézkedéseket, a közreműködő szervezetek személyek adatait, részvételük összehangolásának módját, lehetőségét.

Az egyszerűsített védelmi tervek a veszélyeztetett terület leírását, a megelőző intézkedéseket, az értesítendő szervek és az igénybe vehető eszközök elérhetőségét foglalják magukban.

Részletes információk az erdővédelmi tervekről a következő honlapon nyerhetők:

http://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-az-erdotuzvedelmi-tervek-kesziteserol

Az őszi időszak leginkább jellemző tűzveszélyességi tevékenységei

Abban az esetben, ha tűzgyújtással kapcsolatos szabályokat nem tartjuk be, tűzvédelmi, természetvédelmi bírság fizetésérére kötelezhetnek bennünket. Vizsgáljuk meg, hogy az őszi időszakban tűzgyújtással járó tevékenység esetén mire kell odafigyelnünk!

Általánosan

Bármely munka, tevékenység végzése közben tilos a dohányzás, a parázsló csikk eldobása. Tervezzük meg tevékenységünket, ha szükséges a hatóság bevonásával, kérjük a tanácsukat! Figyeljünk a tűz oltására alkalmas berendezéseink megfelelő kapacitású és állapotú meglétére, használati cikkeink, munkagépeink megfelelő műszaki állapotára!a.

a. Tűzgyújtás erdőben és másutt, kirándulás keretében, védett területen

Tüzet gyújtani, szalonnát sütni, bográcsozni nem tilos, ha nincsen tűzgyújtási tilalom. Kizárólag kijelölt tűzgyújtó helyen szabad azonban tüzet rakni. A tűzrakó helyet meg kell tisztítani az ott található összes éghető anyagtól, ezzel megakadályozva a károsító tűz esetleges tovaterjedését. Parazsat, izzó melléktermékeket, hamut nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Fel kell készülni a tűz gyors eloltására is, ehhez oltásra alkalmas homok és földtartalék vagy víz szükséges. A legkisebb szél is elragadhatja a parazsat. Figyeljünk az időjárási előre jelzésekre. Távozáskor meg kell győződni arról, biztosan nem maradtak nyomokban sem égő melléktermékek. Indulás előtt a tűzgyújtás helyét le kell locsolni vagy le kell szórni homokkal vagy földdel. Vigyázzunk saját testi épségünkre, mert a tűz rakása, táplálása közben is szerezhetünk égési sérülést.

A tűzgyújtási tilalom esetleges elrendeléséről előzőleg informálódni kell. Erdőben a kijelölt tűzrakó helyen szabad tüzet gyújtani, másutt a terület tulajdonosának a hozzájárulásával, illetve az előzőekben részletezettek szerint.

A legszabályosabban gyújtott tűz esetében is fennállhat a tulajdon elleni szabálysértés, erdőben az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása szabálysértésének lehetősége, illetve erdőben erdővédelmi bírság kiszabására okot adó körülmény, amennyiben nem figyelünk kellőképpen arra, hogy milyen tulajdonú, kitől származó és milyen fát használunk fel.

Kiegészíti mindezt a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) f) pontja, amely szerint a védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen a nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint – a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével – erdőterületen tűz gyújtásához.

b. Erdőgazdálkodás keretein belül végzett égetés

Az égetés alatt a vágástéren keletkezett fahulladék égetését kell érteni. E tevékenység alkalmi tűzveszélyes munkának minősül, az illetékes tűzvédelmi hatóság, a megyei vagy fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság számára kötelezően jelentendő, majd annak az írásos engedélyét követően végezhető el a tervezett égetés. A munkát maga az erdőgazdálkodó vagy az általa írásos engedéllyel megbízott tűzvédelmi oktatásban részt vett személy végezheti. Ha a tevékenység elmarad, azt is be kell jelenteni a katasztrófavédelem számára. Védett természeti területen lévő erdőben a tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

A követelményeket az erdőtörvény szakmailag még tovább szabályozza, előírva, hogy a vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó – haszonvételi joggyakorlás esetén a haszonvételi joggyakorló – által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.

c. Tűzgyújtás külterületi, mezőgazdasági célú ingatlanon

A kültéri ingatlanon az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Az irányított égetés lehet tervezett tarlóégetés. A tervezett égetést megelőzően az illetékes hatóság számára írásos engedélyt kell benyújtani legkésőbb az égetést megelőző 10. napig bezárólag, melyet 5 napon belül bírálnak el.

Égetést csak kioktatott személy végezhet kizárólag a tűz terjedésnek megakadályozására szolgáló berendezések kíséretében, betartva az előírt védőtávolságokat. A tűz nem hagyható őrizetlenül, veszély esetén, vagy a munka befejezésekor azt azonnal el kell oltani. A tűz a környezetre tűz- és robbanásveszélyt nem okozhat. A hatóságok segítségét tervezett munkavégzés kivitelezéséhez szükség esetén kérni kell. A tarlónak minden oldalról történő egyidejű meggyújtása tilos, szalmát elégetéssel megsemmisíteni, tarlót tövön álló gabona mellett égetni nem szabad.

Kizárólag a megfelelő műszaki állapotú, mezőgazdasági munkavégzési célra szánt gépjárművek alkalmazhatóak e munkavégzésekre. Figyeljünk a kipufogók és a szigetelések állapotára, üzemanyagok megfelelő tárolására, hiszen ezek a legtűzveszélyesebbek.

A védősávok megléte vasút és közút mellett kiemelt fontosságú azok mindkét oldalán, amelyeket az aljnövényzettől, gallyaktól tisztán kell tartani, ezért a terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője a felelős.

Az irányadó eljárásrend és magatartási szabályok az alábbi jogszabályokban találhatók:

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, 111. fejezet. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai.

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról.

d. Tűzgyújtás belterületi ingatlanon

Avar és kerti hulladék égetése

E tevékenység elvégzéséhez elsődlegesen a helyi önkormányzati rendeletben lefektetett szabályokat kell figyelembe venni. Ebből tisztázható, hogy melyik hónapban mely napon szabad tüzet gyújtani, milyen intervallumban.  Egyben figyelni kell arra is, hogy országos szintű rendelet alapján nem rendeltek-e el tűzgyújtási tilalmat az ország egészére vagy egyes területeire. Minden esetben szükséges oltásra alkalmas anyagról gondoskodni (víz, homok, föld). Parázsló anyagot sosem szabad felügyelet nélkül hagyni!

Felhívó tábla az erdőtüzek elkerülésére. Forrás: Agrárfórum online. Magas az erdőtüzek kockázata 2017. július 10.

Felhívó tábla az erdőtüzek elkerülésére.
Forrás: Agrárfórum online. Magas az erdőtüzek kockázata 2017. július 10.

Felhasznált irodalom, jogszabályok jegyzéke:

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

2012. évi II. törvény a szabálysértésről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2016. Évkönyv, HU ISSN 1785-227 erdotuz.hu/wpcontent/uploads/2015/05/tuzgyujtasi_szabalyok_firelife_2015.doc.pdf

http://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-az-erdotuzvedelmi-tervek-kesziteserol

www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzoltas_erdok_magyar

Agrárfórum online. Magas az erdőtüzek kockázata 2017. július 10.

 

2017. december

Dr. Muhoray Árpád

Minden vélemény számít!