Közhír

“Közhírré tétetik, aki hallja, adja tovább!”

A menüpont olyan közleményeket tartalmaz, amelyek hírközlési eszköze a kihirdetés, de nem dobolással, mint a múlt század közepe előtt, hanem az évezredünk eleje óta szokásos módon, internet útján. Negatív és pozitív közleményeket egyaránt közhírré teszünk, kezdjük a negatív térfélben, hátha a kritika tudósít és nevel!

KÁROKAT OKOZÓ EMBERI TUDATLANSÁG

A természettel és védelmével összefüggő általános tájékozottság (nemcsak a jog vonatkozásában) sok kívánni valót hagy maga után. Időnként pedig felháborító a tudatlanság azért is, mert törvények írják elő a környezetvédelmi és a természetvédelmi ismeretek oktatását valamennyi oktatási intézményben. Az emberi tudatlanságról nem csak a hétköznapi életben szerezhetünk keserű tapasztalatokat, de weboldalak és weboldalas kommunikációk is egészen elképesztő alapismereti hiányosságokról árulkodnak. Igyekszünk ezért honlapunkon hiteles információkat nyújtani, esetenként a Hírek menüpontot is igénybe véve, vagy közhírré tenni a kidobolni valót.

Felhívjuk ezúton a városi galambok városi etetőit az alábbiakra.

galambA városi (parlagi) galamb nem tárgya a természetvédelemnek, nincs semmiféle természetvédelmi besorolása. Károkozásának, túlszaporodásának kérdése környezetvédelmi probléma, védelme állatvédelmi kérdés lehet. Etetésük indokolatlan, és elősegíti a helyhez szokásukat, szaporodásukat. Szennyezésükkel, savas ürülékükkel sok kárt okoznak az épületeken, műemlékeken, emellett betegségeket terjeszthetnek, pályaudvarokon a büféasztalokat is folyamatosan szennyezik, lakóházak erkélyein szaporodnak. A tudatlanságból kenyérrel, tésztafélékkel, morzsával történő etetésük azért is káros, mert az ilyen eleség a védett kis énekesmadarak pusztulását okozhatja.

​Egy városi galamb évente több mint 10 kg ürüléket produkál. Országunkban egyes becslések szerint 3 millió ilyen galamb él, ami tehát 30 ezer tonna galambürüléket jelent a településeken évente. A városi galambok átlagos élethossza 10 év feletti, amely idő alatt legalább hétszer fészkelnek.

Vannak olyan híreink, hogy az USA egyes államaiban már elzárással büntetik a galambetetőket, egyes országokban, városokban pedig szigorúan bírságolják. Hazánkban is megfelelően rendezendő volna a probléma a jogban, a szabálysértési törvényben, önkormányzati rendeletekben, tubi ide – repülő patkány amoda. Ha szükséges, megfelelő módon (például élve-befogással) gyéríteni kellene a városi galambtömeget, hiszen a vadat (az őzikétől a rókán keresztül az aranysakálig) meg vadásszák a vadászterületen állományszabályozási céllal. Jó megoldás lehet a galambdúcok felállítása és a szaporodás akadályozása a tojások műtojásra cserélésével.

Lásd még: http://www.termeszetor.hu/errol-arrol/ link alatt a Repülő patkányok… című írást.

DENEVÉRVÉDELEM, FOKOZOTTAN VÉDETT DENEVÉREK

A Fokozottan védett rágcsálok, kígyók, gyíkok, bogarak, csigák című hírhez kapcsolódóan a denevérek rendjét választottuk még a fokozottan védett fajokra és a denevérvédelemre történő figyelemfelhívás céljából, de ezt már közhírré tétellel.

A denevérek rendjébe 8 fokozottan védett faj tartozik:

óriás-koraidenevér – 500.000 Ft/egyed,
hosszúszárnyú denevér – 250.000 Ft/egyed,
kereknyergű patkósdenevér – 250.000 Ft/egyed,
csonkafülű denevér – 100.000 Ft/egyed,
nagy patkósdenevér – 100.000 Ft/egyed,
nagyfülű denevér – 100.000 Ft/egyed,
nyugati piszedenevér – 100.000 Ft/egyed,
tavi denevér – 100.000 Ft/egyed.

Európában a denevérek körül mindig elképesztő babonák és hiedelmek keringtek. Egy példaként még a múlt évszázad derekán hazánkban is sokan meg voltak arról győződve, hogy a denevér az ördöggel cimborál, éppen ezért kapura szögezték ki a szárnyas egeret, hogy a rontás távol maradjon a háztól. A Biblia (Újszövetség) a sátán madaraként említi a denevért, és nagyon sok negatív babona, hiedelem alapjául szolgált e tekintetben az Ószövetség is. Ma már nem valószínű, hogy ilyen tudatlanság okozná e védett állatok halálát, a népszerűsítésre azonban még mindig nagy szükség van.

Vannak rovarevő, gyümölcsevő és vámpírdenevérek, országunkban rovarevők élnek. Kétségtelenül nem a legszebb állatok ezek a repülő emlősök, viszont védelemre szorulnak.

Ma számos olyan emberi tevékenység van kárára a hasznos és kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló denevéreknek, amelyeket egyébként teljesen jó szándékú és ártalmatlan cselekedetnek gondolnánk. A padlásokon és a tornyokban tanyázó bőregereket például igen gyakran az épület felújítások veszélyeztetik a legjobban. A tetőszerkezet fakonzerváló szerekkel történő kezelése, ha nem a megfelelő szert alkalmazzák, akár a denevérek tömeges elhullásával is járhat. Pusztítja a denevéreket is a vegyszerhasználat, vagy például a panelházak szigetelése a szálláshelyük megszüntetésével, nem ritkán az élve befalazásukkal!

Csonkafülű denevér – fotó: Dobrosi Dénes

Éppen ezért a padlásokon csoportosuló, fokozottan védett csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) kolóniák védelme érdekében a természetvédelmi hatóság különös gonddal jár el a felújítások engedélyezése során (lásd alábbi megjegyzést!).

Megjegyzés és fontos tudnivaló! A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján: „A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.”

Az erdőkben a szintén fokozottan védett pisze denevér (Barbastella barbastellus) az öreg, lassan elhaló, hatalmas fák törzstől elváló kéregtáblái alatt tanyáznak. A fakitermelések során ezeknek a száradó, böhöncös, idős fáknak a megóvására ügyelnek az erdészek és a természetvédők. Ma már mindenki által elfogadott elvárás az, hogy az erdőben mindig maradjon megfelelő mennyiségű holt faanyag.

Hosszúszárnyú denevér – fotó: Dobrosi Dénes

A zavarástól mentes barlangokban akár több ezer példányból és akár számos fajból álló denevérkolóniák is kialakulhatnak. A fokozottan védett hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) nagyon érzékeny az idegenek háborgatására, éppen ezért az ilyen barlangok látogatása tilos a kölyöknevelés és a téli álom időszakában egyaránt.

A hazai denevérek védelme közös ügyünk, hiszen nemcsak azért kell megóvni őket, mert védettek vagy fokozottan védettek, hanem azért is, mert nagy hasznunkra vannak, az ökológiai rendszer pótolhatatlan alkotóelemei. A molylepkék és a szúnyogok elleni biológiai védekezésnek is az egyik eredményes módszere, ha elősegítjük a környezetünkben a denevérek megtelepedését.

Dobrosi Dénes – dr. Temesi Géza

TEREPMOTOROZÁS, QUADOZÁS A TERMÉSZETBEN

Értesüléseink szerint az országban több térségben, többek között a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetben és a Budaörsi Kopárokon évek óta folyik az illegális terepmotorozás és quadozás. Az alábbiak néhány törvényi rendelkezést tartalmaznak a témakörben tájékoztatás, következtetések levonása céljából.

I. TERMÉSZETVÉDELEM

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.)
Tvt. 38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
…..
i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához;
j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó − külön jogszabályokban erre feljogosított − személyek járművei kivételével.

Jogkövetkezmény

Tvt. 80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti;
…..
e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez

természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

II. ERDŐK TERMÉSZETVÉDELME

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Evt.)
Evt. 92/A. § Erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral − erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével − közlekedni tilos.

Jogkövetkezmény

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (Szabstv.)

Szabstv. 242. §
…..
(2) Aki olyan erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén jár, vagy járművel közlekedik, ahol a forgalmat jogszabály tiltja, vagy azt jogszabály felhatalmazása alapján korlátozzák vagy megtiltják, szabálysértést követ el (erdőrendészeti szabálysértés).

III. TEREPMOTOROZÁS, QUADOZÁS JOGKÖVETKEZMÉNYE

quadtehát védett természeti területen a természetvédelmi bírság, védett természeti területen kívüli erdőben az erdőrendészeti szabálysértés.

Az intézkedés a természetvédelmi őrszolgálat, erdőben a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, valamint a rendőrség feladata. Intézkedés, feltartóztatás, elfogás általában területlezárással lehet eredményes az 1997. évi CLIX. törvény 12. §. (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltaknak megfelelően.

Fontos tudnivaló a szabálysértési elkobzásról!
Szabstv. 18. § (1) El kell kobozni azt a dolgot:
a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
…..
(3) Az (1) bekezdés a) pontja esetében
a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az eljárás alá vont személy tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott,
b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az eljárás alá vont személyre vagy a dolog tulajdonosára a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.
(4) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

Dr. Temesi Géza

TERMÉSZETVÉDELMI TÍZPARANCSOLAT

Az ökoturizmus kritériumai és a jogszabályi előírások figyelembe vételével természetvédelmi „tízparancsolatot” alkothatunk a természet látogatói számára.

1.  Ismerd meg a vonatkozó törvényeket, az ismerethiány nem mentség!

2. Az utakon vagy ösvényeken, csendesen és figyelmesen közlekedj, kutyát pórázon vezess!

3. Lehetőleg gyalogosan közlekedj, erdőben kerékpárral és lóval kizárólag a törvényi rendelkezések keretein belül!

4. Csak kijelölt tűzrakóhelyen rakhatsz tüzet akkor, ha nincs fokozott tűzveszély.

5. Ne szemetelj, ne dohányozz!

6. Tartsd tiszteletben, hogy a védett növény, gomba, állat, a vadászterületi vad és a halgazdálkodási vízterületi hal állami tulajdon!

7. Tartsd tiszteletben a terület tulajdonosát abban is, hogy területén a nem védett vadon termő növény, vadgyümölcs, gomba is a tulajdonát képezi!

8. Gombát, növényt, virágot és vadgyümölcsöt csak nem védett állami erdőben és egyéni szükségletre gyűjthetsz!

9. Ami a természetben nem a te tulajdonod, az a másé, a talált dolog is.

10. Ha károsítást észlelsz, értesítsd a nemzeti park igazgatóságot vagy az illetékes hatóságot!

Vélemény, hozzászólás?