Természet- és környezetvédelem az Alaptörvényben

A 2018. évi Földünkért világnap (október 21.) hetében, a Magyar Közlöny 2018. október 16-án megjelent 160. száma közzétette Magyarország Alaptörvényét egységes szerkezetben, lásd:

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK18160.pdf

Alaptörvényünk a természet és a környezet védelmét az alábbi szabályozásokkal alapozza meg.

NEMZETI HITVALLÁS

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

ALAPVETÉS

P) cikk (1) A  természeti erőforrások, különösen a  termőföld, az erdők és a  vízkészlet, a  biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. (2) A  termőföld és az  erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1)  bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
[Megj.: T) cikk (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.]

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az  egészséges élelmiszerekhez és az  ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a  munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a  sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) online automatikus frissítéssel:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV

Vizsgázzunk jól az ALKOTMÁNYUNKAT megjelenítő ALAPTÖRVÉNYÜNKBŐL!

Dr. Temesi Géza

2018. évi kiadványunk

Második bővített kiadással is megjelent ebben az évben Egyesületünk ismeretterjesztő kiadványaként a Fegyver- és távcsőismeret c. kiskönyv, A5 formátummal 32 oldal terjedelemben, összesen 11 ábrával. Szerzője és műszaki szerkesztője dr. Temesi Géza.

A publikáció célja az olvasó megismertetése – a természetvédelemmel való kapcsolódások miatt – a fegyvertani és a távcsövekkel összefüggő alapismeretekkel. A Fegyverismeret című rész a fegyverekkel kapcsolatos fogalmakkal, a kaliberjelölésekkel, a ballisztikai jellemzőkkel, a vadászlőfegyverekkel, a kerti puskákkal, a légfegyverekkel, a maroklőfegyverekkel és a gázfegyverekkel foglalkozik, majd a fegyverkezelés tízparancsolatával zárul. A Távcsőismeret című rész a messzelátóra, a távcsőkezelésre és a céltávcsőre vonatkozó alapvető ismereteket foglalja össze rövid terjedelemben. Illusztrációként 9 fotó, 1 könyv képe és 1 didaktikai (oktató) ábra szerepel.

Temesi Géza (2018): Fegyver- és távcsőismeret. Az Országos Természetőr Egyesület ismeretterjesztő kiadványa, második kiadás, Budapest – Pécs, 32 pp.

Kezelés és gazdálkodás

A kezelés egy sokjelentésű szó, a szó pedig fogalmat fejez ki. A kezelés tehát sok fogalmat takarhat az egészségügytől más emberi tevékenységeken keresztül a gazdálkodási ágazatokig és a kézben tartásig. Tartsuk kézben a természetvédelem ügyét is többek között hiteles, a jogszabályokon nyugvó objektív tájékoztatásokkal!

A gazdálkodás erőforrások ésszerű hasznosítását jelentő tág fogalom, amelynek meghatározó célja gyakran a profittermelés.

A természettel összefüggésben, a természetvédelem és a természet hasznosítása terén van természetvédelmi kezelés és vagyonkezelés, amely tevékenységek összefüggenek többek között természeti erőforrásokkal folytatott gazdálkodással, az erdőgazdálkodással, a vadgazdálkodással, a halgazdálkodással és a vízgazdálkodással. Közismert az élőhelykezelés fogalma is. További fogalom például az erdőkezelés, egyrészt mint az erdőtörvény szerinti jogintézmény, másrészt mint az erdészettel összefüggő szakkifejezés.

A nem ritkán helytelen fogalomhasználat miatti félreértések megelőzése céljából, tájékoztatási szándékkal adjuk közre dr. Temesi Géza írását az Erről-arról menüpont alatt „Kezelés és gazdálkodás a természetben” címmel.

ASP

Három rövidítés jelentésével, és ezeken belüli véletlen, angol és magyar rövidítési egybeeséssel hívjuk fel a figyelmet hírünkben egy komoly, a természetvédelmet és a vadgazdálkodást – vadászatot is érintő súlyos állategészségügyi problémára.

ASP = afrikai sertéspestis, KSP = klasszikus sertéspestis,

ASP = Application Service Providing, vagyis alkalmazás-szolgáltatás, ami egy költséghatékony szoftverhasználati konstrukció.

Az afrikai sertéspestisről szóló alapvető információkat lásd Pusztuló természet menüpont alatt, dr. Csivincsik Ágnes állatorvos írásában.

Mit hoz a jövő?

A természetvédelem és a környezetvédelem az emberiség jövőjének alapfeltételei, ezért a legfontosabb teendők közé tartoznak. A két terület egymással összefügg illetve egymást részben átfedi, egymásra kölcsönösen hat, így egymást jelentősen segítheti is. Egyszerű példaként szolgálhat, hogy a levegő mint környezeti elem védelme védi a természetet is, az erdők védelme azok széndioxid megkötésével és más hatásaival védi a levegőt, a környezetet, mindkettő pedig a felmelegedés ellen hat. A globális felmelegedésről egyre több szó esik, a tettek azonban globálisan sántítanak. A felmelegedés elleni megfelelő nemzetközi összefogás terén sürgősen tovább kell lépni, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államok (lásd Párizsi Megállapodás), valamint a legkevésbé fejlett országok és a trópusi esőerdők vonatkozásában. Szorosan összefügg ugyanis a környezetpusztulás és a migráció is, a Föld erdeinek csaknem egyharmadát kitevő esőerdők terén pedig szinte katasztrófahelyzet van. Az esőerdők a Föld tüdeje, de a széndioxid megkötése (elnyelése) mellett pusztulásuk következtében sajnos egyre többet szabadítanak fel.

Egyesületünk öt év alatt összegyűlt tapasztalatainak rövid összefoglalása szerint országunkban a következőkre volna halaszhatatlanul szükség.

1. A környezetvédelmi jogszabályok szigorítása, következetesebb környezetvédelmi és természetvédelmi jogalkalmazás.

2. Nagyobb állami és társadalmi összefogás a környezet és a természet hatékony védelméért. Több hiteles, naprakész, szakmailag ellenőrzött magyarországi környezet- és természetvédelmi információ a világhálón (sok a hiteltelen, hatálytalan, érvénytelen, jogsértő, helytelen, tudománytalan vagy szakmailag megalapozatlan internetes forrás).

3. Valamennyi egyetemi karon a szakterületnek megfelelő irányú, tartalmú és terjedelmű környezet- és természetvédelmi oktatás kötelező illetve választható tantárgyakkal.

4. Önálló környezetügyi – a környezetvédelemért, a természetvédelemért, a vízügyért és a természethasznosító ágazatokért (erdészet, vadgazdálkodás – vadászat, halgazdálkodás) felelős – minisztérium jövőbeni megalakításának kormányzati alapos mérlegelése.

5. Létszámnövelés felkészült szakemberekkel a környezetvédelem, a természetvédelem és a természethasznosító ágazatok igazgatása és állami művelése terén.

Fentiektől függ, hogy mit hoz a jövő, amiért nem elég aggódni, hanem az eddigieknél nagyságrenddel többet tenni is kell. Elsősorban emberi szolgáltatás valósuljon meg az ökoszisztéma érdekében és irányába, és ne az öncélú ökoszisztéma szolgáltatásról papoljunk egyre többet, tudományoskodó elméleti tartalmakkal.

Dr. Szemes Ferenc − Dr. Temesi Géza

Vakond

Az alábbi szöveg szerepel egy mindent átfogni szándékozó kertész blogjában a vakondról.

Védett vagy nem?
A vakond védett állat, eszmei értéke 2000 Forint, ezért vadászata nem szabályszerű, de ez a kitétel csupán a természetre vonatkozik, a kertekben ilyen védelmet nem élvez a vakond, így a halálos módszerek nem tiltottak, legfeljebb nem etikusak, és én sem ajánlom a kegyetlenkedést. 

Hát ezek bizony teljes ismerethiányról árulkodó információk, jogot is sértő ostobaságok, amelyek a világhálón a szakemberek számára elárulják a tudatlanságot, a laikus nagyközönség felé pedig félrevezetőek.

Nincs eszmei érték a természetvédelmi jogban. Nem 2000 Ft a vakond pénzben kifejezett természetvédelmi értéke, hanem 25000 Ft. A vakond nem vadászható állatfaj, így elejtése nem vadászat. Honnan vette azt az információt a kertész, hogy a védett vakond kertekben nem élvez védelmet? A védett állatok mindenütt kiemelt oltalom alatt állnak. A halálos módszerek és a kínzás tiltott, ráadásul a vakond esetében 4 egyed elpusztítása vagy károsítása már megvalósítja a természetkárosítás bűncselekményét. A kegyetlenkedés pedig az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvénybe is ütközik, nem csak az etikába, ahogy a szövegben szerepel. A helytelen jogi és szakmai információ közreadása jogsértésre bíztató lehet.

Megjegyzés Védett állat kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ennek hiányában, illetve védett természeti érték veszélyeztetése, károsítása, elpusztítása esetén a jogsértő tevékenységet végző természetvédelmi bírságot köteles fizetni a természetvédelmi hatóság határozata alapján (a fent említett bűncselekmény jogkövetkezménye mellett is!).

Lásd még: Kertészet – természetvédelem, invázió – migráció című írást az Idegenedő természet menüpont alatt.

Ökoszisztémák zavarása

Az “ökoszisztéma-szolgáltatás” sajátosan ferdült új fogalom tartalmába és terjedelmébe vajon beletartozik-e a természetközelben szervezett, egyre rendszeresebb tömegbulizások gyakorlata: óriásfesztiválok gigászi zaj-, fény és más környezetszennyezéssel, fúvós rezesbandák a Balaton vízében, a zene lényegét nem a művészetben, hanem a hangerőben látók éjszakán átnyúló dübörgő fellépése, közmunkások és a TeSzedd! részére munkát szolgáltató szemetelők ezreinek, vagy földrengetést okozó tömegtombolós tízezreknek a találkozásai.

Ökokultúra-problémás tömegek és a szervezők nem igazán törődnek a környezettel és a jövővel, tudatlanul, felelőtlenül örömüket lelik a lokális környezetet károsító rendezvényekben. A környezet és a természet védelme terén nem lehet hivatkozási alap sem a bevétel, sem a hagyomány, sem más önös érdek. Hagyjuk a természetre a hagyományos mennydörgést és villámlást, a tömegtombolást pedig stadionokban szervezzék!

A balatoni fesztiválozás kihat az egész Balatonra (mint Natura 2000 területre is), a természetközeli tömegbulizás pedig általában a természeti és a védett természeti területekre és értékekre, utóbbiak élőhelyére. Károsan hat a közvetlen emberi környezetre, mások nyugalmára; a nyugalomra vágyó helyben lakók és az üdülni kívánók pihenését az ilyen rendezvények megengedhetetlenül zavarják.

A környezetvédelemmel összefüggő jogszabályok szigorítása, valamint a környezet- és természetvédelmi maradéktalan jogalkalmazás és ellenőrzés szükséges a hatóságok részéről. Az ökoszisztémában, a természetben ugyanis mindez nem természetes, és csökkenni fog az a bizonyos ökoszisztéma-szolgáltatás. Az érintett szervek többek között a települési önkormányzatok, a járási hivatalok, a nemzeti park igazgatóságok és a rendőrség. Egyesületünk szorgalmazza a környezet és a természet védelméhez fűződő érdekek maradéktalan érvényesítését a jogalkotásban és a jogalkalmazásban.

Ragadozók

Az előző (június 11-én megjelent) hírhez kapcsolódva a másik véglet a nagyragadozók nem csak a testméret/termet vonatkozásában, hanem azért, mert az utóbbi időben sok szó esik róluk a híradásokban is, élen a medvével. A barna medve fokozottan védett, 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. Ugyancsak fokozottan védett 250.000 Ft/egyed értékekkel a farkas és a vadmacska. A hiúz pedig már 500.000 Ft/egyed pénzben kifejezett értékkel szerepel a fokozottan védett vadon élő állatfajok között. A hiúz a legóvatosabb, a medve a legkevésbé, már nem csak Romániában és Szlovákiában látogat lakott területre, hanem országunkban is. A védett természeti értékek (így a fenti vadon élő állatok) természetvédelmi kezelésének feladatait (felmérés, nyilvántartás, megóvás, őrzés, bemutatás stb.) a nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere (azon belül a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság) látja el.

Fokozottan védett rágcsálok, kígyók, gyíkok, bogarak, csigák

(természetőr hírek arról, amiről alig szólnak hírek)

Járjunk nyitott szemmel a természetben a védett fajokra tekintettel, óvjuk a természet értékeit! Az alábbiakkal szeretnénk felhívni a figyelmet a vadon élő állatok egyes szubjektív alapon kiválasztott rendszertani egységeinek legértékesebb, fokozottan védett fajaira. A természetvédelem, a védettség „súlyát” természetesen a pénzben kifejezett természetvédelmi érték mutatja.

A rágcsálók rendjébe tartozó hazai fajok közül az alábbiak állnak a kiemelt természetvédelmi oltalmon belül fokozott védelem alatt:

nyugati földikutya – 1.000.000 Ft/egyed,
csíkos szöcskeegér – 1.000.000 Ft/egyed,
északi pocok − 500.000 Ft/egyed,
ürge* – 250.000 Ft/egyed,
erdei pele – 100.000 Ft/egyed.

*Az ürgeöntés a múlt század közepéig szokás volt. Évtizedünkben ketten kaptak 3 év próbaidőre felfüggesztett 2 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést ürgeöntéssel elkövetett természetkárosítás bűntette és lopás miatt.

A hazánkban élő kígyók (alrend) közül három faj fokozottan védett:

parlagi vipera – 1.000.000 Ft/ egyed,
haragos sikló – 500.000 Ft/egyed,
keresztes vipera – 250.000 Ft/egyed.

„Kígyót – békát kiált” – szól a mondás. A békák rendjében egyelőre nincs fokokozottan védett faj.

A hazai gyíkok (alrend) közül két faj fokozottan védett:

pannon (magyar) gyík – 250.000 Ft/egyed,
elevenszülő gyík − 100.000 Ft/egyed.

A bogarak rendjéből fokozottan védettek a következők:

remetebogár – 250.000 Ft/egyed, valamint további 11 faj, köztük a
kék pattanóbogár − 100.000 Ft/egyed,
dunántúli futrinka − 100.000 Ft/egyed
magyar futrinka − 100.000 Ft/egyed,
pusztai gyalogcincér − 100.000 Ft/egyed,
tölgyfa-díszbogár − 100.000 Ft/egyed ……

Fokozottan védett csigafajok (osztály) a

dobozi pikkelyescsiga – 100.000 Ft/egyed,
fekete bödöncsiga − 100.000 Ft/egyed.

A Btk. 242. § (1) bekezdése szerint: „aki fokozottan védett élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ismerkedjünk a fokozottan védett fajokkal szakirodalomból és a jogszabályi védelemmel a hatályos jogból! Vannak problémák bőséggel.

Dr. Temesi Géza

Nyitott szemmel

Nyitott szemmel történő utazgatások során sok élmény éri az embert, pozitív élmények és negatív tapasztalások, látványok egyaránt. Gazdag a természet, az ország területének egyharmada ilyen szempontból rendkívül jelentős. Ha útvonalunk nem vezet összefüggő természeti területen keresztül, a természet akkor is közel lehet természeti értékekkel vagy területsávval. Láthatunk a járműből ragadozómadarakat, énekeseket, mezőn legelésző őzet, erdőket, mezőket, természetes vizeket. És úton-útfélen illegális hulladéklerakókat, még védett természeti területet jelölő hatósági tábla mellett is. Utóbbiról szól a Szemetes országban élünk című, e menüpont alatti korábbi hír. Bőséggel látunk emberi igénytelenség, tudatlanság, vagy gazdálkodási szakszerűtlenség miatti rendetlen településszéleket, út- és vasútmentét, szántó- vagy legelőszegélyeket.

Útjainkon különösen kora reggel közlekedve pedig gyakori látvány az elgázolt apróvad, elsősorban a fiatal róka, vagy szintén gyakran a laposra tiport keleti sün. A sün 25.000 Ft/egyed természetvédelmi (és nem eszmei!) értékkel védett vadon élő állatfaj! Láttam már egyébként városszéli gyalogátkelőhelyen (!) elgázolt mókust is (szintén védett, 25.000 Ft/egyed értékkel). Az úton átkelő kis állatokat meg lehetne kímélni figyelmes vezetéssel.

Az alapvető problémát ilyen szempontból a kamionosok és a gyorshajtók jelentik. A napokban főútvonalon 90 km/óra sebességgel közlekedve a szorosan mögém zárkózó, pedált taposó kamionos folyamatosan villogott és kürtölgetett. Más alkalommal előzésbe kezdett, majd járművem mellé érve le akart szorítani. Mit neki akkor a sün? A nem természetvédelmi, hanem emberi problémákról nem is beszélve. Közlekedjünk nyitott szemmel, figyelemmel, emberséggel, és nem utolsó sorban közlekedési szabálybetartással! Nem lehet mentség, hogy a sünöket a gépi fűkaszálás is tizedeli, mint ahogy az sem, hogy mást meg más és másként pusztít vagy károsít.

Dr. Temesi Géza