Ökoszisztéma-szolgáltatás

Évtizedünk egyik új fogalma a tudományos és a politikai kommunikációban az ökoszisztéma-szolgáltatás. Felkapott óriási témakör, lehet belőle értekezni, szakdolgozatot írni, doktorálni, végtelen terjedelemben lehetséges a témát kutatni, publikálni.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a 4. § r) pontjában határozza meg a fogalmat (hatályos 2017. január 1-től), amely szerint: „ökoszisztéma-szolgáltatás azok a javak (termékek és szolgáltatások), amelyeket az ökológiai rendszer természetes vagy átalakított formájában nyújt, növelve a társadalom és tagjainak jóllétét.”

A Föld népessége folyamatosan nő, évszázadunk közepére elérheti a 9,7 milliárdot, ami 1950 óta közel négyszeres növekedést jelent száz év alatt. Az emberek több mint fele városokban él, az urbanizálódás a népességrobbanással párhuzamosan egyre fokozódik. A Föld ökoszisztémáit eddig nem látott mértékben terheli az élelmiszer, a víz, a fa, a tüzelőanyag és más természeti javak iránti igény kielégítése, visszafordíthatalan változásokat okozva a természetben, csökkentve a biológiai sokféleséget. Az emberi jóllét nagymértékben függ az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásoktól, amelyeket értékelni kell annak mindkét értelmében, és vizsgálni a fenntartható fejlődés szempontjából. A fenntartható fejlődés alapvető pillére a természeti környezet (ha úgy tetszik az ökoszisztémák), amelyben és amelyből él a gazdasági pillér és a társadalmi pillér. A fenntarthatóság a megújulás mértékéig történő használatot jelent. Sajnos fenntarthatósági válság érzékelhető, az agrárium pedig jelentősen csökkenti a biológiai sokféleséget.

Az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak négy csoportja van:

1. ellátó szolgáltatások (anyagi javak: élelmiszer, víz, üzemanyag stb.),
2. kulturális szolgáltatások (nem anyagi szolgáltatások: rekreáció, turizmus stb.),
3. szabályozó szolgáltatások (pl. éghajlat szabályozás, víztisztítás),
4. fenntartó szolgáltatások (fentiekhez nélkülözhetetlenek, pl. tápanyag-körforgás).

A fogalom megnevezése lehetne „természeti szolgáltatás” is, de az ökoszisztéma tudományosabban hangzik. A szolgáltatás megnevezés sem teljesen találó, részben félrevezető. Lehet persze hivatkozni az angolból fordításra.

Köszöntöm az Olvasót. Ha a hír felkeltette az érdeklődést, a témakör publikációit az interneten is érdemes tanulmányozni, csak a forrás legyen hiteles!

Dr. Temesi Géza

2018 a Kutya Éve

A kínai asztrológia alapján 2018 a Kutya Éve, amely 12 évenként ismétlődik, mert annyi állatövi jegy van. De nem ilyen egyszerű a helyzet, öt elem is hat: Tűz, Föld, Fém, Víz, Fa. Így pontosítva 2018. február 16-tól 2019. február 4-ig tart a hatvan évenként ismétlődő Föld-Kutya Éve. A Kutya a jog és a tulajdon védelmezője, képes arra, hogy felszínre hozza az igazságot. A Föld a növekedést, a gyarapodást szolgálja. A Föld-Kutya Éve a kínai horoszkóp szerint kedvező változásokat hoz a környezetvédelem és a természetvédelem terén! Akik a kutya évében kerülnek választással egy ország élére, a világpolitikában is jelentős szerephez jutnak. Társadalmilag mozgalmas évünk lesz tehát, készüljünk, tegyünk a jövőért!

2018 év választott fajai

AZ ÉV FAJAI
2018
NÉV VÉDELEM ÉRTÉK*
ÉV FAFAJA VIRÁGOS KŐRIS
Fraximus ornus
általános védelem
ÉV VADVIRÁGA KORNISTÁRNICS
Gentiana pneumonanthe
kiemelt oltalom:
védett
10.000 Ft/egyed
ÉV GOMBÁJA SÜNGOMBA
Hericium erinaceum
kiemelt oltalom:
védett
5.000 Ft/egyed
ÉV EMLŐSÁLLATA FÖLDIKUTYA
Nannospalax leucodon
kiemelt oltalom: fokozottan védett 1.000.000 Ft/egyed
ÉV MADARA VÁNDORSÓLYOM
Falco peregrinus
kiemelt oltalom: fokozottan védett 500.000 Ft/egyed
ÉV VÁROSI MADARA CSUSZKA
Sitta europaea
kiemelt oltalom:
védett
25.000 Ft/egyed
ÉV HALA BALIN
Aspius aspius
általános védelem
ÉV HÜLLŐJE ELEVENSZÜLŐ GYÍK
Zootoca vivipara
kiemelt oltalom: fokozottan védett 100.000 Ft/egyed
ÉV ROVARA ÓRIÁS SZITAKÖTŐ
Anax imperator
általános védelem

*pénzben kifejezett természetvédelmi érték

Mit várunk 2018-tól?

Mindenek előtt – a választások ellenére is – kiegyensúlyozott ország-működést, erősebb természetvédelemmel létszám, felkészültség, működés és jogalkalmazás tekintetében egyaránt.

A hatályos jogszabályok széles körű ismerete és következetes alkalmazása nélkül nem lehet hatékony sem az állami működés, sem az állampolgári közreműködés a természet védelmében. Az 1996. évi LIII. törvény I. Rész Alapelvek cím alatt alapvető rendelkezéseket tartalmaz, a törvény pedig jól és időt állóan szabályoz. A természetvédelmi törvény mellett a természet általános védelmét és a fenntarthatóságot szolgálja az erdőtörvény, a vadászati törvény és a halgazdálkodási törvény is a végrehajtási rendeletekkel együtt. Ismernünk, jogkövetően alkalmaznunk kell a jogszabályokat.

A környezeti nevelés terén nagyobb súlyt kell fektetni az állampolgárok széles körű tájékoztatására, felkészült szakemberekkel. Utóbbi téren is problémákat látunk a természetvédelmi mindennapokban.

Hatékonyabb együttműködés is szükséges a természet védelmében érintett hatóságok – igazgatási szervek – gazdálkodók – civil szervezetek között. E téren is vannak pozitív és negatív tapasztalataink.

Nem szeretnék ünneprontó lenni

A természetvédelem szent ügy, és visszavezethető a bibliai időkre. Jó példa utóbbira, hogy Mózes egyik törvénye 3500 évvel ezelőtt előírta: „ha ostromolsz egy várost, ne vágd ki a fákat körülötte” (ami annak idején és még sokáig általános szokás volt), hiszen „ember-e a mező fája, hogy ellene hadat viselj?”

Évezredek alatt az ember kezdetekben küzdött a természet erőivel szemben, aztán a fejlődés során felülkerekedve rablógazdálkodással is kizsákmányolta a természetet, ma pedig jelentős költségráfordítással próbálja helyre hozni, visszaállítani az eredeti állapotot több-kevesebb (többnyire kevesebb) sikerrel, illetve küzd a még érintetlen természet fennmaradásáért.

Törvények, nemzetközi szerződések segítik elő, hogy a fenntarthatóság egyik alappillére, a természet a védelemmel fennmaradjon. De mit mutat a hétköznapi gyakorlat természet-közelben? Természetvédelmi és jogi nagyfokú ismerethiányokat lehet tapasztalni az állampolgárok széles körében, felkészületlenséget, szervezési hiányosságokat is a hivatásosak köreiben, és problémákat a működési hatékonysággal. A természet őrei nem csak a természetvédelmi őrök, az erdészeti szakszemélyzet, a hivatásos vadászok, a halászati őrök (és még lehetne folytatni a sort), hanem az állampolgári önkéntesek is. A természet hivatásos őrei, területi szakemberei kevés létszámmal, még kevesebb időráfordítással foglalkoznak a természet védelmével, őrzésével, a kellő felkészültséggel is rendelkező és aktív állampolgári önkéntesek száma pedig szintén alacsony.

Sajnos fenntarthatósági válságról beszélhetünk, nem jól teljesül a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, szakismereti hiányosságokon is alapuló problémákat tapasztalunk a jogalkalmazás terén, de hiányzik az akarat is, és jellemző a rövidtávú anyagi érdekek uralma. Mindezek eredményeként pusztul a természet.

fenyoNem szeretnék ünneprontó lenni, de nem biztató a jövő. Haladási iránykorrekcióra, valamint a természetvédelemmel foglalkozók létszám- és szakmai erősödésére volna szükség. Az állami – önkormányzati – civil jó együttműködés pedig mindennek az alapja.

A témakörben lásd ERRŐL-ARRÓL és ÖNKORMÁNYZATOK c. menüpontokat is!

Dr. Temesi Géza

Rovarvész – pusztul a rovarvilág

Az élővilág fajainak pusztulása, az egyedszám csökkenés és fajok kihalása, a biológiai sokféleség csökkenése az utóbbi évtizedek egyik növekvő problémája. A Földön élő fajok számát illetően különböző becslések, következtetések vannak, kerekítve és a baktériumokat nem számítva mintegy 10 millióra tehető a fajszám, ennek kb. 15 %-a ismert. Az időegység alatt kihaló fajok számára vonatkozóan is eltérő adatok olvashatóak a szakirodalomban. A fajok élettartama 1-10 millió év. Az élővilág evolúciója következtében fajok halnak ki és új fajok keletkeznek. Ezekből az adatokból számolva évente 1-10 faj keletkezése illetve kihalása tartaná fenn a fenti fajszámot. Korunkat azonban a földtörténet hatodik nagy kihalási időszaka kezdetének jósolják, mert a kihalás összességében a fenti adat ötezerszerese is lehet.

Kis szarvasbogár a főváros forgalmában, fotó: dr. Temesi Géza

Kis szarvasbogárAz összes fajból mintegy 1 millió az ízeltlábúak száma. Az ízeltlábúak törzsének egyik osztályát képezik a rovarok, amelyek pusztulása az ezredforduló után rohamosan felgyorsult. A pusztulás oka alapvetően az emberi tevékenység, a lakott területek és az infrastruktúrák terjeszkedése, az ipar és a közlekedés környezetszennyező hatásai, a monokultúrás termesztési rendszerek és a vegyszerek (növényvédő szerek, műtrágyák) alkalmazása a mezőgazdálkodásban, a repülőgépes szúnyogirtás, a fűnyírás technikája és időpontja stb.

A rovarpusztulás következménye a rovarfajok pusztulása, a rovarevő állatok, köztük a madárvilág jelentős táplálékhiánya és pusztulása, ezzel is a biológiai sokféleség csökkenése, továbbá a rovarbeporzású növények, köztük a termesztett növények terméskiesése, ami élelemhiányt okoz. Részleteket lásd Pusztuló természet menüpont alatt! Párhuzamos probléma az inváziós rovarok terjeszkedése és károsítása.

A természetvédelem egyik alapvető feladata kell hogy legyen a jövőben a természet általános védelme és kiemelt oltalma keretében a rovarvilág megóvása. Kerekített adatokkal országunkban 650 védett, illetve fokozottan védett rovarfaj van, ami az összes védett + fokozottan védett vadon élő állatfajok 55 %-a. A nemzeti park igazgatóságok és a megyei szinten működő területi természetvédelmi hatóságok részéről nagyobb figyelmet kell fordítani a feladatok és a hatáskörök keretében a rovarvilág védelmére.

Dr. Temesi Géza

Az Év Fája 2018

Az Év Fája (fafaja) 2018-ban a virágos kőris (Fraxinus ornus)

A virágos kőris Dél-Európa száraz – meleg, sziklás talajú bokorerdeinek jellemző fája. A Magyar Középhegység napos déli lejtőin a molyhos tölggyel és a cserszömörcével együtt sztyepprétekkel tarkított bokorerdőket alkot, de karsztbükkösben is gyakori. Nem csak a szárazságot, de a légszennyezést is jó viseli, ezért és feltűnő virágzata miatt díszfának is kedvelt, de védő erdőnek és sziklakopárok fásítására is kiválóan alkalmas. A virágos kőris nevét onnan kapta, hogy a virágainak sziromlevelei is vannak.

Fotó: dr. Temesi Géza

Zengővárkonyi szelídgesztenye (fotó: dr. Temesi Géza, 2017.11.23.)

Az Év Fája (faegyede) 2018-ban a zengővárkonyi szelídgesztenye

300 éves fa, amely kigyógyult a szelídgesztenye kéregrákból (kórokozója egy tömlősgomba), átélt viszontagságos évszázadokat, többek közt azt is, amikor lőtérőrzésre kirendelt katonák meggyújtották, hogy melegedjenek. Az Év Fája 2018 cím elnyerése után a fa alatt viszonylag friss tűzrakás nyomait találtuk 2017. november 23-án.

Huszadik jogszabályi évfordulók

Húsz éves a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény, valamint a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet. Ez évben, január 1-jén jubilált a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatályba lépése is.

Az 1997. évi CLIX. törvény II. Fejezete a természetvédelmi őrszolgálat és az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat, a III. Fejezet pedig a mezei őrszolgálat tagjának intézkedési jogosultságait és kötelességeit tartalmazta. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről ….. szóló  2012. évi CXX. törvény hatályba lépésével azonban módosításra került a törvény. Azóta a két törvény együttesen szabályozza a természetvédelmi őrszolgálat és a mezei őrszolgálat tagjainak mint rendészeti feladatokat ellátó személyeknek az intézkedési jogosultságait, feladatellátásuk részletes szabályait.

A 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a természetvédelmi őrök munkáját segítő polgári természetőrök tevékenységét szabályozza a személyi feltételektől és a polgári természetőri vizsgától a nemzeti park igazgatósággal kötendő megállapodáson és a feladatellátáson keresztül a szolgálati igazolványig és jelvényig. A miniszteri rendelet alapján polgári önkéntesek segítik a nemzeti park igazgatóságok és az önkormányzatok kis létszámú természetvédelmi őrszolgálatának természetvédelmi feladatellátását, őrszolgálati és tájékoztató munkáját.

Forrás: www.termeszetor.eoldal.hu Hírek, újságok

Új menüpontok a természetről

A természet gyógyíthat, mérgezhet, lángolhat és pusztul. A gyógynövényes gyógyításnak évezredekre visszatekintő a múltja, számtalan faj mérgező, a tűz pedig részben hozzátartozik a természet körforgásához. Sajnos korunkban a természet pusztulása katasztrofális nagyságrendekhez közelít. Gyógyító természet, Mérgező természet, Lángoló természet, Pusztuló természet címmel figyelemfelhívó új menüpontokat nyitottunk honlapunkon bővülő számú publikációval.

TeSzedd! – ismét szeptemberben

Már többször hírt adtunk az évenkénti TeSzedd! „Önkéntesen a tiszta Magyarországért” szemétgyűjtési akcióról, amely hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. 2017-ben hetedik alkalommal került megszervezésre, csatlakozva a szeptember 20-ához legközelebbi hétvégi „Nemzetközi takarítási világnap”-hoz. A korábbi évek akcióira májusban került sor, a „Tisztítsuk meg Európát” nemzetközi projekthez kapcsolódva. 2016-ban 190 ezer önkéntes 2240 helyszínen 2900 tonna szemetet gyűjtött össze.

A 2017 szeptemberi szemétgyűjtés eredménye: 175 ezer önkéntes résztvevő, 1730 helyszín, több mint 2500 tonna szemét.