Tavaszhó

A napok elnevezése a magyar nyelvben vegyes eredetű. A hétfő, a kedd és a vasárnap magyar [hétfő – hét feje, kedd – kettedik (ómagyar szerint ketüdi), vasárnap – vásár napja]. A szerda és a csütörtök szláv (szerda – középső, csütörtök – negyedik), a péntek ógörög, a szombat pedig héber eredetű szavak.

A mai hónapnevek (a hónap megnevezés eredetileg holdnap) a rómaiaktól erednek (latin), de többféle régi magyar hónapnevek is léteznek. Az egyik rendszer szerint például március a tavaszelő, április a tavaszhó, május a tavaszutó, június a nyárelő, július a nyárhó stb.

Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli keringésének és a Föld tengelyferdeségének a következménye. A mérsékelt égövben négy évszak van, amelyek elhatárolása, felosztása lehet naptári és csillagászati. Az északi féltekén a naptári felosztás szerint pl. a tavasz március 1-jétől május 31-ig, míg a csillagászati szerint március 21-től június 21-ig tart, vagyis a lomhullató növényzet rügyfakadásától és a vándormadarak visszaköltözésétől a tartós felmelegedésig.

A tavasz természetvédelmi szempontból olyan évszak, amikor nagyon sok a természetvédelmi kezelési, természetőrzési teendő. Kezdődik az intenzív természetjárás, a horgászszezon (közel négyszázezerre nőtt a horgászok száma), a gyógynövények és a gomba jogszerű vagy jogellenes gyűjtése. Nem ritka eset az erdőtűz gondatlan okozása (bár a tendencia csökkenő), gyakori az illegális hulladék-elhelyezés, a szemetelés, a mezőgazdálkodás természetvédelmi problémái pedig közismertek. Ébredezik a természet, rügyeznek a fák, éled a rovarvilág, fészkelnek − költenek a védett madarak, egyes fokozottan védett fajok esetében fészekőrzés szükséges. A gímszarvas bika és a dámbika agancshullatásának időszaka a tavasz, sajnos jellemző az illegális agancsgyűjtés (agancslopás) is a vad zavarásával. Kezdődik az őz, majd a gímszarvas ellési ideje, kölykezik a róka. Az erdőgazdálkodás terén folynak a tavaszi erdősítési munkák, néhány vadfaj kivételével szünetel a vadászat (vadászati tilalmi idők), és lehetne folytatni a sorokat a tavaszi természetről és a problémákról.

Egyesületünk várja a védett természeti és a Natura 2000 területekre, valamint a védett fajokra vonatkozó problémajelzéseket.

Dr. Temesi Géza

Dunaker Kft.

Ötéves egyesületünknek két éve pártoló tagja a DUNAKER Kft, amely 1986-ban alapított, tehát több mint három évtizedes hagyományokkal rendelkező magyar vállalat. Erdészeti és faipari alapanyagok, félkész termékek és készáruk nagykereskedelmi mennyiségű forgalmazójaként, illetve gyártójaként van jelen az európai és ázsiai piacokon. Nem csak iparifa választékokkal (fűrészrönk, rostfa, papírfa), fűrészárukkal, oszlopféleségekkel, hanem játszótér-építési alapanyagokkal, komplett játszóterek építésével, játszótéri eszközökkel és turisztikai építkezési alapanyagokkal is foglalkozik a gazdasági társaság. Üzleti filozófiájuk a kiszámíthatóság, a megbízhatóság, a tartamosság és a pontosság. A kétéves jubileum alkalmából a természet védelmét és a fenntarthatóságot is elősegítő eredményes működést kíván pártoló tagunknak az egyesület elnöksége.

Szemetes országban élünk

Több évtizeddel ezelőtt Ausztriába utazva a határ átlépésével kontrasztot, éles különbséget éreztünk, mert egy tisztább környezetű, rendezettebb országba érkeztünk. Azóta a társadalmi − gazdasági fejlődés, a hulladékgyűjtés technikai – technológiai fejlődése, és az évenkénti TeSzedd mozgalom ellenére megítélésünk szerint ország-helyzetünk romlott.

Ahol járunk − kelünk, mindennapos látvány a szemétdomb, az illegális hulladéklerakó, a környezetszennyezés, a rendezetlenség, erdőszélen és út − vasút mentén, mezőgazdasági területen és vízparton, települési közigazgatási területen egyaránt, 2017−2018-ban is. Tudatlanság, igénytelenség, rendetlenség, önzés, lustaság jellemző azokra az embertársainkra, akiknek ez az állapot köszönhető.

szemetelesMit lehet itt tenni? – szólhat a kérdés.

A rendészeti feladatokat ellátó személyek (közterület-felügyelők, mezőőrök, halászati őrök, természetvédelmi őrök, erdészeti szakszemélyzet, hivatásos vadászok) és a rendőrség hatékonyabb feladatellátása segíthet a jogsértő hulladékozás ellen. Többet kell tenniük az önkormányzatoknak, a jegyzőknek és a járási hivataloknak is.

Kitartó környezeti nevelés szükséges az iskolákban és a felnőttek világában, és jópélda-mutatás.

Az állampolgári, a polgári természetőri problémajelzés a hatóságok felé segíti a közös célt: egy tisztább országot.

Egyesületünk fellép az engedély nélküli hulladéklerakás, szemetelés ellen az illetékes hatósághoz történő bejelentésekkel. Ez történt például a képen látható helyszínnel kapcsolatban, valamint számos további esetben az elmúlt hónapokban is.

Dr. Temesi Géza – Hornik Béla

Az iparszerű mezőgazdálkodás negatív hatásai

A kutya nem eszi meg a telet, írtuk a hírt 2014. február 2-án, lásd: http://www.termeszetor.hu/a-kutya-nem-eszi-meg-a-telet/. Érvényes ez a mondás a Kutya évére is. Az időjárási anomáliák egyre gyakoribbak, a szélsőségek becsapják a természet megszokott rendjét, de gyakran a mezőgazdálkodásnak sem kedveznek. A természet és a mezőgazdálkodás azonban nem csak e tekintetben függ össze, hanem más, a természetvédelem szempontjából kedvezőtlen vonatkozásokban is.

Ilyen természetvédelmi vonatkozás az iparszerű (nagyüzemi, intenzív) mezőgazdálkodás egyesületünkön belül is sokszor felvetődő problémaköre. A környezetre, természetre hatást gyakorló mezőgazdálkodási tevékenységek címszerűen az alábbiakban foglalhatók össze:

  • monokultúrák létrehozása, homogenizálás,
  • kemizálás (növényvédő-szerek, műtrágya),
  • öntözés,
  • talajművelés,
  • gépesített technológiák alkalmazása.

Fentiek negatív hatásai a következők lehetnek:

  • termőtalaj-pusztulás, erózió, defláció, elsavanyodás, szikesedés,
  • gyomosodás,
  • biológiai sokféleség csökkenése (vadon élő növény- és állatfajok élőhely-beszűkülése, pusztulása, fajszám csökkenése),
  • inváziós fajok megjelenése,
  • szennyezés (élővizek, talajvíz, ivóvíz),
  • tájképi elszegényedés,
  • éghajlati – időjárási hatások (szélsőségek erősödése).

A témakörben lásd Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP): 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről.

Elnökségünk várja az építő természetvédelmi javaslatok.

2018 a Kutya Éve

A kínai asztrológia alapján 2018 a Kutya Éve, amely 12 évenként ismétlődik, mert annyi állatövi jegy van. De nem ilyen egyszerű a helyzet, öt elem is hat: Tűz, Föld, Fém, Víz, Fa. Így pontosítva 2018. február 16-tól 2019. február 4-ig tart a hatvan évenként ismétlődő Föld-Kutya Éve. A Kutya a jog és a tulajdon védelmezője, képes arra, hogy felszínre hozza az igazságot. A Föld a növekedést, a gyarapodást szolgálja. A Föld-Kutya Éve a kínai horoszkóp szerint kedvező változásokat hoz a környezetvédelem és a természetvédelem terén! Akik a kutya évében kerülnek választással egy ország élére, a világpolitikában is jelentős szerephez jutnak. Társadalmilag mozgalmas évünk lesz tehát, készüljünk, tegyünk a jövőért!

2018 év választott fajai

AZ ÉV FAJAI
2018
NÉV VÉDELEM ÉRTÉK*
ÉV FAFAJA VIRÁGOS KŐRIS
Fraximus ornus
általános védelem
ÉV VADVIRÁGA KORNISTÁRNICS
Gentiana pneumonanthe
kiemelt oltalom:
védett
10.000 Ft/egyed
ÉV GOMBÁJA SÜNGOMBA
Hericium erinaceum
kiemelt oltalom:
védett
5.000 Ft/egyed
ÉV EMLŐSÁLLATA FÖLDIKUTYA
Nannospalax leucodon
kiemelt oltalom: fokozottan védett 1.000.000 Ft/egyed
ÉV MADARA VÁNDORSÓLYOM
Falco peregrinus
kiemelt oltalom: fokozottan védett 500.000 Ft/egyed
ÉV VÁROSI MADARA CSUSZKA
Sitta europaea
kiemelt oltalom:
védett
25.000 Ft/egyed
ÉV HALA BALIN
Aspius aspius
általános védelem
ÉV HÜLLŐJE ELEVENSZÜLŐ GYÍK
Zootoca vivipara
kiemelt oltalom: fokozottan védett 100.000 Ft/egyed
ÉV ROVARA ÓRIÁS SZITAKÖTŐ
Anax imperator
általános védelem

*pénzben kifejezett természetvédelmi érték

Mit várunk 2018-tól?

Mindenek előtt – a választások ellenére is – kiegyensúlyozott ország-működést, erősebb természetvédelemmel létszám, felkészültség, működés és jogalkalmazás tekintetében egyaránt.

A hatályos jogszabályok széles körű ismerete és következetes alkalmazása nélkül nem lehet hatékony sem az állami működés, sem az állampolgári közreműködés a természet védelmében. Az 1996. évi LIII. törvény I. Rész Alapelvek cím alatt alapvető rendelkezéseket tartalmaz, a törvény pedig jól és időt állóan szabályoz. A természetvédelmi törvény mellett a természet általános védelmét és a fenntarthatóságot szolgálja az erdőtörvény, a vadászati törvény és a halgazdálkodási törvény is a végrehajtási rendeletekkel együtt. Ismernünk, jogkövetően alkalmaznunk kell a jogszabályokat.

A környezeti nevelés terén nagyobb súlyt kell fektetni az állampolgárok széles körű tájékoztatására, felkészült szakemberekkel. Utóbbi téren is problémákat látunk a természetvédelmi mindennapokban.

Hatékonyabb együttműködés is szükséges a természet védelmében érintett hatóságok – igazgatási szervek – gazdálkodók – civil szervezetek között. E téren is vannak pozitív és negatív tapasztalataink.

Nem szeretnék ünneprontó lenni

A természetvédelem szent ügy, és visszavezethető a bibliai időkre. Jó példa utóbbira, hogy Mózes egyik törvénye 3500 évvel ezelőtt előírta: „ha ostromolsz egy várost, ne vágd ki a fákat körülötte” (ami annak idején és még sokáig általános szokás volt), hiszen „ember-e a mező fája, hogy ellene hadat viselj?”

Évezredek alatt az ember kezdetekben küzdött a természet erőivel szemben, aztán a fejlődés során felülkerekedve rablógazdálkodással is kizsákmányolta a természetet, ma pedig jelentős költségráfordítással próbálja helyre hozni, visszaállítani az eredeti állapotot több-kevesebb (többnyire kevesebb) sikerrel, illetve küzd a még érintetlen természet fennmaradásáért.

Törvények, nemzetközi szerződések segítik elő, hogy a fenntarthatóság egyik alappillére, a természet a védelemmel fennmaradjon. De mit mutat a hétköznapi gyakorlat természet-közelben? Természetvédelmi és jogi nagyfokú ismerethiányokat lehet tapasztalni az állampolgárok széles körében, felkészületlenséget, szervezési hiányosságokat is a hivatásosak köreiben, és problémákat a működési hatékonysággal. A természet őrei nem csak a természetvédelmi őrök, az erdészeti szakszemélyzet, a hivatásos vadászok, a halászati őrök (és még lehetne folytatni a sort), hanem az állampolgári önkéntesek is. A természet hivatásos őrei, területi szakemberei kevés létszámmal, még kevesebb időráfordítással foglalkoznak a természet védelmével, őrzésével, a kellő felkészültséggel is rendelkező és aktív állampolgári önkéntesek száma pedig szintén alacsony.

Sajnos fenntarthatósági válságról beszélhetünk, nem jól teljesül a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, szakismereti hiányosságokon is alapuló problémákat tapasztalunk a jogalkalmazás terén, de hiányzik az akarat is, és jellemző a rövidtávú anyagi érdekek uralma. Mindezek eredményeként pusztul a természet.

fenyoNem szeretnék ünneprontó lenni, de nem biztató a jövő. Haladási iránykorrekcióra, valamint a természetvédelemmel foglalkozók létszám- és szakmai erősödésére volna szükség. Az állami – önkormányzati – civil jó együttműködés pedig mindennek az alapja.

A témakörben lásd ERRŐL-ARRÓL és ÖNKORMÁNYZATOK c. menüpontokat is!

Dr. Temesi Géza

Rovarvész – pusztul a rovarvilág

Az élővilág fajainak pusztulása, az egyedszám csökkenés és fajok kihalása, a biológiai sokféleség csökkenése az utóbbi évtizedek egyik növekvő problémája. A Földön élő fajok számát illetően különböző becslések, következtetések vannak, kerekítve és a baktériumokat nem számítva mintegy 10 millióra tehető a fajszám, ennek kb. 15 %-a ismert. Az időegység alatt kihaló fajok számára vonatkozóan is eltérő adatok olvashatóak a szakirodalomban. A fajok élettartama 1-10 millió év. Az élővilág evolúciója következtében fajok halnak ki és új fajok keletkeznek. Ezekből az adatokból számolva évente 1-10 faj keletkezése illetve kihalása tartaná fenn a fenti fajszámot. Korunkat azonban a földtörténet hatodik nagy kihalási időszaka kezdetének jósolják, mert a kihalás összességében a fenti adat ötezerszerese is lehet.

Kis szarvasbogár a főváros forgalmában, fotó: dr. Temesi Géza

Kis szarvasbogárAz összes fajból mintegy 1 millió az ízeltlábúak száma. Az ízeltlábúak törzsének egyik osztályát képezik a rovarok, amelyek pusztulása az ezredforduló után rohamosan felgyorsult. A pusztulás oka alapvetően az emberi tevékenység, a lakott területek és az infrastruktúrák terjeszkedése, az ipar és a közlekedés környezetszennyező hatásai, a monokultúrás termesztési rendszerek és a vegyszerek (növényvédő szerek, műtrágyák) alkalmazása a mezőgazdálkodásban, a repülőgépes szúnyogirtás, a fűnyírás technikája és időpontja stb.

A rovarpusztulás következménye a rovarfajok pusztulása, a rovarevő állatok, köztük a madárvilág jelentős táplálékhiánya és pusztulása, ezzel is a biológiai sokféleség csökkenése, továbbá a rovarbeporzású növények, köztük a termesztett növények terméskiesése, ami élelemhiányt okoz. Részleteket lásd Pusztuló természet menüpont alatt! Párhuzamos probléma az inváziós rovarok terjeszkedése és károsítása.

A természetvédelem egyik alapvető feladata kell hogy legyen a jövőben a természet általános védelme és kiemelt oltalma keretében a rovarvilág megóvása. Kerekített adatokkal országunkban 650 védett, illetve fokozottan védett rovarfaj van, ami az összes védett + fokozottan védett vadon élő állatfajok 55 %-a. A nemzeti park igazgatóságok és a megyei szinten működő területi természetvédelmi hatóságok részéről nagyobb figyelmet kell fordítani a feladatok és a hatáskörök keretében a rovarvilág védelmére.

Dr. Temesi Géza

Az Év Fája 2018

Az Év Fája (fafaja) 2018-ban a virágos kőris (Fraxinus ornus)

A virágos kőris Dél-Európa száraz – meleg, sziklás talajú bokorerdeinek jellemző fája. A Magyar Középhegység napos déli lejtőin a molyhos tölggyel és a cserszömörcével együtt sztyepprétekkel tarkított bokorerdőket alkot, de karsztbükkösben is gyakori. Nem csak a szárazságot, de a légszennyezést is jó viseli, ezért és feltűnő virágzata miatt díszfának is kedvelt, de védő erdőnek és sziklakopárok fásítására is kiválóan alkalmas. A virágos kőris nevét onnan kapta, hogy a virágainak sziromlevelei is vannak.

Fotó: dr. Temesi Géza

Zengővárkonyi szelídgesztenye (fotó: dr. Temesi Géza, 2017.11.23.)

Az Év Fája (faegyede) 2018-ban a zengővárkonyi szelídgesztenye

300 éves fa, amely kigyógyult a szelídgesztenye kéregrákból (kórokozója egy tömlősgomba), átélt viszontagságos évszázadokat, többek közt azt is, amikor lőtérőrzésre kirendelt katonák meggyújtották, hogy melegedjenek. Az Év Fája 2018 cím elnyerése után a fa alatt viszonylag friss tűzrakás nyomait találtuk 2017. november 23-án.