Ragadozók

Az előző (június 11-én megjelent) hírhez kapcsolódva a másik véglet a nagyragadozók nem csak a testméret/termet vonatkozásában, hanem azért, mert az utóbbi időben sok szó esik róluk a híradásokban is, élen a medvével. A barna medve fokozottan védett, 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. Ugyancsak fokozottan védett 250.000 Ft/egyed értékekkel a farkas és a vadmacska. A hiúz pedig már 500.000 Ft/egyed pénzben kifejezett értékkel szerepel a fokozottan védett vadon élő állatfajok között. A hiúz a legóvatosabb, a medve a legkevésbé, már nem csak Romániában és Szlovákiában látogat lakott területre, hanem országunkban is. A védett természeti értékek (így a fenti vadon élő állatok) természetvédelmi kezelésének feladatait (felmérés, nyilvántartás, megóvás, őrzés, bemutatás stb.) a nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere (azon belül a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság) látja el.

Fokozottan védett rágcsálok, kígyók, gyíkok, bogarak, csigák

(természetőr hírek arról, amiről alig szólnak hírek)

Járjunk nyitott szemmel a természetben a védett fajokra tekintettel, óvjuk a természet értékeit! Az alábbiakkal szeretnénk felhívni a figyelmet a vadon élő állatok egyes szubjektív alapon kiválasztott rendszertani egységeinek legértékesebb, fokozottan védett fajaira. A természetvédelem, a védettség „súlyát” természetesen a pénzben kifejezett természetvédelmi érték fejezi ki.

A rágcsálók rendjébe tartozó hazai fajok közül az alábbiak állnak a kiemelt természetvédelmi oltalmon belül fokozott védelem alatt:

nyugati földikutya – 1.000.000 Ft/egyed,
csíkos szöcskeegér – 1.000.000 Ft/egyed,
északi pocok − 500.000 Ft/egyed,
ürge* – 250.000 Ft/egyed,
erdei pele – 100.000 Ft/egyed.

*Az ürgeöntés a múlt század közepéig szokás volt. Évtizedünkben ketten kaptak 3 év próbaidőre felfüggesztett 2 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést ürgeöntéssel elkövetett természetkárosítás bűntette és lopás miatt.

A hazánkban élő kígyók (alrend) közül három faj fokozottan védett:

parlagi vipera – 1.000.000 Ft/ egyed,
haragos sikló – 500.000 Ft/egyed,
keresztes vipera – 250.000 Ft/egyed.

„Kígyót – békát kiált” – szól a mondás. A békák rendjében egyelőre nincs fokokozottan védett faj.

A hazai gyíkok (alrend) közül két faj fokozottan védett:

pannon (magyar) gyík – 250.000 Ft/egyed,
elevenszülő gyík − 100.000 Ft/egyed.

A bogarak rendjéből fokozottan védettek a következők:

remetebogár – 250.000 Ft/egyed, valamint további 11 faj, köztük a
kék pattanóbogár − 100.000 Ft/egyed,
dunántúli futrinka − 100.000 Ft/egyed
magyar futrinka − 100.000 Ft/egyed,
pusztai gyalogcincér − 100.000 Ft/egyed,
tölgyfa-díszbogár − 100.000 Ft/egyed ……

Fokozottan védett csigafajok (osztály) a

dobozi pikkelyescsiga – 100.000 Ft/egyed,
fekete bödöncsiga − 100.000 Ft/egyed.

A Btk. 242. § (1) bekezdése szerint: „aki fokozottan védett élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ismerkedjünk a fokozottan védett fajokkal szakirodalomból és a jogszabályi védelemmel a hatályos jogból! Vannak problémák bőséggel.

Dr. Temesi Géza

Nyitott szemmel

Nyitott szemmel történő utazgatások során sok élmény éri az embert, pozitív élmények és negatív tapasztalások, látványok egyaránt. Gazdag a természet, az ország területének egyharmada ilyen szempontból rendkívül jelentős. Ha útvonalunk nem vezet összefüggő természeti területen keresztül, a természet akkor is közel lehet természeti értékekkel vagy területsávval. Láthatunk a járműből ragadozómadarakat, énekeseket, mezőn legelésző őzet, erdőket, mezőket, természetes vizeket. És úton-útfélen illegális hulladéklerakókat, még védett természeti területet jelölő hatósági tábla mellett is. Utóbbiról szól a Szemetes országban élünk című, e menüpont alatti korábbi hír. Bőséggel látunk emberi igénytelenség, tudatlanság, vagy gazdálkodási szakszerűtlenség miatti rendetlen településszéleket, út- és vasútmentét, szántó- vagy legelőszegélyeket.

Útjainkon különösen kora reggel közlekedve pedig gyakori látvány az elgázolt apróvad, elsősorban a fiatal róka, vagy szintén gyakran a laposra tiport keleti sün. A sün 25.000 Ft/egyed természetvédelmi (és nem eszmei!) értékkel védett vadon élő állatfaj! Láttam már egyébként városszéli gyalogátkelőhelyen (!) elgázolt mókust is (szintén védett, 25.000 Ft/egyed értékkel). Az úton átkelő kis állatokat meg lehetne kímélni figyelmes vezetéssel.

Az alapvető problémát ilyen szempontból a kamionosok és a gyorshajtók jelentik. A napokban főútvonalon 90 km/óra sebességgel közlekedve a szorosan mögém zárkózó, pedált taposó kamionos folyamatosan villogott és kürtölgetett. Más alkalommal előzésbe kezdett, majd járművem mellé érve le akart szorítani. Mit neki akkor a sün? A nem természetvédelmi, hanem emberi problémákról nem is beszélve. Közlekedjünk nyitott szemmel, figyelemmel, emberséggel, és nem utolsó sorban közlekedési szabálybetartással! Nem lehet mentség, hogy a sünöket a gépi fűkaszálás is tizedeli, mint ahogy az sem, hogy mást meg más és másként pusztít vagy károsít.

Dr. Temesi Géza

Agrárminisztérium

Továbbra sem lesz környezetügyért (környezetvédelemért és természetvédelemért) felelős külön (önálló) minisztérium, szervezetébe célszerűen bevonva a vízügyön – vízgazdálkodáson kívül az erdészet, a vadgazdálkodás – vadászat és a halgazdálkodás – halászat – horgászat természethasznosító ágazatokat is. Mindhárom természetgazdálkodási (természethasznosító) ágazat ugyanis a természet általános védelmét és a fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja jogi szabályozásával, tervezési rendszerével és gyakorlatával egyaránt. Ez a megoldás egyébként szakmai körökben már 2010 előtt felvetődött, szakmai javaslat is készült. Környezetügyi Minisztériumban környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi államtitkár, valamint erdészeti, vadászati és halgazdálkodási államtitkár irányítása alatt lehetne kialakítani a belső szakmai szervezetet. A helyes és hangsúlyos családpolitika, migránspolitika mellett a környezetügy is közvetlenül a jövőnket szolgálja. A környezetügy nem része az agráriumnak, sőt azzal sok esetben ütközik. Kormányzati, szakigazgatási és szakmai elméleti vitatéma lehet, hogy a jövő szempontjából melyik a célravezetőbb és objektívebb döntéselőkészítő megoldás: az azonos minisztériumon belüli, vagy a tárcaközi, kormányzaton belüli érdekütköztetés és egyeztetés.

A Földművelésügyi Minisztérium jogutódja az új kormányzatban az Agrárminisztérium, szélesebb vidékfejlesztési feladatokkal, személyi és szervezeti változásokkal. Várjuk a kormányrendeletet az agrárminiszter feladat- és hatásköréről, valamint a minisztériumi belső szervezet alakulását.

Dr. Temesi Géza

Fekete sereg

Érdemes megfigyelni és tanulmányozni a vetési varjút, amely egyre inkább urbanizálódni látszik a nagyobb biztonság miatt is. Sík vidékeken telepesen fészkelő madárfajunk, de Északkelet-Európából októberben érkeznek is hozzánk télre, amelyek márciusban elvonulnak, a nálunk fészkelők pedig a nagy teleken délebbre vonulnak. Mindenevő faj, állati és növényi eredetű táplálékkal egyaránt táplálkozik, sőt láttam eldobált cigarettacsikkeket fogyasztó varjút is. A vetési varjú egyébként nagyon intelligens, fényes fekete tollú énekes madár, de találkoztam már fehéres foltos példánnyal is.

 

 

 

 

 

 

 

 

Fehéres foltos vetési varjú, fotók: dr. Temesi Géza, Pécs Kertváros, 2017. december

Áprilisban költ, a fiókák májusban repülnek ki, ilyenkor a varjúszülő emberre is támadhat a fióka védelmének ösztöne miatt.

Hasonló helyzetben fekete rigó támadását magam is megtapasztaltam, amikor a földön levő és vergődő fiókájához nyúltam. Úgy tanul ugyanis a kis rigó repülni, hogy a szülő kilöki a fészekből, és a földről tanul meg az utód szállni. A rigó még a varjúnál is énekesebb madár.

A két fekete madár, a vetési varjú és a fekete rigó is védett fajok, a varjú pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 Ft/egyed, a rigóé 25.000 Ft/egyed.

Dr. Temesi Géza

Tavaszhó

A napok elnevezése a magyar nyelvben vegyes eredetű. A hétfő, a kedd és a vasárnap magyar [hétfő – hét feje, kedd – kettedik (ómagyar szerint ketüdi), vasárnap – vásár napja]. A szerda és a csütörtök szláv (szerda – középső, csütörtök – negyedik), a péntek ógörög, a szombat pedig héber eredetű szavak.

A mai hónapnevek (a hónap megnevezés eredetileg holdnap) a rómaiaktól erednek (latin), de többféle régi magyar hónapnevek is léteznek. Az egyik rendszer szerint például március a tavaszelő, április a tavaszhó, május a tavaszutó, június a nyárelő, július a nyárhó stb.

Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli keringésének és a Föld tengelyferdeségének a következménye. A mérsékelt égövben négy évszak van, amelyek elhatárolása, felosztása lehet naptári és csillagászati. Az északi féltekén a naptári felosztás szerint pl. a tavasz március 1-jétől május 31-ig, míg a csillagászati szerint március 21-től június 21-ig tart, vagyis a lomhullató növényzet rügyfakadásától és a vándormadarak visszaköltözésétől a tartós felmelegedésig.

A tavasz természetvédelmi szempontból olyan évszak, amikor nagyon sok a természetvédelmi kezelési, természetőrzési teendő. Kezdődik az intenzív természetjárás, a horgászszezon (közel négyszázezerre nőtt a horgászok száma), a gyógynövények és a gomba jogszerű vagy jogellenes gyűjtése. Nem ritka eset az erdőtűz gondatlan okozása (bár a tendencia csökkenő), gyakori az illegális hulladék-elhelyezés, a szemetelés, a mezőgazdálkodás természetvédelmi problémái pedig közismertek. Ébredezik a természet, rügyeznek a fák, éled a rovarvilág, fészkelnek − költenek a védett madarak, egyes fokozottan védett fajok esetében fészekőrzés szükséges. A gímszarvas bika és a dámbika agancshullatásának időszaka a tavasz, sajnos jellemző az illegális agancsgyűjtés (agancslopás) is a vad zavarásával. Kezdődik az őz, majd a gímszarvas ellési ideje, kölykezik a róka. Az erdőgazdálkodás terén folynak a tavaszi erdősítési munkák, néhány vadfaj kivételével szünetel a vadászat (vadászati tilalmi idők), és lehetne folytatni a sorokat a tavaszi természetről és a problémákról.

Egyesületünk várja a védett természeti és a Natura 2000 területekre, valamint a védett fajokra vonatkozó problémajelzéseket.

Dr. Temesi Géza

Dunaker Kft.

Ötéves egyesületünknek két éve pártoló tagja a DUNAKER Kft, amely 1986-ban alapított, tehát több mint három évtizedes hagyományokkal rendelkező magyar vállalat. Erdészeti és faipari alapanyagok, félkész termékek és készáruk nagykereskedelmi mennyiségű forgalmazójaként, illetve gyártójaként van jelen az európai és ázsiai piacokon. Nem csak iparifa választékokkal (fűrészrönk, rostfa, papírfa), fűrészárukkal, oszlopféleségekkel, hanem játszótér-építési alapanyagokkal, komplett játszóterek építésével, játszótéri eszközökkel és turisztikai építkezési alapanyagokkal is foglalkozik a gazdasági társaság. Üzleti filozófiájuk a kiszámíthatóság, a megbízhatóság, a tartamosság és a pontosság. A kétéves jubileum alkalmából a természet védelmét és a fenntarthatóságot is elősegítő eredményes működést kíván pártoló tagunknak az egyesület elnöksége.

Szemetes országban élünk

Több évtizeddel ezelőtt Ausztriába utazva a határ átlépésével kontrasztot, éles különbséget éreztünk, mert egy tisztább környezetű, rendezettebb országba érkeztünk. Azóta a társadalmi − gazdasági fejlődés, a hulladékgyűjtés technikai – technológiai fejlődése, és az évenkénti TeSzedd mozgalom ellenére megítélésünk szerint ország-helyzetünk romlott.

Ahol járunk − kelünk, mindennapos látvány a szemétdomb, az illegális hulladéklerakó, a környezetszennyezés, a rendezetlenség, erdőszélen és út − vasút mentén, mezőgazdasági területen és vízparton, települési közigazgatási területen egyaránt, 2017−2018-ban is. Tudatlanság, igénytelenség, rendetlenség, önzés, lustaság jellemző azokra az embertársainkra, akiknek ez az állapot köszönhető.

szemetelesMit lehet itt tenni? – szólhat a kérdés.

A rendészeti feladatokat ellátó személyek (közterület-felügyelők, mezőőrök, halászati őrök, természetvédelmi őrök, erdészeti szakszemélyzet, hivatásos vadászok) és a rendőrség hatékonyabb feladatellátása segíthet a jogsértő hulladékozás ellen. Többet kell tenniük az önkormányzatoknak, a jegyzőknek és a járási hivataloknak is.

Kitartó környezeti nevelés szükséges az iskolákban és a felnőttek világában, és jópélda-mutatás.

Az állampolgári, a polgári természetőri problémajelzés a hatóságok felé segíti a közös célt: egy tisztább országot.

Egyesületünk fellép az engedély nélküli hulladéklerakás, szemetelés ellen az illetékes hatósághoz történő bejelentésekkel. Ez történt például a képen látható helyszínnel kapcsolatban, valamint számos további esetben az elmúlt hónapokban is.

Dr. Temesi Géza – Hornik Béla

Az iparszerű mezőgazdálkodás negatív hatásai

A kutya nem eszi meg a telet, írtuk a hírt 2014. február 2-án, lásd: http://www.termeszetor.hu/a-kutya-nem-eszi-meg-a-telet/. Érvényes ez a mondás a Kutya évére is. Az időjárási anomáliák egyre gyakoribbak, a szélsőségek becsapják a természet megszokott rendjét, de gyakran a mezőgazdálkodásnak sem kedveznek. A természet és a mezőgazdálkodás azonban nem csak e tekintetben függ össze, hanem más, a természetvédelem szempontjából kedvezőtlen vonatkozásokban is.

Ilyen természetvédelmi vonatkozás az iparszerű (nagyüzemi, intenzív) mezőgazdálkodás egyesületünkön belül is sokszor felvetődő problémaköre. A környezetre, természetre hatást gyakorló mezőgazdálkodási tevékenységek címszerűen az alábbiakban foglalhatók össze:

  • monokultúrák létrehozása, homogenizálás,
  • kemizálás (növényvédő-szerek, műtrágya),
  • öntözés,
  • talajművelés,
  • gépesített technológiák alkalmazása.

Fentiek negatív hatásai a következők lehetnek:

  • termőtalaj-pusztulás, erózió, defláció, elsavanyodás, szikesedés,
  • gyomosodás,
  • biológiai sokféleség csökkenése (vadon élő növény- és állatfajok élőhely-beszűkülése, pusztulása, fajszám csökkenése),
  • inváziós fajok megjelenése,
  • szennyezés (élővizek, talajvíz, ivóvíz),
  • tájképi elszegényedés,
  • éghajlati – időjárási hatások (szélsőségek erősödése).

A témakörben lásd Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP): 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről.

Elnökségünk várja az építő természetvédelmi javaslatok.

2018 a Kutya Éve

A kínai asztrológia alapján 2018 a Kutya Éve, amely 12 évenként ismétlődik, mert annyi állatövi jegy van. De nem ilyen egyszerű a helyzet, öt elem is hat: Tűz, Föld, Fém, Víz, Fa. Így pontosítva 2018. február 16-tól 2019. február 4-ig tart a hatvan évenként ismétlődő Föld-Kutya Éve. A Kutya a jog és a tulajdon védelmezője, képes arra, hogy felszínre hozza az igazságot. A Föld a növekedést, a gyarapodást szolgálja. A Föld-Kutya Éve a kínai horoszkóp szerint kedvező változásokat hoz a környezetvédelem és a természetvédelem terén! Akik a kutya évében kerülnek választással egy ország élére, a világpolitikában is jelentős szerephez jutnak. Társadalmilag mozgalmas évünk lesz tehát, készüljünk, tegyünk a jövőért!