Hírek

A Hírek menüpont alatti publikációk nagy része mindig aktuális lehet. Az új írások a FRISS HÍREK alatt láthatók, a korábbiak pedig a HÍREK ARCHÍVUM alatt cím szerint a Tartalomjegyzékben, vagy megjelenés szerint a Hónap kiválasztásával kereshetők vissza. Lehetőség van a honlapon a téma szerinti keresésre is a Keresés alatt.

Hangyák

Becslések szerint a szárazföldi állati biomassza egyötödét a hangyák teszik ki. A hártyásszárnyúak rendjébe tartozó hangyafélék család fajai „bolyokban”, „hangyafészekben” élnek, akár 1 millió feletti egyedszámmal. A hazánkban is élő hangyafajok közül a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 5. számú melléklete szerint a következő hat fészeképítő hangyafaj fészkei (bolyok) védettek:

● ERDEI VÖRÖSHANGYA                      ● KIS ERDEI-VÖRÖSHANGYA

● RÉTI VÖRÖSHANGYA                         ● PIROSFEJŰ VÖRÖSHANGYA

● NAGY NYOMOTTFEJŰ-HANGYA        ● KIS NYOMOTTFEJŰ-HANGYA

A hangyák esetében a rendeletben megállapított 50.000 Ft természetvédelmi érték így nem a faj egyedére, hanem a hangyafaj fészkére (bolyra) vonatkozik.

A hangyák társas közösségalkotó élettel szervezett „államaira” az ivari többalakúság jellemző, van királynő, here, dolgozó, katona. Az apró, milliméterben mérhető testméretű és milligrammban mérhető testtömegű hangyák saját tömegük ötvenszeresét is képesek felemelni, így viszonyítva a Föld legerősebb állatai közé tartoznak, akár a medvék. A népi hiedelem szerint meteorológusok is, a nagy hangyamozgás, kirajzás, főleg ha csapatosan szállítják a hangyatojásnak nevezett bábjaikat vissza a bolyba, kiadós esőt, zivatart jelez, de rovarbiológusok ezt az összefüggést cáfolják. Számtalan más időjós állat van.

Érdekes a hangya-téma, erről szól Bernard Werber A hangyák című könyve, 1991-es eredeti megjelenési évvel, 2006-os legutóbbi magyar kiadással. Honlapunkon pedig a témával foglalkozik a HANGYÁTÓL A MEDVÉIG menüpont alatti publikáció. Hasznos kikapcsolódást az Olvasónak!

Dr. Temesi Géza

Ökológiai Armageddon

„Ennek a generációnak példátlan mennyiségű technikai, tudományos és anyagi erőforrások állnak a rendelkezésére… És mégis talán ez az első generáció, amely a világ politikai, gazdasági és ökológiai rendszereit az összeomlás szélére sodorja.” [The Global Risks Report 2018]

Különösen a XX. század második felétől az alkotó generációk eredményei az égig érnek (technika, informatika, biológia stb.), de sorsdöntő orientációs ponthoz érkeztünk. Túl sok az üvegházhatású gázok kibocsátása, pusztulnak az esőerdők, globális felmelegedés fenyeget. A biológiai sokféleség egyre több faj kipusztulása miatt erősen csökkenőben van, a levegő, a tengerek és óceánok, valamint a szárazföld szennyezettsége pedig egyre nagyobb veszélyt jelent az emberi egészségre is. A rovarok száma rohamosan csökken, és mert a növények nagy részét a rovarok porozzák be, a tudományos kutatók egy lehetséges „ökológiai Armageddon”-ra figyelmeztetnek. A legnagyobb fajgazdagságú életközösségek közé tartozó és pozitív hatású (hullámtörő, áradásokat mérséklő) korallzátonyok fele már elpusztult! Vajon képes lesz-e az X, Y, Z generáció megcselekedni a szükséges változtatásokat, hogy biztonságosabb világban élhessen az ember?

Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az oktatásnak lehet igen fontos alapozó szerepe a megoldásban. Hazánkban az 1996. évi LIII. törvény 64. §-a kimondja, hogy a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen. Hasonló a helyzet a környezetvédelemmel. Hogy áll ez a kérdés a felsőfokú oktatási intézményekkel? Környezet- és természetvédelmi ismereteket minden egyetemen oktatni kellene kötelező vagy választható tantárgyként, az egyetemi kar szakirányának megfelelő irányultsággal, tartalommal és terjedelemben.

A környezetügy elsőbbségének alárendelt jogalkotás és államigazgatás, valamint a globális együttműködés elengedhetetlen feltétele a fenntartható jövőnek.

Egy emberöltőn belül totális ökológiai katasztrófa lehetséges. Az ok az ember. Sürgős cselekvések szükségesek! Ezekre int egyre több információ.

Dr. Temesi Géza

Természetvédelmi kezelés, bemutatás

Hatékonyabb működés és nagyobb állami létszám kellene! Több jól képzett és elhivatott szakember szükséges az állami természetvédelem terén, mind a hatósági-igazgatási szerveknél, mind a nemzeti park igazgatóságoknál. A 10 nemzeti park igazgatóság alapfeladata a védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezelése, amelynek szerves része a bemutatás is. A bemutatás objektumai tehát a természetvédelem terén a védett természeti területek és a védett természeti értékek. Erről a feladatról olvashatunk jogi levezetést a természetvédelmi törvény, kormányrendelet és az erdőtörvény alapján az ERRŐL-ARRÓL menüpont alatt, a hírével azonos című publikációban. Lásd: http://www.termeszetor.hu/errol-arrol/

AZ ÉV FÁJA – hír Pécsről

A sajtóban olvasható „év fája” megjelölés félrevezető lehet. Minden évben megválasztják ugyanis az Év Fáját (=faegyedét) és az év fajai között az Év Fafaját, utóbbira nem szakszerű az év fája megnevezés. Az év fáját illetően évente választják az Év Európai Fáját (faegyedét) is.

Új hír, hogy 2019-ben a Pécsi Havi-hegyi Mandulafa lett az Év Európai Fája nemzetközi verseny győztese a Brüsszelben kihirdetett eredmény alapján. A kb. 135 éves csavarodott törzsű fa a Havi-hegyen épült Havas Boldogasszony-templom bejárata előtt áll. Ez a mandulafa volt 2018-ban a hazai Év Fája.

Fotók: dr. Temesi Géza, 2019. márc. 20.

Janus Pannonius pécsi püspök és költő 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, amely az örök megújulás szimbóluma lett a városban. 2008-ban a püspök újratemetésekor 500 mandulafát ültettek el Pécsett.

2017-ben a Zengővárkonyi Szelídgesztenye volt az Év Fája országunkban. Zengővárkony Baranya megyei 400 lakosú kis település Pécs mellett a Zengő lábánál. 500 éves szelídgesztenyése pusztulóban van, a múlt századokban a gesztenye segítette a falu lakosságának megélhetését.

Fotók: dr. Temesi Géza, 2017. nov. 23.

A több mint 300 éves fa kigyógyult a szelídgesztenye kéregrákból (kórokozója egy tömlősgomba). Átélt viszontagságos évszázadokat, többek közt azt is, amikor lőtérőrzésre kirendelt katonák melegedési céllal meggyújtották, a képen látható a részben kiégett törzs.

Dr. Temesi Géza

TeSzedd

„Ő kiszórja, Te szedd! Munkamegosztás.” Indul a hulladékgyűjtési akció, amely március 18-tól 24-ig tart. Az akció eredményessége és nevelő hatása mellett többet kellene tenni a megelőzésért is, többek között jogkövetkezmények (szankciók) alkalmazásával. A szemetelés és az illegális hulladéklerakás a természetet, a védett és a Natura 2000 területeket is jelentősen érinti.  Az egy hetes akcióról részleteket lásd: http://szelektalok.hu/teszedd/

Tavaszi őrzési feladatok a természetben

A természet őrzésének feladatait ellátó hivatásos személyek (természetvédelmi őrök, rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet tagjai, hivatásos vadászok, halászati őrök, mezei őrszolgálat) munkáját a tavaszi időszakban is segíthetik a természetvédelmi célú egyesületek tagjai és más állampolgárok többek között megfigyeléseikkel, jelzéseikkel, bejelentéseikkel, közreműködésükkel. A természetvédelmi őrök esetében rendszeres közreműködők a polgári természetőrök. A legjellemzőbb tavaszi őrzési feladatokról ízelítőül szolgálhatnak az alábbiak.

A tavasz az egyik legtűzveszélyesebb évszak a természetben, különösen óvjuk ezért a természeti és a védett természeti területeket a veszélyes időszakban a tüzektől! Jogi és tűzvédelmi ismereteket lásd a LÁNGOLÓ TERMÉSZET és az EMBERI PROBLÉMÁK menüpont alatt, a HÍREK között és másutt a honlapunkon a Kereséssel.

Egyik tavasszal kezdődő (nem ritkán mellőzött) feladat a gyógynövény-, virág- és gombagyűjtés jogszerűségének ellenőrzése. Gyakori ugyanis az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása és a lopás. Jogi ismereteket lásd a honlap ERDŐ-MEZŐ KÓSTOLÓ menüpontja alatt és a HÍREK között a Tartalomjegyzék segítségével. Egyes fokozottan védett növények élőhelyét virágzási időben állandó jelleggel őrizni kell, ilyen például egyesületünk címernövénye, a pilisi len (dolomitlen).

Ugyancsak alapvető feladat az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatos intézkedés illetve eljárás az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek és a hatóságok részéről. Állampolgári bejelentést a települési önkormányzathoz, a jegyzőhöz, a rendőrségi ügyeletre vagy a járási hivatalhoz, védett természeti terület esetén a természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatósághoz, erdő esetén az erdészeti hatósághoz (10 megyeszékhely szerint járási hivatal) lehet tenni. A terület tulajdonosa, vagyonkezelője is érintett a problémában. Jogi ismereteket lásd a honlap EMBERI PROBLÉMÁK menüpontja alatt is, és kereshető a HÍREK között.

A vadászterületeken alapvetően a vadászatra jogosult feladata a vad és élőhelyének őrzése. A hullatott agancs a vadászatra jogosult tulajdona, annak begyűjtése a vadászati jog része. A jogellenes agancsgyűjtés egyik időszaka a tavasz (gímbika, dámbika hullatott agancsának gyűjtése), ami a lopás mellett zavarhatja a vadat és élőhelyét is, részleteket lásd honlap: HÍREK ARCHÍVUM, 2016. január. Tavasszal a vadászat jelentős arányban szünetel, kivétel az őzbak (ápr. 15-től) és az egész évben vadászható vadfajok (pl. vaddisznó, róka, aranysakál stb.).

A természetre irányuló turizmus intenzívvé válik tavasszal, ami zavarással, szemeteléssel, tűz okozásával járhat, vagy olyan területekre is irányulhat, ahova a belépés korlátozott (pl. fokozottan védett természeti területek). Részleteket lásd ÉGHAJLATVÁLTOZÁS menüpont alatt. A természetvédelmi kezelés egyik teendője az őrzés és más feladatok mellett tavasszal is a bemutatás, ami az ökoturizmust segíti elő.

Tavasszal kezdődik a madarak fészkelési és költési időszaka. Sajátos feladat egyes madárfajok (pl. parlagi sas, rétisas) esetében a fészekőrzés, amelyben civilek (MME és más egyesületek tagjai) is jelentős aktivitással közreműködnek. Hasonlóan segíteni lehet a nemzeti park igazgatóságok által szervezett tavaszi közúti kétéltűmentési akciókat, a békamentést.

Dr. Temesi Géza

Ismerethiányos szakmai kommunikáció

Fenti címmel olvasható írás a KÖZHÍR menüpont alatt, amelyben nagydobra verjük a nagyfokú természetvédelmi tájékozatlanságról árulkodó és a tömegkommunikációban jelentkező helytelenségeket, melyek terjednek, mint az inváziós fajok a természetben. Dobolásunk nem járhat környezeti zajterheléssel – mint ahogy a földrengető tömegbulizós természetbeni fesztiválozók azt az N [dB] értékkel és a Richter-skálával megtehetik –, reméljük a dobképpel együtt az internetes közhírré tételünk is hatásos lesz. Lásd: http://www.termeszetor.hu/kozhir/

Kiüresedő magyar erdők

Közismert, hogy az élőhelyek területvesztése után az élőhelyek degradációja áll az előkelő második helyen a biodiverzitás-csökkenést, mint korunk egyik fő veszedelmét illetően. A magyar erdők állapota sajnos nem megnyugtató, a korábbi évtizedekben csak a mennyiségi mutatók növelése (pl. új erdők telepítése, fatérfogat és növedék fokozása) volt a cél, az erdeink minőségével, állapotával kevésbé törődtünk.

Ezen némiképp változtatott a 2009. évi erdőtörvény, amely – ha lényegesen egyszerűsített formában is – bevezette a természetesség, mint eddigi egyetlen minőségi mutató fogalmát. E mutató részletesebb bemutatása és a hozzájuk rendelhető területarányok helyett egy beszédes számmal is lehet érzékeltetni a hazai erdők kevésbé jó állapotát: az idegenhonos és nemesített fafajok / fajták területaránya 46 %!

Mivel a fenti természetességi mutató – az erdőgazdálkodási gyakorlat túlzott egyszerűsítő igénye miatt – csak a fafajokat, s azok esetében is az őshonos/idegenhonos illetve intenzíven terjedő/nem intenzíven terjedő szempontokat veszi figyelembe, ezért egy országos vizsgálatsorozat keretében a Soproni Egyetem kutatói (Dr. Berki Imre és Teleki Balázs) arra keresték a választ, hogy erdeink gyepszintjében milyen mértékű változások következtek be az elmúlt jó félévszázad alatt. Ehhez az 1950-es, 1960-as években – az akkori botanikusok által – készített társulástani felvételek nyújtották a viszonyítási alapállapotot. A megismételt felvételsorozat ugyanazokon a helyszíneken és ugyanazokkal a módszerekkel történt, így az összevethetőség egyértelmű. Az eredmények meglepőek, a 278 helyszín közül 247 esetében csökkent a fajszám, 15 helyen nem változott, s csak mindössze 16 helyszínen lehetett növekedést regisztrálni. (Megjegyzendő, hogy a gyomfajok, inváziós fajok, adventív fajok nem kerültek be a kiértékelésbe, csak a társulásra jellemző fajok vizsgálatára koncentráltak.) Az összes helyszínre nézve pedig a fajveszteség 33%.

Bár a fenti kutatás a klímaváltozás hatását volt hivatott vizsgálni, egyértelmű, hogy a fajszámcsökkenés nem írható egyetlen tényező rovására. A klímaváltozás mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy éppen az alapállapot rögzítése körüli időszakban indult meg a nagyarányú gépesítés és vegyszerfelhasználás a hazai erdőgazdálkodásban, s ettől az időszaktól kezdett el drasztikusan emelkedni a hazai nagyvadállomány létszáma is. Ezek mellett még számos egyéb, kisebb ok is járulhatott a lokális fajvesztésekhez.

Miért kell a gyepszinttel is foglalkoznom, hiszen a bevételemet a faállomány, azon belül is a főfafaj produkálja? – vélekedhet egy hazai erdész. Egyrészt azért, mert a gyepszint fajai gyorsan és határozottan jelzik a változásokat, másrészt azért, mert a fajgazdag, őshonos fajokból álló gyepszint egyben ép alom- és humuszos szintet is jelez, amely a jövő záloga, ugyanis a tápanyagok innen kerülnek a mélyebb talajrétegekbe, amelyeket aztán a faállomány fog hasznosítani.

Dr. Bartha Dénes

Tűzveszély

A természetben (különösen erdőben) az egyik legtűzveszélyesebb időszakunk általában a tavasz első fele, de hasonló még az aszályos nyár és az őszi betakarítás ideje is. Részleteket lásd a LÁNGOLÓ TERMÉSZET és az EMBERI PROBLÉMÁK menüpontok írásaiban.

Óvjuk a természetet a tűztől, előzzük meg a keletkezését, vagy segítsük elő a mielőbbi megfékezését! Tűz észlelése esetén azt kötelező jelezni, lásd a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 5. § (1) bekezdését!

A rendelkezésre álló segélyhívó telefonszám 112, amely mobiltelefonról és vezetékes telefonról egyaránt ingyenesen hívható bárhol az Európai Unióban (egységes európai segélyhívószám).

Vadászható őshonos madaraink

Őshonos madárfajaink jellemzően kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak: védettek, fokozottan védettek, vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok. Vannak azonban vadnak minősülő (azaz vadászható) honos madárfajaink is, nevezetesen az alábbiak.

ÖRVÖS GALAMB Pécs, 2018.06.23.

Vízivad a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a tőkés réce és a szárcsa.

Vadászható madárfaj a fogoly, és vadászati idény nélkül az erdei szalonka is, amely fajok vadászatát azonban semmi nem indokolja, inkább a védetté nyilvánításuk javasolható. Az erdei szalonkáról részleteket lásd a VADÁSZAT menüpont alatt írásban.

További honos vadászható madarak a közismert szarka, a szajkó, a balkáni gerle, valamint a képeken látható örvös galamb és dolmányos varjú, már utóbbi is részben városiasodva.

DOLMÁNYOS VARJÚ Budapest, 2019.02.04.

A vadászati idényeket és más vadászati korlátozásokat a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet határozza meg, lásd a rendelet 5. számú mellékletében. Két példa! Az örvös galamb vadászati idénye augusztus 15-től január 31-ig tart. Szintén szép madarunk a dolmányos varjú július 1-től február utolsó napjáig tartó vadászati idényével, apróvadas vadászterületen azonban az apróvad szaporodási időszakában csak a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető. A vízivadfajok esetében is különböző korlátozások vannak a vadászati idény mellett, többek között a naponta és személyenként elejthető példányszám tekintetében.

Februárral vége van a 2018-as vadászati évnek, így a madaras vadászati idényeknek is. Az új vadászati év az erdei szalonka monitorozásnak nevezett vadászásával indul (vannak persze egész évben vadászható vadfajok a vaddisznótól a rókán keresztül a mosómedvéig). Óvjuk őshonos vadászható madárfajainkat!

Dr. Temesi Géza