Természetvédelmi honlapok

Négy széles körű, jelentős terjedelmű természetvédelmi szakmai honlapra hívjuk fel a figyelmet a működés indulásának sorrendjében.

www.termeszetvedelem.hu

a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja, KvVM Természetvédelmi Hivatala 2005−2010, Földművelésügyi Minisztérium (FM) Környezetügyért Felelős Helyettes Államtitkárság 2010−

www.termeszetor.hu vagy www.természetőr.hu

az Országos Természetőr Egyesület jelen honlapja, 2013−

www.termeszetvedelmikezeles.hu

Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány honlapja, alapító főszerkesztő: Haraszthy László, 2014−

www.termeszetor.eoldal.hu

egyetemi oktatói weboldal és e-könyv, szerkesztő és szerző: Temesi Géza 2015–

Erdőkóstoló, internetes hitelesség, turisztikai könyvek

Nem csak rengeteg szamárságot lehet olvasni az interneten, hanem sok olyan helytelen vagy hiányos szakterületi információt is, amelyek félrevezetik a laikus és hiszékeny tájékozódni, vagy éppen tanulni szándékozókat. Ezek az információk nem ritkán anonim szerepelnek, így még annak sem lehet utánanézni, hogy mennyire lehet hiteles személy a tudás- vagy tudatlanság-osztogató. Még egyszer közreadjuk ebben az évben is a következőket:

► A vadon élő nem védett növények, gombák a földterület tulajdonosának a tulajdonát képezik, ezért a tulajdonosi (vagyonkezelői, haszonbérlői) hozzájárulás nélküli gyűjtés az elsajátított értéktől függően kimeríti a tulajdon elleni szabálysértést (illetve erdőben az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlását), vagy akár a vagyon elleni bűncselekményt.

Fekete bodza

► Fentiek alól kivétel az állami erdő (az állam 100 %-os tulajdonában álló erdő), ahol egyéni szükségletre szabad gombát, vadgyümölcsöt, gyógynövényt gyűjteni, de csak azért, mert az erdőtörvény az állampolgári gyűjtés tűrésére kötelezi az állami erdőgazdálkodót. (Ez a lehetőség a védett és az állami erdők országos arányából számítva összes hazai erdeinknek alig egyharmadán adott, mert a többi erdő védett természeti területen levő erdő vagy magántulajdonú erdő).

Az egyéni szükséglet mértékét jogszabály legfeljebb 2 kg/fő/nap mennyiségben határozza meg azzal, hogy az így gyűjtött mennyiség kereskedelmi forgalomba nem hozható (az erdőtörvény módosítása után a végrehajtási rendelet módosítás előtt áll). Ezt a mennyiséget egyébként soknak tartjuk.

► Állami erdőben az egyéni szükséglet feletti mennyiségű, magánerdőben és más magánterületen bármilyen mennyiségű gyűjtéshez a tulajdonos, vagyonkezelő (erdőben az erdőgazdálkodó) hozzájárulása szükséges a gazdálkodásra vonatkozó szabályozásoknak megfelelő értékesítéssel.

Védett természeti területen a nem védett növény- és gombafajok egyedeinek gyűjtéséhez elsőként a természetvédelmi hatóság engedélye kell, amely engedély birtokában lehet − az állami erdőben egyéni szükségletre történő gyűjtés kivételével − a tulajdonosi hozzájárulást is beszerezni. A természetvédelmi hatósági engedélykötelezettség alól a védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve adhat feltételekhez kötött felmentést.

A védett növény- és gombafajok egyedei állami tulajdont képeznek, gyűjtésükhöz védett és nem védett területen egyaránt a természetvédelmi hatóság engedélye kell.

► A terület tulajdonosát a gyűjtőnek kell felderítenie; a jogszabályok nem ismerete nem mentesít a jogi felelősség és a jogkövetkezmény alól; ami pedig a tulajdonost illeti, könnyű a helyzet: ami nem a tiéd, az bizony másnak a tulajdona.

Van Erdőkóstoló blog az interneten, meg egyetemi oktató anyag a KöTeViFe-s természetvédelemről (azóta három változás is történt az igazgatásban). Más oktatók pedig az internetről szedik össze az oktatott tudományukat. Kedves internetes okítók, szakértelmet várunk el a hiteles publikáláshoz.

Mindemellett a természetet, az erdőt sajnos olyan turizmussal is kóstolják, ami a természetvédelmi célokkal és érdekekkel nincs összhangban, vagy azokkal ellentétes. A napokban találkoztunk néhány turisztikai könyvkiadvánnyal, amelyek meg sem említik a természetvédelmet és annak turizmussal összefüggő alapvető törvényi szabályozásait, sőt a tulajdonnal sem törődve csupán az élményre, kalandra biztatnak hegyi kerékpárral, lóval, határon innen és határon túl. Kedves szerkesztő és egyetemi oktató, a geográfia nem csak táj, de a táj is csupán az ember hatású természet habitusa, a természet védelme pedig mindenki kötelessége (lásd Tvt. 5. §).

(Dr. Temesi Géza)

 

Temesi Géza: természetvédelmi weboldal és e-könyv

Európai viszonylatban is egyik legátfogóbb természetvédelmi tárgyú és oktatási célú egyéni weboldal az e hónapban jubiláló kétéves www.termeszetor.eoldal.hu, amely Magyarország természetvédelmének közigazgatási irányultságú szakterületi, szakjogi és igazgatási ismeretanyagát foglalja össze.

A weboldal jelentős terjedelmű elektronikus szakirodalmi mű, amely e-tankönyvként az egyetemi oktatásban is korszerű megoldást jelent elektronikus alkalmazásaival (linkek, fájlok és más internetes tartalmak), ppt. prezentációkkal, tanulást segítő didaktikai szemléltetésekkel, illusztrációkkal és pihentető tartalommal (képgaléria, zenék). Az internetes oldal folyamatos aktualizálás és fejlesztés alatt áll, megfelelve ezáltal a jogszabályi és közigazgatási változásoknak.

A menüpontok a Bevezető ismeretektől az Egyezmények címűig az e-könyv tematikus fejezetei, a ppt. prezentációkat tartalmazó menüpont pedig a teljes ismeretanyagot ppt. diákkal közvetíti. A Hírek, újságok az aktuális információkat, a Logók és zenék a pihentetést szolgálják, az aloldalak pedig sajátos témaköröket dolgoznak fel. Az egyes témafeldolgozások tartalmazzák a vonatkozó jogszabályokat, amelyek közül a legfontosabbak közvetlenül is elérhetők. Tananyagként a tartalom részét képezik számos témakörnél a kérdések és feladatok, az egyetemi vizsgatételeket és az önellenőrző témaköröket pedig külön menüpont tartalmazza. A szöveges részek színeket, szövegkiemeléseket alkalmaznak, és ábrák, képek, táblázatok is elősegítik az elsajátítást. Külön sajátosság, hogy a természetvédelmi anyag tartalmazza a természethasználat ágazatainak (erdészet, vadgazdálkodás – vadászat, halgazdálkodás – halászat – horgászat) természetvédelemmel összefüggő és a természet védelmét szolgáló ismeretanyagát is.

Az internet világában, a változó jogi és igazgatási környezetben ez a tankönyvírási és publikációs megoldás, illetve oktatási módszer a jövő útja. Ajánlható az on-line szakirodalmi mű a természet jogilag megalapozott védelme, a természetvédelem irányítása, szervezése, gyakorlása és oktatása iránt érdeklődök számára.

A publikáció adatai: Temesi Géza (2015−2017): Természetvédelem és közigazgatás – Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek.  www.termeszetor.eoldal.hu, 24 menüpont, 4 aloldal, 550 ppt. dia, 136 MB felhasznált tárhely.

(Dr. Bartha Dénes, dr. Kovács Sándor, Szalay Sándor és dr. Thrum Rolf véleményezése és a szerzői ajánlás alapján közzétett hír)

A medvehagyma a gyűjtés iskolapéldája

A medvehagyma és a gomba a természetben, valamint a tégla az építkezési területen nem közös állampolgári tulajdon, nem is a természet vagy az építtető ajándéka az arra járó gyűjtő számára, hanem a terület tulajdonosáé, mint a földeken a gabona, így aztán a (nem saját területen történő) gyűjtés (szedés) = lopás.

Minden hasonlat sántít (így az ironikus is), mert van persze kivétel: a hazai erdők 56 %-át kitevő állami erdőben az erdőtörvény a gyűjtés tűrésére kötelezi az erdőgazdálkodót. Így egyéni szükségletre lehet gyógynövényt, vadgyümölcsöt és gombát is szedni, de kíméletesen, rendeletben meghatározott mennyiségben, amely semmiféle kereskedelmi forgalomba nem hozható.

Minden más gyűjtögetéshez az erdőterület tulajdonosának, vagyonkezelőjének az írásbeli hozzájárulása kell, ami természetesen árhoz köthető.

Védett természeti területen azonban a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges mindenféle gyűjtéshez, fokozottan védett természeti területen pedig a belépéshez is. Ezen engedélyek alól a természetvédelmi kezelési terv tartalmazhat feltételes kivételeket. Hatósági engedély nélkül a gyűjtés bármilyen mennyiségben tilos. Így az egyéni szükségletre történő szabad gyűjthetőség az összes hazai erdők mintegy egyharmadára korlátozódik.

Ennyit kell tudnia a gyűjtő állampolgárnak, a gyűjtető gyógynövényesnek, a piaci ügyfélszolgálatnak, a közterület-felügyelőnek, az erdésznek, a mezőőrnek, a természetvédelmi őrnek és a rendőrnek is.

Negatív tapasztalataink vannak a tudással, és a jogszabályok többféle kijátszása is jellemző.

(Dr. Temesi Géza)

Elnökválasztás

Az Országos Természetőr Egyesület 2017. március 18-án Budapesten megtartott küldöttgyűlésének napirendi pontjai között szerepelt az elnökválasztás. Dr. Temesi Géza elnöki megbízatásának alapszabály szerinti négy éves időtartama ugyanis lejárt. A küldöttgyűlés nyílt szavazáson alapuló elnökválasztó határozatával újabb négy éves időszakra ismételten Temesi Gézát választotta meg az Egyesület elnöki tisztségére. A tagság nevében is köszönet elnökünk közösségi és szakmai munkájáért.

(Dr. Kovács Sándor FB elnök)

Támogatás az adó 1 %-ával

Tisztelt honlap Látogató!

Támogassa a természet védelmére irányuló egyesületi tevékenységünket adója 1 %-ával.

A rendelkező nyilatkozathoz adószámunk: 18397073-1-42 (megtalálható a honlap Elérhetőségek menüpont alatt is).

Látogassa honlapunkat, kísérje figyelemmel a híreket, szeretettel várjuk tagjaink sorában is!

Elérhetőségünk: orszagos.termeszetor.egyesulet@gmail.com

(Elnökség)

Az év természeti értékei

Hosszú idő óta minden évben megválasztják az év különböző fajait az élővilágból, 2016-tól pedig az év ásványát (és ősmaradványát) is, aminek ökokultúránk részeként természetvédelmi és nemzeti PR jelentősége van. Két év választásának eredményét tartalmazza az alábbi táblázat.

 .
AZ ÉV FAJAI, ÁSVÁNYA* 2016 2017
az év fafaja mezei szil vadalma
az év gyógynövénye kamilla mák
az év vadvirága mocsári kockásliliom hóvirág**
az év gombája lilatönkű pereszke világító tölcsérgomba
az év emlősállata denerfajok mogyorós pele
az év madara haris tengelic
az év hala compó harcsa
az év hüllője/kétéltűje kockás sikló mocsári béka
az év rovara mezei tücsök nagy szarvasbogár
az év ásványa gránát kvarc
*természeti érték – nem védett, – védett, – fokozottan védett

**az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj

Hasonló jelentősége van egyes pénzérméinknek, amelyek fokozottan védett fajokat ábrázolnak. A régi kétforintoson a magyar kikerics, az ötforintoson a nagy kócsag, a húszforintos pénzérmén a magyar nőszirom, az ötvenforintos pénzérmén pedig a kerecsensólyom látható.

Boldog új évet kívánok a honlap olvasóinak!

2017. január 9.

Dr. Temesi Géza

Inváziós bírság

A vadon élő fajok elszaporodási és kihalás elleni stratégiájának része az új területeken történő megtelepedésük, a kolonizáció. A földrajzi távolságok és az ökológiai gátak azonban határt szabnak a szétterjedésnek, és lehetővé teszik az ökoszisztémák meghatározott földrajzi térhez kötött evolúcióját és az ökológiai stabilitást biztosító biológiai sokféleséget.

Egy új faj érkezése ugyanakkor természetes jelenség, de a legtöbb idegenhonos faj nem marad életképes, nem tesz szert ökológiai jelentőségre, nem válik invázióssá (invázió = elözönlés, behatolás). Vannak azonban kivételek, kb. 10 % arányban. Ezek az invázióssá váló idegenhonos fajok kiszoríthatják az őshonos fajokat, azok kihalását okozhatják, kiszámíthatatlan hatást gyakorolva a biológiai sokféleségre. Ezeket az inváziós idegenhonos fajokat nevezzük özönfajoknak.

A biológiai invázió megelőzése, az özönfajok elleni védekezés egyaránt kiemelt fontosságú természetvédelmi és gazdálkodási feladat. Az özönfajok térhódítását ugyanis a természetes és a természetközeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon.

Inváziós idegenhonos faj (özönfaj) például a bálványfa, a keskenylevelű ezüstfa, a zöld juhar, a fehér akác (egyben hungarikum!), a magas aranyvessző, a parlagfű, a muflon, a dámszarvas, az amur, a busa, a harlekinkatica (rémkatica), a mediterrán csiga és további több tucat, a természetes növény- és állatvilágra veszélyt jelentő növény- és állatfaj. Hazánkban még nem megtelepedett potenciálisan veszélyt jelentő inváziós faj például a nílusi lúd, a kanadai lúd, a mosómedve, a díszes ékszerteknős, a fekete amur és számos további.

Az özönfajok kérdése ma már globális probléma, amely nemzetközi fellépést igényel. Nemzetközi egyezmények és az idegenhonos özönfajok szabályozására vonatkozó 2015-ben hatályba lépett EU rendelet a nemzetközi keretei az özönfajok elleni négylépcsős védekezésnek a következő intézkedésekkel: 1) a bekerülés megelőzése, 2) a megtelepedés megelőzése és a faj kiszorítása, 3) a faj elszigetelése, hosszú távú állományszabályzása, 4) a biológiai invázióval érintett természetes élőhelyek, ökoszisztémák helyreállítása.

A problémakörben kormányrendelet jelent meg. Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet a fent említett, az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Meghatározza a kormányrendelet a 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatokat ellátó szerveket és elrendeli azok konkrét feladat- és hatáskörét a közvetlen feladatellátást, a koordinációt és a közreműködést illetően. Ezek a szervek a természetvédelemért felelős miniszter, az országos illetékességgel első fokon eljáró természetvédelmi és más hatóság, a megyei kormányhivatal feladatköreiben eljáró járási hivatal, a nemzeti park igazgatóság, valamint további igazgatási szervek. Jogsértés szankciójaként a kormányrendelet tartalmazza a hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben elrendelhető különböző intézkedéseket, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80/A. §-a szerint 2017. január 1-től bevezetett inváziós bírság összegét pedig 10.000 – 20.000.000 Ft között határozza meg.

(Dr. Temesi Géza)

Szervezeti változások a hatósági és igazgatási rendszerben

Július 19-én tettük közzé a hírt, hogy újabb szervezeti változások várhatóak az igazgatási rendszerben 2017. január 1-től. A napokban megjelent kormányrendeletek alapján a természetvédelem, az erdészet, a halgazdálkodás és a vadászat területén a változások lényegét az alábbiak ismertetik.

A 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) 2016. december 31. napjával beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnik. Az OKTF általános jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal.

A 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet szerint országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el, kivéve Pest megyét és Budapest fővárost, ahol az Érdi Járási Hivatal jár el. A fővárosi főjegyző és a települési önkormányzat jegyzője által természetvédelmi hatósági ügyben hozott első fokú döntés esetén másodfokon a területi természetvédelmi hatóság az eljáró szerv.

A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet szerint első fokú erdészeti hatóságként az erdőterület fekvése szerint illetékes, a kormányrendelet 2. mellékletében meghatározott tíz kijelölt járási hivatal, másodfokú erdészeti hatóságként pedig az egész országra kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár.

Halgazdálkodási hatóságként a halgazdálkodási vízterület medrének fekvése szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal (területi halgazdálkodási hatóság) jár el a megyére kiterjedő illetékességi területen. Országos illetékességű halgazdálkodási hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal.

Első fokú vadászati hatóságként a vadászterület fekvése szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal (területi vadászati hatóság) jár el a megyére kiterjedő illetékességi területen. Másodfokon eljáró vadászati hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal.

(Dr. Temesi Géza)