Hírek

A Hírek menüpont alatti publikációk nagy része mindig aktuális lehet. Az új írások a FRISS HÍREK alatt láthatók, a korábbiak pedig a HÍREK ARCHÍVUM alatt cím szerint a Tartalomjegyzékben, vagy megjelenés szerint a Hónap kiválasztásával kereshetők vissza. Lehetőség van a honlapon a téma szerinti keresésre is a Keresés alatt.

TeSzedd

„Ő kiszórja, Te szedd! Munkamegosztás.” Indul a hulladékgyűjtési akció, amely március 18-tól 24-ig tart? Az akció eredményessége és nevelő hatása mellett többet kellene tenni a megelőzésért is, többek között jogkövetkezmények (szankciók) alkalmazásával. A szemetelés és az illegális hulladéklerakás a természetet, a védett és a Natura 2000 területeket is jelentősen érinti.  Az egy hetes akcióról részleteket lásd: http://szelektalok.hu/teszedd/

Tavaszi őrzési feladatok a természetben

A természet őrzésének feladatait ellátó hivatásos személyek (természetvédelmi őrök, rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet tagjai, hivatásos vadászok, halászati őrök, mezei őrszolgálat) munkáját a tavaszi időszakban is segíthetik a természetvédelmi célú egyesületek tagjai és más állampolgárok többek között megfigyeléseikkel, jelzéseikkel, bejelentéseikkel, közreműködésükkel. A természetvédelmi őrök esetében rendszeres közreműködők a polgári természetőrök. A legjellemzőbb tavaszi őrzési feladatokról ízelítőül szolgálhatnak az alábbiak.

A tavasz az egyik legtűzveszélyesebb évszak a természetben, különösen óvjuk ezért a természeti és a védett természeti területeket a veszélyes időszakban a tüzektől! Jogi és tűzvédelmi ismereteket lásd a LÁNGOLÓ TERMÉSZET és az EMBERI PROBLÉMÁK menüpont alatt, a HÍREK között és másutt a honlapunkon a Kereséssel.

Egyik tavasszal kezdődő (nem ritkán mellőzött) feladat a gyógynövény-, virág- és gombagyűjtés jogszerűségének ellenőrzése. Gyakori ugyanis az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása és a lopás. Jogi ismereteket lásd a honlap ERDŐ-MEZŐ KÓSTOLÓ menüpontja alatt és a HÍREK között a Tartalomjegyzék segítségével. Egyes fokozottan védett növények élőhelyét virágzási időben állandó jelleggel őrizni kell, ilyen például egyesületünk címernövénye, a pilisi len (dolomitlen).

Ugyancsak alapvető feladat az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatos intézkedés illetve eljárás az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek és a hatóságok részéről. Állampolgári bejelentést a települési önkormányzathoz, a jegyzőhöz, a rendőrségi ügyeletre vagy a járási hivatalhoz, védett természeti terület esetén a természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatósághoz, erdő esetén az erdészeti hatósághoz (10 megyeszékhely szerint járási hivatal) lehet tenni. A terület tulajdonosa, vagyonkezelője is érintett a problémában. Jogi ismereteket lásd a honlap EMBERI PROBLÉMÁK menüpontja alatt is, és kereshető a HÍREK között.

A vadászterületeken alapvetően a vadászatra jogosult feladata a vad és élőhelyének őrzése. A hullatott agancs a vadászatra jogosult tulajdona, annak begyűjtése a vadászati jog része. A jogellenes agancsgyűjtés egyik időszaka a tavasz (gímbika, dámbika hullatott agancsának gyűjtése), ami a lopás mellett zavarhatja a vadat és élőhelyét is, részleteket lásd honlap: HÍREK ARCHÍVUM, 2016. január. Tavasszal a vadászat jelentős arányban szünetel, kivétel az őzbak (ápr. 15-től) és az egész évben vadászható vadfajok (pl. vaddisznó, róka, aranysakál stb.).

A természetre irányuló turizmus intenzívvé válik tavasszal, ami zavarással, szemeteléssel, tűz okozásával járhat, vagy olyan területekre is irányulhat, ahova a belépés korlátozott (pl. fokozottan védett természeti területek). Részleteket lásd ÉGHAJLATVÁLTOZÁS menüpont alatt. A természetvédelmi kezelés egyik teendője az őrzés és más feladatok mellett tavasszal is a bemutatás, ami az ökoturizmust segíti elő.

Tavasszal kezdődik a madarak fészkelési és költési időszaka, sajátos feladat egyes madárfajok (pl. parlagi sas, rétisas) esetében a fészekőrzés, amelyben civilek (MME és más egyesületek tagjai) is jelentős aktivitással közreműködnek. Hasonlóan segíteni lehet a nemzeti park igazgatóságok által szervezett tavaszi közúti kétéltűmentési akciókat, a békamentést.

Dr. Temesi Géza

Ismerethiányos szakmai kommunikáció

Fenti címmel olvasható írás a KÖZHÍR menüpont alatt, amelyben nagydobra verjük a nagyfokú természetvédelmi tájékozatlanságról árulkodó és a tömegkommunikációban jelentkező helytelenségeket, melyek terjednek, mint az inváziós fajok a természetben. Dobolásunk nem járhat környezeti zajterheléssel – mint ahogy a földrengető tömegbulizós természetbeni fesztiválozók azt az N [dB] értékkel és a Richter-skálával megtehetik –, reméljük a dobképpel együtt az internetes közhírré tételünk is hatásos lesz. Lásd: http://www.termeszetor.hu/kozhir/

Kiüresedő magyar erdők

Közismert, hogy az élőhelyek területvesztése után az élőhelyek degradációja áll az előkelő második helyen a biodiverzitás-csökkenést, mint korunk egyik fő veszedelmét illetően. A magyar erdők állapota sajnos nem megnyugtató, a korábbi évtizedekben csak a mennyiségi mutatók növelése (pl. új erdők telepítése, fatérfogat és növedék fokozása) volt a cél, az erdeink minőségével, állapotával kevésbé törődtünk.

Ezen némiképp változtatott a 2009. évi erdőtörvény, amely – ha lényegesen egyszerűsített formában is – bevezette a természetesség, mint eddigi egyetlen minőségi mutató fogalmát. E mutató részletesebb bemutatása és a hozzájuk rendelhető területarányok helyett egy beszédes számmal is lehet érzékeltetni a hazai erdők kevésbé jó állapotát: az idegenhonos és nemesített fafajok / fajták területaránya 46 %!

Mivel a fenti természetességi mutató – az erdőgazdálkodási gyakorlat túlzott egyszerűsítő igénye miatt – csak a fafajokat, s azok esetében is az őshonos/idegenhonos illetve intenzíven terjedő/nem intenzíven terjedő szempontokat veszi figyelembe, ezért egy országos vizsgálatsorozat keretében a Soproni Egyetem kutatói (Dr. Berki Imre és Teleki Balázs) arra keresték a választ, hogy erdeink gyepszintjében milyen mértékű változások következtek be az elmúlt jó félévszázad alatt. Ehhez az 1950-es, 1960-as években – az akkori botanikusok által – készített társulástani felvételek nyújtották a viszonyítási alapállapotot. A megismételt felvételsorozat ugyanazokon a helyszíneken és ugyanazokkal a módszerekkel történt, így az összevethetőség egyértelmű. Az eredmények meglepőek, a 278 helyszín közül 247 esetében csökkent a fajszám, 15 helyen nem változott, s csak mindössze 16 helyszínen lehetett növekedést regisztrálni. (Megjegyzendő, hogy a gyomfajok, inváziós fajok, adventív fajok nem kerültek be a kiértékelésbe, csak a társulásra jellemző fajok vizsgálatára koncentráltak.) Az összes helyszínre nézve pedig a fajveszteség 33%.

Bár a fenti kutatás a klímaváltozás hatását volt hivatott vizsgálni, egyértelmű, hogy a fajszámcsökkenés nem írható egyetlen tényező rovására. A klímaváltozás mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy éppen az alapállapot rögzítése körüli időszakban indult meg a nagyarányú gépesítés és vegyszerfelhasználás a hazai erdőgazdálkodásban, s ettől az időszaktól kezdett el drasztikusan emelkedni a hazai nagyvadállomány létszáma is. Ezek mellett még számos egyéb, kisebb ok is járulhatott a lokális fajvesztésekhez.

Miért kell a gyepszinttel is foglalkoznom, hiszen a bevételemet a faállomány, azon belül is a főfafaj produkálja? – vélekedhet egy hazai erdész. Egyrészt azért, mert a gyepszint fajai gyorsan és határozottan jelzik a változásokat, másrészt azért, mert a fajgazdag, őshonos fajokból álló gyepszint egyben ép alom- és humuszos szintet is jelez, amely a jövő záloga, ugyanis a tápanyagok innen kerülnek a mélyebb talajrétegekbe, amelyeket aztán a faállomány fog hasznosítani.

Dr. Bartha Dénes

Tűzveszély

A természetben (különösen erdőben) az egyik legtűzveszélyesebb időszakunk általában a tavasz első fele, de hasonló még az aszályos nyár és az őszi betakarítás ideje is. Részleteket lásd a LÁNGOLÓ TERMÉSZET és az EMBERI PROBLÉMÁK menüpontok írásaiban.

Óvjuk a természetet a tűztől, előzzük meg a keletkezését, vagy segítsük elő a mielőbbi megfékezését! Tűz észlelése esetén azt kötelező jelezni, lásd a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 5. § (1) bekezdését!

A rendelkezésre álló segélyhívó telefonszám 112, amely mobiltelefonról és vezetékes telefonról egyaránt ingyenesen hívható bárhol az Európai Unióban (egységes európai segélyhívószám).

Vadászható őshonos madaraink

Őshonos madárfajaink jellemzően kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak: védettek, fokozottan védettek, vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok. Vannak azonban vadnak minősülő (azaz vadászható) honos madárfajaink is, nevezetesen az alábbiak.

ÖRVÖS GALAMB Pécs, 2018.06.23.

Vízivad a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a tőkés réce és a szárcsa.

Vadászható madárfaj a fogoly, és vadászati idény nélkül az erdei szalonka is, amely fajok vadászatát azonban semmi nem indokolja, inkább a védetté nyilvánításuk javasolható. Az erdei szalonkáról részleteket lásd a VADÁSZAT menüpont alatt írásban.

További honos vadászható madarak a közismert szarka, a szajkó, a balkáni gerle, valamint a képeken látható örvös galamb és dolmányos varjú, már utóbbi is részben városiasodva.

DOLMÁNYOS VARJÚ Budapest, 2019.02.04.

A vadászati idényeket és más vadászati korlátozásokat a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet határozza meg, lásd a rendelet 5. számú mellékletében. Két példa! Az örvös galamb vadászati idénye augusztus 15-től január 31-ig tart. Szintén szép madarunk a dolmányos varjú július 1-től február utolsó napjáig tartó vadászati idényével, apróvadas vadászterületen azonban az apróvad szaporodási időszakában csak a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető. A vízivadfajok esetében is különböző korlátozások vannak a vadászati idény mellett, többek között a naponta és személyenként elejthető példányszám tekintetében.

Februárral vége van a 2018-as vadászati évnek, így a madaras vadászati idényeknek is. Az új vadászati év az erdei szalonka monitorozásnak nevezett vadászásával indul (vannak persze egész évben vadászható vadfajok a vaddisznótól a rókán keresztül a mosómedvéig). Óvjuk őshonos vadászható madárfajainkat!

Dr. Temesi Géza

Új erők szükségesek

A medvék szerint is kifelé haladunk a télből; így lassan közeledik az egyik legszebbnek tartott évszakunk: a tavasz, amelynek virágzása az új erők jelképe. Merítsünk, gyűjtsünk ezért új erőt minden év tavaszán a természettől, és győzzük le természetünkben (önmagunkban) a rosszat és kórost! [Az „emberi természet” fogalma homályos, többértelmű (a természet alrendszere, vagy a társadalomé, vagy kombináció). Az etikához való viszonyt illetően pedig négy logikai állítás lehetséges: az emberi természet eredetileg rossz, eredetileg jó, eredetileg közömbös, vagy jó és rossz hajlamok egyaránt vannak benne, de ezek már filozófiai, pszichológiai és szociológiai kérdések].

Új erők szükségesek, mert korunk alapproblémái az ember és társadalmának nem egészséges léte, kórai*, amelyekből új erőkkel lehet csak jobbulni. [Nagy bajok vannak a világban: „kihalási válsággal néz szembe a Föld, a biológiai sokféleség csökkenése csendes gyilkos” (C. P. Palmer, ENSZ CBD titkárság vezetője, 2018)]. Az egyik kór megnyilvánulása az egyre nagyobbodó ökológiai lábnyomunk a növekvő fogyasztás, hulladéktermelés és környezetterhelés miatt. Az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsátása mellett az esőerdők irtása halálos bűn is. Következmény többek között a globális felmelegedés miatti éghajlatváltozás, amiért pusztul az őshonos, az idegenhonosság pedig egyre jellemzőbbé válik az élővilágban, invázióval a fronton. A másik előzővel összefüggő kór tünete a pénzügyi-gazdasági érdekeltség mindenekelőttisége, az erős környezet- és természetvédelem szükségességének tagadása. Folytathatók a sorok további világbajokkal, ilyen például a szegénység – gazdagság problémaköre, vagy a globalizáció, egyik frontján a migrációval. A *kór lassan pusztító betegséget jelent, esetünkben az emberi társadalomban létezőket, amik a természetre is hatnak, de az visszaüt az emberiségre, így aztán biztosan haladunk a bizonytalan jövőbe.

A kórokból (állapotromlásból) való jobbulást többek között az jelentené, hogy minden országban egyre nagyobb állami és társadalmi fajsúlyt és teret adunk a környezetügynek, a környezet és a természet védelmének. A környezetügy nagyobb súlya szükséges az elmélet terén (tudományos kutatás, szakmai műhelyek, jogalkotás, nevelés-oktatás) és a gyakorlati végrehajtásban (állami létszám, tervezés, természetben folytatott gazdálkodás, természetvédelmi kezelés, igazgatási rendszer – felügyelet – ellenőrzés – őrzés, civil közreműködés) egyaránt.

A természetvédelem szakterületét illetően lásd honlapunk menüpontjai alatti írásokat a természet védelméről: „védelemről az embertől, az ember által, az emberért”!

Dr. Temesi Géza

Tata méltó a természetvédelmi elismerésünkre

nem csak az évenkénti „Tatai Vadlúdsokadalom” megszervezésében való közreműködés, hanem a tűzijáték tiltása miatt is.

Nagy lilik a tatai Öreg-tón, fotó: Csonka Péter

Múlt év november utolsó szombatján immár a XVIII. Tatai Vadlúdsokadalom rendezvénye várta az érdeklődőket a tatai Öreg-tó partján, amelyen összesen 16.000 érdeklődő vett részt. Ilyen – a természetvédelmi bemutatást szolgáló – tömegrendezvény rendkívül gondos előkészítő és szervező munkát, valamint fegyelmezett látogatói magatartást tesz szükségessé. Szombaton kora reggel mintegy 33.000 vízen pihenő vadlúd [zömben nagy lilik és nyári lúd, néhány telelő vetési lúd, egy védett örvös lúd, valamint két példány világviszonylatban veszélyeztetett, hazánkban 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel fokozottan védett vörösnyakú lúd] látványa fogadta a korán kelő természetszerető vendégeket. Napközben is akadt bőven látnivaló. Két rétisas területen tartózkodása miatt látványos vadlúd felrepülések történtek. Sirályok, szürke gémek és kárókatonák is láthatók voltak, kora délután pedig több ezer vadlúd érkezett vissza az Öreg-tóra inni és pihenni.

A vadon élő madárvilág védelme alapvető természetvédelmi és társadalmi érdek. Mindkét érdeket szolgálja a tűzijáték Tata város önkormányzati rendeletében történő tiltása is (2018 novemberétől) november 1. és február 28. között, amelyben a település élenjáró. A tiltás nem csak a vadludak, a vízi élőhely és a környezet védelmét szolgálja, hanem támogatják azt a kutya- és macskatartó, valamint a csendre vágyó lakosok is.

Bátky Gellért

A (nagy) kárókatona (kormorán) gyérítése

A kárókatona (Phalacrocorax carbo) a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 8. számú melléklete szerint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj, a rendelet 4. § (3) bekezdése alapján 25.000 Ft/egyed pénzben kifejezett természetvédelmi értékkel.

A 4/A. § (1) bekezdése a kárókatona riasztását, gyérítését, állományának szabályozását meghatározott okokból engedélyezhetőnek nyilvánítja, de a (2) bekezdés a riasztás végezhetőségét védett természeti területen kívülre, július 1. és február 28. közötti időszakra korlátozza. A (3) bekezdés alapján a gyérítést engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, az a)e) pontokban foglalt feltételekkel, többek között:
b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül,
c) szeptember 1. és január 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel. Végül a (4) bek. a gyérítés során tiltja az ólomsörét használatát, a (6) bek. pedig előírja a gyérítés meghatározott adatairól febr. 28-ig jelentés küldését a természetvédelmi hatósághoz.

Fotó: Haraszthy László

A (3) bekezdés d) pont azt jelenti, hogy a gyérítés a vadászható madárfajok, a vízivad vadászat szabályai szerint végezhető. A vadászat rendjét és megsértésének eseteit az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 69 – 72. §-ai határozzák meg. A vízivadra vonatkozóan többek között a 71. § (1) bek. 12. pontja állapít meg előírásokat, nevezetesen a motoros járműből vagy járműről, az óránként 5 km-t meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből való vadászat tiltását. Ezeknek a tiltásoknak az oka egyrészt a balesetveszély, másrészt a természet, a vadon élő állatok és élőhelyük zavarása.

Kérjük a vadászati, a természetvédelmi és a halgazdálkodási hatóságoktól, valamint a vízirendészeti rendőrkapitányságoktól és a természetvédelmi őrszolgálattól a fokozott ellenőrzést. A gyérítés szükséges lehet, a jogszabályokat azonban be kell tartani, és a kormoránt is megilleti a gyérítés során a vaddal egyenrangú védelem.

Elnökség

Téli feladatok a természetben

A feladatoknak van tárgya és alanya, vagyis mi a feladat és ki végzi: ki köteles végezni vagy ki végezheti. Így van ez a természetben is, törvényekkel és rendeletekkel megalapozva. Minderről az alábbi téli tájékoztató hír szolgál a honlap látogatói számára.

Legközismertebb a téli madáretetés feladata. A madarak nagy része védett, a védett természeti érték állami tulajdon. Szükség szerinti téli etetésük szervezése ezért a természetvédelmi kezelésért felelős nemzeti park igazgatóságok feladata működési területüknek megfelelően. Országosan segíti ezt a szép munkát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nem csak gyakorlati tevékenységgel, hanem szakmai iránymutatással is. Ki – ki saját tulajdonú területén, környezetében is etetheti a madarakat, de csak megfelelő szakszerűséggel. A madáretetésnek nagy a szakirodalma a világhálón és könyvkiadványokban egyaránt. Lásd: http://magyarnemzetiparkok.hu/teli-madaretetes/ és http://www.mme.hu/teli_madaretetes

A vadon élő állatok közül a vad, azaz a vadászható állatok (köztük a vadászható madarak) szintén állami tulajdont képeznek, szükség szerinti mentési célú téli etetésük a vadászterület vadászatra jogosultjának feladatai közé tartozik.

Télen az erdőgazdálkodó fakitermeléseket végez a vonatkozó jogszabályoknak és erdőtervnek megfelelően, a vadászatra jogosult pedig a vadászati idények keretein belül vadászati tevékenységet folytat jogszabályok és az éves vadgazdálkodási terv szerint (a vadászati év március 1-től február utolsó napjáig tart).

A természet őrzése például a téli falopás, engedély nélküli fakitermelés ellen erdőterületen az erdőgazdálkodó rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetének és az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjának a dolga, mezőgazdasági területeken mezőőri munka, a természetvédelmi őrök pedig alapvetően a védett és a Natura 2000 területekre ügyelnek ilyen szempontból is. A jogosulatlan vadászat és az orvvadászat sem ritka jogsértő cselekmények a téli időszakban, e téren meghatározóan a vadászatra jogosult hivatásos vadászai tevékenykednek a vadászterületen, ellátva a vad és élőhelyének őrzését.

A téli sportokat is illetően védett természeti területen sporttevékenységhez, valamint meghatározott kivételekkel a járművel történő közlekedéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Nagy károkat okozhat a természetben nem csak a terepautózás, a terepmotorozás és a quadozás, de például érzékeny területeken (pl. homokbuckákon) különösen vékony hótakaró esetén a szánkózás, síelés is. A természetvédelmi őrszolgálat feladata ilyen esetben a védett terület lezárása, a károsítók feltartóztatása és a szükséges rendészeti intézkedés. A természetvédelmi őrök munkáját polgári természetőrök segítik.

A téli természet téli veszélyeket is jelenthet (havazás, hóakadályok, jegesedés, szélvihar, köd stb.), amire fel kell készülni. A szükséges mentés az arra hivatott szervek és szolgálatok feladata (katasztrófavédelem, különböző mentőszolgálatok).

Dr. Temesi Géza