Hangyák

Becslések szerint a szárazföldi állati biomassza egyötödét a hangyák teszik ki. A hártyásszárnyúak rendjébe tartozó hangyafélék család fajai „bolyokban”, „hangyafészekben” élnek, akár 1 millió feletti egyedszámmal. A hazánkban is élő hangyafajok közül a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 5. számú melléklete szerint a következő hat fészeképítő hangyafaj fészkei (bolyok) védettek:

● ERDEI VÖRÖSHANGYA                   ● KIS ERDEI-VÖRÖSHANGYA

● RÉTI VÖRÖSHANGYA                      ● PIROSFEJŰ VÖRÖSHANGYA

● NAGY NYOMOTTFEJŰ-HANGYA     ● KIS NYOMOTTFEJŰ-HANGYA

A hangyák esetében a rendeletben megállapított 50.000 Ft természetvédelmi érték így nem a faj egyedére, hanem a hangyafaj fészkére (bolyra) vonatkozik.

A hangyák társas közösségalkotó élettel szervezett „államaira” az ivari többalakúság jellemző, van királynő, here, dolgozó, katona. Az apró, milliméterben mérhető testméretű és milligrammban mérhető testtömegű hangyák saját tömegük ötvenszeresét is képesek felemelni, így viszonyítva a Föld legerősebb állatai közé tartoznak, akár a medvék. A népi hiedelem szerint meteorológusok is, a nagy hangyamozgás, kirajzás, főleg ha csapatosan szállítják a hangyatojásnak nevezett bábjaikat vissza a bolyba, kiadós esőt, zivatart jelez, de rovarbiológusok ezt az összefüggést cáfolják. Számtalan más időjós állat van.

Érdekes a hangya-téma, erről szól Bernard Werber A hangyák című könyve, 1991-es eredeti megjelenési évvel, 2006-os legutóbbi magyar kiadással. Honlapunkon pedig a témával foglalkozik a HANGYÁTÓL A MEDVÉIG menüpont alatti publikáció dr. Gallé László professzor tollából. Hasznos kikapcsolódást az Olvasónak!

Dr. Temesi Géza

Vélemény, hozzászólás?