Gyógyító természet

GYÓGYÍTÓ TERMÉSZET

Medicus curat, natura sanat, azaz az orvos kezel, a természet gyógyít – szól a mondás. Fűben – fában orvosság van a néphit szerint. Mindegyik sokat mondó részigazság. A gyógyítás bonyolultan összetett folyamat: beteg – orvoslás – gyógyszer – szerencse – … függő. A természet pedig az emberi természetre (az emberi lényre), és az embertől független élő és élettelen (külső) természetre egyaránt vonatkozhat. Az orvos is gyógyít, a külső természet pedig mérgezhet is, utóbbiról külön menüpont szól. Ami a külső természetet illeti, még a gyógynövényeknek is lehet káros mellékhatásuk, akár a gyógyszereknek. Szúnyog nemcsak a lakott területen, a természetben is van, a kullancsprobléma pedig közismert.

Ez a menüpont azonban a gyógyító külső természettel foglalkozik. Az egészséges természettel, üde, tiszta levegőjével. Sokemeletes természeti palotánkkal, az erdővel, amelyben jó helye lehet gyógyintézménynek is. Erdőn-mezőn termő gyógyító gyógynövényekkel, az egészségmegőrző természetjárással, pihenéssel a természet lágy ölén. A természet testet és lelket ápoló hatásaival, egészségőrzést, betegség megelőzést szolgáló szerepével. Az emberi természet orvosi és természetgyógyászi témakör, utóbbiról a külső természettel is összefüggésben a 3. fejezet szól.

Az egyes témakörök, fejezetek tartalmazzák a legfontosabb jogi szabályokat azért, mert a természettel összefüggő jogszabályismeret terén nem ritkán nagyfokú tájékozatlanság tapasztalható. Annak ellenére így van ez, hogy az 1997-óta hatályos természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) szerint a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával − az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával − elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen. Ez a célja ezen ismeretterjesztő szakmai publikációnak is.

1) Gyógynövények

A gyógynövényeknek nagyon gazdag az irodalma, ezért csak néhány alapvető fontosságú kérdéskörre hívjuk fel a figyelmet. Ilyen az említett mellékhatások mellett az a probléma, hogy a gyógynövény-irodalom különösen az interneten nem feltétlenül megbízható szakirodalom. A digitális tartalom hitelessége egyrészt ellenőrzésre szorul, másrészt a hagyományos gyógynövényes könyvekben is sok a túlzás és a megalapozatlan hiedelem.

Már akkor kiderül a szerzői félműveltség internetes tartalmakat illetően (weboldal, honlap, blog, facebook stb.), amikor a vadon termő gyógynövényfajokat is gyógynövényfajtáknak nevezi, összehord hetet-havat a gyűjtésnek nevezett lopásról, mások meg gratulálnak mindehhez. Hasonló a helyzet, amikor a hozzá nem értők vitatnak meg szakmai és tudományos témákat a világhálón. Hát erről a butaságról szól az alábbi tanmese Stephan Pastis amerikai karikaturistától.

Stephan_Pastis_rajz

Hazánkban a ~3.000 növényfajból mintegy 330 olyan növényfaj ismert, amelyeket a gyógyászatban alkalmazva gyógynövényként tartanak számon. Gyógynövényeket termesztenek is, a legtöbb azonban vadon termő.

Apróbojtorján, fekete bodza, csipkebogyó, galagonya, szagos müge, hárs, áfonyák, mezei katáng (katángkóró), cickafark, medvehagyma, berkenyék, húsos som… hosszan lehetne sorolni a legközismertebb gyógynövényfajokat. Gyógynövényes irodalom pedig százas nagyságrendben elérhető, amelyeknek legalább fele jól használható, azokból a gyógynövények és hatásuk megismerhető. Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények című, dr. Csapody Vera rajzaival illusztrált egyik legismertebb könyv nyolcadik kiadása éppen ebben az évben jubilál 30 évesként. Szerzők szerint mintegy ezer növényfajnak van gyógyító hatása a néphitben. A gyógynövényteák közismerten bizonyítják a természet gyógyító erejét.

Egyes források szerint számos gyógyhatása van az inváziós özönfajok közt számon tartott ürömlevelű parlagfűnek is, ami tudományosan nem bizonyított, hivatalosan fitotoxikusnak tartják (lásd Méregző természet menüpont alatt). A parlagfű azért is hasznos növény lehet a természet és az ember számára, mert a nem művelt parlagterületeken elszaporodásával védi a földet, a talajt a kiszáradástól.

Ugyancsak inváziós faj, de egyben „hungarikum” is a fehér akác. Három nézőpont van az akáccal kapcsolatban: erdészeti, természetvédelmi és méhészeti. Erdészeti szempontból szerepe lehet az éghajlatváltozás miatt is az őshonos fafajok termőhelyén kívül, természetvédelmi szempontból özönfajnak számít, a hungarikumok közé történt felvétel pedig a méhészek PR tevékenységének az eredménye. Virága, kérge egyébként gyógyhatású, egyik legjobb mézelő növényünk. Az ország erdeinek 24 %-a akácos, ami indokolatlanul magas területi arány.

A méz változatainak és származékainak egészségre gyakorolt és gyógyhatásiról számos könyv szól, a világhálón is nagy a méz irodalma. Az akácon kívül számtalan vadon élő növényfaj (a rovarporozta növények jelentős része) mézelő növény („méhlegelő”). Magyarország az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelő országa, világviszonylatban Kína áll az első helyen.

Az apiterápia körébe tartozik a virágporok egészségmegőrző, gyógyító felhasználása is. A száraz virágpor pozitív hatásai, még inkább a tejerjesztőket, enzimeket, jótékony hatású baktériumokat is tartalmazó friss virágpor gyógyhatásai sokrétűek.

Visszatérve a természet helyhez kötött értékeihez, a vadon termő gyógynövény, vadgyümölcs, gomba gyűjtésére a termőterület tulajdonosa, vagyonkezelője, jogszerű használója jogosult, vagy a hozzájárulásukkal gyűjthető, annak jogi szabályozásai, gazdasági vonatkozásai szerint. Kivétel a nem védett állami erdő, ahol az erdőtörvény (2009. évi XXXVII. tv.) azt lehetővé teszi rendeletben meghatározott mennyiségben és egyéni szükségletre, az így gyűjtött mennyiség kereskedelmi forgalomba nem hozható. Védett természeti területen minden gyűjtés a természetvédelmi hatóság előzetes engedélyéhez kötött a természetvédelmi törvényben (1996. évi LIII. tv.) foglaltaknak megfelelően.

2) Az erdők

Az erdő Földünk legfejlettebb életközössége, amelynek egészségre gyakorolt hatásai közül legfontosabbak, hogy széndioxid fogyasztó és oxigéntermelő, a vízháztartás alapvető szabályozója, a környezet legjelentősebb védője, regeneráló hatású, makroklíma befolyásoló és mezoklíma módosító, sajátos mikroklímával. Széndioxid elnyelésével az erdők csökkentik a globális felmelegedés veszélyét, a trópusi esőerdők, őserdők és más erdők irtása ezért – amellett, hogy élőhelyeket számol fel és fajokat pusztít – gyorsítja a felmelegedést.

Az erdőnek hármas funkciója van: védelmi (13-féle), közjóléti (parkerdő) és gazdasági funkció. A funkció az erdőgazdálkodásban a rendeltetésekben nyilvánul meg. A meghatározó elsődleges és a további rendeltetés az erdőtervezéstől a gazdálkodáson keresztül a felügyeletig az erdőrészletben folytatott gazdálkodás alapja.

A városiasodás következtében a lakosság nagy része rossz levegőjű városokban él. A városok átszellőztetését óriásventilátorként a szél biztosítja, vegetációs szűrő pedig az erdő. Helyi jellegű kedvező ventilációt eredményez e tekintetben a lakott terület és a közeli erdők közötti hőmérsékletkülönbség következtében kialakuló légáramlás.

Mindezekért is fontosak a város körüli erdők, amelyek megszűrik a port, a kormot, a füstöt és a többi szennyeződéseket. A városok melletti erdőkben embermagasság alatt legalább ötször tisztább a levegő, mint a városban. Káros radioaktív anyag (Sr-90) is csak töredéke az erdő levegőjében annak, amit azon kívül mérnek. Az ózondús erdei levegő tévhit, az ózon mérgező.

Számos erdei fás szárú növény (fák, cserjék), például tölgyek, gyertyán, cseresznye, tiszafa, erdeifenyő, boróka, mogyoró gomba- és baktériumölő fitoncidokat választ ki, tehát fungicid, baktericid hatásuk van.

Az erdei levegőminőség jellemzője a környezeténél kiegyensúlyozottabb hőmérséklet és magasabb abszolút és relatív páratartalom is, ami sajátos erdei mikroklímát jelent.

Medvehagymás erdő. Fotó: dr. Kalotás Zsolt

Medvehagymás erdő. Fotó: dr. Kalotás Zsolt

A gyógynövények, ízesítő növények, vadgyümölcsök jelentős része erdőben terem.  A gyógyításban, az egészség megőrzésében ill. a betegségek megelőzésében, a vitamindús táplálkozásban fontosak ezek a természeti értékek, erdei termékek. Gyűjtésük gyakran jogellenesen történik a jogszabályok nem kellő ismerete és tévhitek miatt.

Az erdő üdülés, sportolás céljára történő igénybevétele az erdőtörvény (2009. évi XXXVII. tv.) erdő látogatására; gyógynövény, gomba, vadgyümölcs gyűjtése pedig az erdei haszonvételekre vonatkozó szabályozásai szerint lehetséges.

Hazánk erdősültsége 21 %, vagyis az ország területének több mint egyötöde erdő művelési ágú terület, amelyből az állami erdők aránya 56 %.

3) Természetgyógyászat

A gyógyító természet témakörével összefügg a természetgyógyászat, amely az ember természetes öngyógyító képességének segítésével és a természetben megtalálható anyagok gyógyító alkalmazásával foglalkozó alternatív gyógyászat. A természetgyógyászok által alkalmazott terápiás módszerek természetessége azonban nem minden esetben, illetve nem kizárólag a természetben előforduló anyagok felhasználását jelenti, hanem alkalmazza a szervezet öngyógyító folyamatait segítő módszereket és eszközöket is.

A természetes gyógyítás egyébként az emberiségnél is ősibb. A vadon élő állatok viselkedésének megfigyelése során kínai és indiai természetgyógyászok azt tapasztalták, hogy gyógyulás céljával keresnek fel meghatározott helyeket, illetve a megszokottól eltérően táplálkoznak. Az első gyógynövényes „receptkönyv” pedig kínai, i. e. a negyedik évezredből.

A gyógynövények terápiás célú felhasználását, a gyógynövényekkel, gyógynövény-készítményekkel mint gyógyhatású anyagokkal történő kezelést fitoterápiának nevezzük. A természetben rejlő gyógyító erő azonban nem merül ki a gyógynövényekben, gyógyító erejű a gyógyforrás, a gyógyvíz, a gyógyiszap, a tengervíz, a tengeri só, a gyógybarlang, ásványok stb. A természetvédelmi szempontból támogatandó ökoturizmus párhuzamos fogalma a gyógyító természet vonatkozásában a gyógyturizmus, mert részben érinti a természetet.

Dr. Temesi Géza

Vélemény, hozzászólás?