Globalizáció – biológiai invázió – özönfajok

A fajok elszaporodási és kihalás elleni stratégiájának része az új területeken történő megtelepedésük, a kolonizáció. A földrajzi távolságok és az ökológiai gátak azonban határt szabnak a terjedésnek, és lehetővé válik az ökoszisztémák meghatározott földrajzi térhez kötött evolúciója és biológiai sokfélesége. Egy új faj érkezése ugyanakkor természetes jelenség, és a legtöbb idegenhonos faj nem tesz szert ökológiai jelentőségre, vagy nem válik invázióssá. Vannak azonban mintegy 10 % arányban kivételek. Az inváziós idegenhonos fajokat nevezzük özönfajoknak, amelyek kiszoríthatják az őshonos fajokat, kiszámíthatatlan hatást gyakorolva a biológiai sokféleségre hozzájárulnak az ökoszisztémák homogenizációjához, és a globális biodiverzitás-csökkenés egyik fő okozójává válhatnak.

A globalizáció, az egyre növekvő kereskedelem és idegenforgalom következtében a növény- és állatfajok számára lehetővé válik ugyanis a terjedésüket akadályozó természetföldrajzi akadályok leküzdése és a természetes elterjedési területükön kívülre történő behurcolásuk. A globalizáció miatti behurcolás, valamint szándékos betelepítés az alapvető oka az özönfajok megjelenésének. A természetes hazai növény- és állatvilágra veszélyt jelentő özönfaj például a bálványfa, a keskenylevelű ezüstfa, a zöld juhar, a fehér akác (egyben hungarikum!), a magas aranyvessző, a muflon, a dámszarvas, az amur, a busa, a mediterrán csiga és további több tucat növény- és állatfaj. Hazánkban még nem megtelepedett potenciálisan veszélyt jelentő özönfaj például a nílusi lúd, a kanadai lúd, a mosómedve, a díszes ékszerteknős, a fekete amur és számos további.

Az inváziós idegenhonos fajok kérdése ma már globális probléma, amely nemzetközi fellépést igényel. A riói egyezmény a biológiai sokféleségről, az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló berni egyezmény, elsősorban a berni egyezmény részes feleinek szóló „Európai stratégia az özönfajok ellen”, továbbá az idegenhonos özönfajok szabályozására vonatkozó új EU rendelet (2014. szeptember) a nemzetközi keretei az özönfajok elleni négylépcsős védekezésnek:
1) a bekerülés megelőzése; 2) a megtelepedés megelőzése, a faj kiszorítása; 3) a faj elszigetelése, hosszú távú állományszabályozása; 4) a biológiai invázióval érintett természetes élőhelyek, ökoszisztémák helyreállítása.

Az Országos Természetőr Egyesület készséggel áll rendelkezésre az özönnövények elleni védekezés segítésében.

(Dr. Temesi Géza)

Vélemény, hozzászólás?