Emberi problémák

MINEK NEVEZZÜK? – beszélgetések keretében
elhangzott gondolatok (karcolat)

Emberi ostobaság, tudatlanság, butaság − sajnos egyik sem ritka a társadalmi élet különböző területein, a gyakori tájékozatlanságról és időnként a rosszindulatról nem is beszélve.

Az ostoba nehéz felfogású személyt jelent, akit hiába tanítunk [obtusus (= tompa), stupeo (= bamba) latin szavak összevonásából származik a szó)].

A tudatlanság tudáshiányt, nemtudást jelent, a butaság pedig ragaszkodást a nemtudáshoz vagy a téveszmékhez, ésszerűtlen viselkedést, nehéz felfogást.

Közelíthetünk az értelem, az értelmi képesség, az intelligencia felől is, de inkább példákon érdemes konkretizálni a „minek nevezzük?” problémakört.

► Amikor az őszszakállú ostoba nyáron kiül az üzletek, gyümölcsárusok, buszmegálló és szobor melletti, egyébként panelkörnyezetben kialakított terecskén levő padra, és mintegy példát akarva mutatni látványosan eteti a városi galambokat kiflikkel. Ha rászólnak, mások is védik azzal, hogy aki nem ezt teszi, az irigy, hisz a galamboknak is élni, enni kell. És nincs egyedül a negatív aktivitással, távoli buszmegállóban a padon várakozó is kifliztető példát mutat az utazóknak.

► Amikor a panelban az emeleti erkély is galambetetésre van kialakítva, az épület alatt levő járda melletti útszéli parkolóban álló autó pedig rövid idő alatt nehezen tisztíthatóvá válik az ürüléklepeltől. Hasonlóan néznek ki a műemlékek az alattuk is a tubicájukat, a városi galambokat etető ostobák miatt.

► Amikor a panellakás ablakán vagy erkélyén levő redőnysínbe párzási időszakban befészkelődő denevért egyszerűen agyoncsapják. Neki nincs joga az élethez, a védettségéről pedig a tudatlanok még nem hallottak. Ők a városi galambokat óvják a nyári éhhaláltól közterületen, a hasonszőrű közösségüknek is példát szolgáltatva.

► Amikor az erdőn és mezőn gyógynövényt, gombát, vadgyümölcsöt gyűjtögető életmódot folytatók abban a hitben élnek, hogy Isten adományát aratják maguknak, vagy korakelésük és ügyességük eredménye a talált természeti érték. A lopás vagy a jogtalan elsajátítás eszükbe sem jut, az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása még kevésbé. Génjeik áthatva az ősközösséggel, vagy inkább a szocialista-közös eszmei örökséggel.

► Amikor az ostobák, a mára – jövőre nem gondolva, lerakják hulladékukat az út- meg a bokros szélen vagy erdő szegélyen, a csikkezésükről úton-útfélen és a lakóhelyükön nem is szólva.

► Amikor a sisakos motorjával száz decibelt ereget a légtérbe városban és közúton, a természetben pedig az élőhelyet és a természet értékeit tiporja – pusztítja, sőt még az erdei patakot is abroncsaival tapossa.

► Amikor hajléktalanoknak kénytelen otthont nyújtani a természet: ahova az ember így beteszi a lábát, ott vége a természet rendjének és tisztaságának, fokozott a tűzveszély is, és a fertő.

Hosszan folytathatók volnának még a hasonló gondolatok.

A tájékozatlanság pedig nem mentség, a jogszabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól. S végül a rosszindulat mindent tetézhet.

Időnként ihletként hatnak az efféle károsító kortársak, és tevékenységükkel, viselkedésükkel publikálásra motiválnak.

 

SZEMETELÉS, HULLADÉK-ELHELYZÉS, TŰZ A TERMÉSZETBEN

Dr. Temesi Géza

Több mint 30 éves fogalom a fenntartható fejlődés, amely a jelen szükségleteinek a kielégítését jelenti anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk esélyeit a saját szükségleteinek a majdani kielégítésére. Más megfogalmazásban a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése az ökológiai eltartó képesség határain belül, a természet és a környezet védelmével, a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével, a jövő lehetőségeinek felélése nélkül.

A fenntartható fejlődésnek három fő pillére van:

  • az ökológiai pillér (természet − természeti környezet),
  • a társadalom (a népességnövekedéssel együtt) és
  • a gazdaság (ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb.).

A társadalomnak és a gazdaságnak bele kell férnie a természeti környezetbe, ami csak környezettudatossággal, a környezet és a természet védelmével lehetséges.

A természet védelme tehát a fenntarthatóság egyik fő pillérének a megóvását jelenti, ami jövőt meghatározó, törvényekkel szabályozott állami és társadalmi követelmény. Hatékony természetvédelem és környezetvédelem nélkül a társadalom és a gazdaság felborítja az egyensúlyi állapotokat, kitör az ökológiai keretekből, következményként pedig fokozódik a globális felmelegedés, pusztul a természet, a szárazföldi és a vízi élővilág, és az emberiség a katasztrófa irányába haladhat.

Település-közeli természeti környezetünk védelmének egyik hétköznapi problémaköre a szemetelés és az illegális hulladék-elhelyezés, a tűzgyújtás és a tűz okozása, amely témák ismertetésével a cél olvasói körünk figyelemfelhívó tájékoztatása.

1. SZEMETELÉS, ILLEGÁLIS HULLADÉK-ELHELYEZÉS

Környezetvédelmi találós kérdés lehet, hogy mi a szemetelés biztos következménye? A helyes válasz: az évenkénti TeSzedd szemétgyűjtési akció mennyiségi eredményessége. Azért találó az ironikus kérdés és válasz, mert a jogkövetkezmény igen gyakran elmarad nem csak a szemetelés, szennyezés, hanem az engedély nélküli hulladék-elhelyezés esetében is.

A szemetelésre, illegális hulladék-elhelyezésre a szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény) köztisztasági szabálysértés cím alatt úgy rendelkezik, hogy aki közterületen szemetel, vagy települési hulladékot engedély nélkül elhelyez, szabálysértést követ el. Közterület a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is.

Aki természeti, védett természeti területen és Natura 2000 területen szemetel, a területet más módon szennyezi, ugyancsak szabály-sértést követ el.

A szabálysértés jog-következménye lehet a szabálysértési hatóság által kiszabott szabály-sértési bírság, vagy a szabálysértési helyszíni bírság.

Helyszíni bírságot rendőrön kívül a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki.

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) szerint aki hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűncselekményt követ el. A törvény alkalmazásában hulladék mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére.

A hulladék-elhelyezést, szennyezést a természethasználat ágazati törvényei is tiltják, illetve szankcionálják. Az erdőtörvény (2009. évi XXXVII. törvény) alapján tilos erdőben hulladékot elhelyezni, törvénysértés esetén jogkövetkezmény az erdővédelmi bírság. A halgazdálkodás törvény (2013. évi CII. törvény) szerint a halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató személlyel szemben. A törvény végrehajtási rendelete pedig a halászat, horgászat rendje keretében tiltja a szemetelést.

Alapvető jogi információ, hogy közigazgatási bírság (erdővédelmi bírság, halvédelmi bírság) kiszabására irányuló hatósági eljárás esetén adott jogsértés miatt szabálysértési eljárás nem indítható. Közigazgatási bírság viszont bűncselekmény esetén is kiszabható, amennyiben a bűncselekményen kívül megvalósul a közigazgatási jogi felelősség is.

A Természetvédelmi Őrszolgálatnak, a közterület-felügyeleteknek, az önkormányzati rendészeteknek, a mezőőröknek és a halászati őröknek, valamint a rendőrségnek, hatóságoknak, bíróságoknak lehet nagy szerepe abban, hogy túlszemetelt és hulladékos országunk tisztább legyen. Különösen mentesüljenek a szemeteléstől és a hulladéklerakástól a védett természeti és a Natura 2000 területek, amelyek együtt az ország területének közel egynegyedét foglalják el!

Információként szolgálhat, hogy a 7. TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért hulladékgyűjtő akcióban 2017 szeptemberében a kedvezőtlen időjárás ellenére 175.000 önkéntes vett részt 1.730 helyszínen, 2.500 tonna mennyiségi eredménnyel. Szemetelésért természetvédelmi szabálysértési eljárás indítására, vagy helyszíni bírság kiszabására ugyanakkor viszonylag ritkán kerül sor. A hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűncselekmény miatt ugyancsak kevés esetben történik vádemelési javaslat, pedig az országban több ezer nem engedélyezett hulladéklerakó van.

Illegális hulladék-elhelyezés bejelenthető a 112 ingyenesen hívható telefonszámon, az illetékes közterület-felügyeletre, önkormányzati rendészetre, a mezei őrszolgálathoz, természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őrszolgálathoz.

2. TŰZGYÚJTÁS, TŰZ OKOZÁSA – TŰZ ELLENI VÉDELEM

A tűz egyidős a szárazföldi növényvilággal. A természetben a tűz ugyanis természeti jelenségként is előfordulhat villámcsapás, vulkánkitörés vagy szélsőségesen magas hőmérséklet, hőség és szárazság miatti öngyulladás következtében. A tüzet már az előember is használta, fontos szerepet töltött be az emberré válás hosszú folyamatában, ma pedig az egyik legfontosabb energiaforrás. A tűz hatása az égés, ami pusztít a természetben, akár felszíni, akár talajtűzről vagy erdei koronatűzről van szó. A természetben az égéssel termékeny hamuzsír kerül a talajba, ami viszont elősegíti a természet korforgását.

A hazai erdőkben jellemző ún. felszíni tűz (fotó: NÉBIH)

Tűz gondatlan vagy szándékos okozása a természeti jelenségnél (véletlen tűzeseteknél) gyakrabban előfordul a természeti területeken, a gondatlanság miatti tűz a leggyakoribb hazánkban is.

A természet védelmével összefüggő jogi szabályozások közvetlenül és közvetve is szolgálják a tűz elleni védelmet.

 

 

 

A természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) szerint természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep, valamint a nád és más vízi növényzet égetéséhez, védett természeti területen parlagterület, tarló és szalma égetéséhez is, valamint – a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével – erdőterületen tűz gyújtásához. A törvényben foglaltak alapján természetvédelmi bírságot köteles fizetni többek között, aki tevékenységével vagy mulasztásával ezeket az előírásokat megsérti.

Az erdőtörvény kimondja, hogy erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő jogszerű használója írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. Az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére a fokozott tűzveszély időszakának meghatározásáról (a hivatásos katasztrófavédelmi központi szervvel való egyeztetés mellett), valamint a tájékoztatásról a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Az erdők tűzvédelmét szabályozza az erdők tűz elleni védelméről szóló rendelet is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) mint országos erdészeti hatóság az erdőket erdőrészletenként tűzvédelmi kategóriákba sorolja. Nagymértékben veszélyeztetettek területek például az erdeifenyő, a feketefenyő és a közönséges boróka faállományok. A rendelet a megyéket erdőtűz-veszélyeztetettségi kategóriákba sorolja. Ezek alapján a NÉBIH, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és az erdőgazdálkodó védelmi terveket készít.

A szabálysértési törvény természetvédelmi szabálysértést állapít meg a természeti, védett természeti, vagy Natura 2000 területen történő engedély nélküli tűzrakásra, valamint erdőrendészeti szabálysértést az erdőben a tűzgyújtási előírások megszegésére, a gyújtott tűz őrzésének és biztonságos eloltásának elmulasztására, továbbá a tűzgyújtási, tűzvédelmi előírások megszegésére.

Fontos információ, hogy a szabálysértési törvény szerint nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. Nem lehet ezért szabálysértés például a védett természeti területen levő erdőben történő engedély nélküli tűzgyújtás, mert arra természetvédelmi bírságot kell alkalmazni. Így nem alkalmazható szabálysértési helyszíni bírság sem, hanem közigazgatási eljárás indul.

Tűz szándékos okozása és annak következményei a Büntető Törvénykönyvbe ütközve bűncselekményeket jelentenek.

A szemetelés és engedély nélküli hulladéklerakás, valamint a természeti tüzek problémakörében további törvényi rendelkezéseket tartalmaz a környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) és a tűzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. törvény). A természetvédelmi törvény pedig mindenkit a természeti értékek és a természeti területek védelmére, a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésére kötelez. Nem csak kötelesség azonban, hanem emberi felelősségünk is a természet megóvása a jövő érdekében.

Tűz a természetben (szerk.: Temesi G.)