VITÉZVIRÁG (védett, 10.000 Ft/egyed), mellette HÖLGYMÁL Fotó: Etter Dénes

A vegetációs időszak a növényvilág (flóra) növekedési-fejlődési folyamatainak az időszaka, amikor az átlaghőmérséklet 5° C feletti. Ez az idő áprilistól októberig, azaz a lombhullató fák és cserjék esetében rügyfakadástól lombhullásig tart, és kb. 200 – 220 napot tesz ki. A növényvilág élőhelyet is jelent az állatvilág (fauna) számára, ezért a vegetációs időszak az élővilág legaktívabb időperiódusa, melynek fő és teljes évszaka a nyár.

Van mit óvni, őrizni a meleg évszakunkban: a természeti értékeket és területeket, az élőhelyeket és a zöld tájat. Terhelést jelent a természeti turizmus (a horgászturizmust is beleértve), komoly károkat okoz a terepmotorozás, a terepautózás, a quadozás és a természetet érintő fesztiválozás. Az orvvadászat, a falopás és más erdei termékek, természeti értékek károsítása, lopása szintén jellemző a nyárra is. A száraz időszakok tűzveszélyesek, az illegális hulladékelhelyezés és a szemetelés pedig tavasztól őszig fokozottan tapasztalható. A gazdálkodási feladatok végrehajtása (erdőgazdálkodás, mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás) is terheli a vadon élő élővilágot, nem kis feladat a vadászatra jogosult és a gazdálkodók számára a vadkárelhárítás sem a túltartott nagyvadállomány miatt. A nyári megnövekedett közúti járműforgalom is negatívan hat a természetre.

Sok feladata van a nyári szabadságolások idején is a természet őrzésével foglalkozó rendészeti személyeknek és polgári segítőiknek. Óvjuk, védjük a természetet – a lágyszárú növényeket is!

„Ennek a generációnak példátlan mennyiségű technikai, tudományos és anyagi erőforrások állnak a rendelkezésére… És mégis talán ez az első generáció, amely a világ politikai, gazdasági és ökológiai rendszereit az összeomlás szélére sodorja.” [The Global Risks Report 2018]

Különösen a XX. század második felétől az alkotó generációk eredményei az égig érnek (technika, informatika, biológia stb.), de sorsdöntő orientációs ponthoz érkeztünk. Túl sok az üvegházhatású gázok kibocsátása, pusztulnak az esőerdők, globális felmelegedés fenyeget. A biológiai sokféleség egyre több faj kipusztulása miatt erősen csökkenőben van, a levegő, a tengerek és óceánok, valamint a szárazföld szennyezettsége pedig egyre nagyobb veszélyt jelent az emberi egészségre is. A rovarok száma rohamosan csökken, és mert a növények nagy részét a rovarok porozzák be, a tudományos kutatók egy lehetséges „ökológiai Armageddon”-ra figyelmeztetnek. A legnagyobb fajgazdagságú életközösségek közé tartozó és pozitív hatású (hullámtörő, áradásokat mérséklő) korallzátonyok fele már elpusztult! Vajon képes lesz-e az X, Y, Z generáció megcselekedni a szükséges változtatásokat, hogy biztonságosabb világban élhessen az ember?

Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az oktatásnak lehet igen fontos alapozó szerepe a megoldásban. Hazánkban az 1996. évi LIII. törvény 64. §-a kimondja, hogy a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen. Hasonló a helyzet a környezetvédelemmel. Hogy áll ez a kérdés a felsőfokú oktatási intézményekkel? Környezet- és természetvédelmi ismereteket minden egyetemen oktatni kellene kötelező vagy választható tantárgyként, az egyetemi kar szakirányának megfelelő irányultsággal, tartalommal és terjedelemben.

A környezetügy elsőbbségének alárendelt jogalkotás és államigazgatás, valamint a globális együttműködés elengedhetetlen feltétele a fenntartható jövőnek.

Egy emberöltőn belül totális ökológiai katasztrófa lehetséges. Az ok az ember. Sürgős cselekvések szükségesek! Ezekre int egyre több információ.

Dr. Temesi Géza

Közismert, hogy az élőhelyek területvesztése után az élőhelyek degradációja áll az előkelő második helyen a biodiverzitás-csökkenést, mint korunk egyik fő veszedelmét illetően. A magyar erdők állapota sajnos nem megnyugtató, a korábbi évtizedekben csak a mennyiségi mutatók növelése (pl. új erdők telepítése, fatérfogat és növedék fokozása) volt a cél, az erdeink minőségével, állapotával kevésbé törődtünk.

Ezen némiképp változtatott a 2009. évi erdőtörvény, amely – ha lényegesen egyszerűsített formában is – bevezette a természetesség, mint eddigi egyetlen minőségi mutató fogalmát. E mutató részletesebb bemutatása és a hozzájuk rendelhető területarányok helyett egy beszédes számmal is lehet érzékeltetni a hazai erdők kevésbé jó állapotát: az idegenhonos és nemesített fafajok / fajták területaránya 46 %!

Mivel a fenti természetességi mutató – az erdőgazdálkodási gyakorlat túlzott egyszerűsítő igénye miatt – csak a fafajokat, s azok esetében is az őshonos/idegenhonos illetve intenzíven terjedő/nem intenzíven terjedő szempontokat veszi figyelembe, ezért egy országos vizsgálatsorozat keretében a Soproni Egyetem kutatói (Dr. Berki Imre és Teleki Balázs) arra keresték a választ, hogy erdeink gyepszintjében milyen mértékű változások következtek be az elmúlt jó félévszázad alatt. Ehhez az 1950-es, 1960-as években – az akkori botanikusok által – készített társulástani felvételek nyújtották a viszonyítási alapállapotot. A megismételt felvételsorozat ugyanazokon a helyszíneken és ugyanazokkal a módszerekkel történt, így az összevethetőség egyértelmű. Az eredmények meglepőek, a 278 helyszín közül 247 esetében csökkent a fajszám, 15 helyen nem változott, s csak mindössze 16 helyszínen lehetett növekedést regisztrálni. (Megjegyzendő, hogy a gyomfajok, inváziós fajok, adventív fajok nem kerültek be a kiértékelésbe, csak a társulásra jellemző fajok vizsgálatára koncentráltak.) Az összes helyszínre nézve pedig a fajveszteség 33%.

Bár a fenti kutatás a klímaváltozás hatását volt hivatott vizsgálni, egyértelmű, hogy a fajszámcsökkenés nem írható egyetlen tényező rovására. A klímaváltozás mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy éppen az alapállapot rögzítése körüli időszakban indult meg a nagyarányú gépesítés és vegyszerfelhasználás a hazai erdőgazdálkodásban, s ettől az időszaktól kezdett el drasztikusan emelkedni a hazai nagyvadállomány létszáma is. Ezek mellett még számos egyéb, kisebb ok is járulhatott a lokális fajvesztésekhez.

Miért kell a gyepszinttel is foglalkoznom, hiszen a bevételemet a faállomány, azon belül is a főfafaj produkálja? – vélekedhet egy hazai erdész. Egyrészt azért, mert a gyepszint fajai gyorsan és határozottan jelzik a változásokat, másrészt azért, mert a fajgazdag, őshonos fajokból álló gyepszint egyben ép alom- és humuszos szintet is jelez, amely a jövő záloga, ugyanis a tápanyagok innen kerülnek a mélyebb talajrétegekbe, amelyeket aztán a faállomány fog hasznosítani.

Dr. Bartha Dénes

A 2018. évi Földünkért világnap (október 21.) hetében, a Magyar Közlöny 2018. október 16-án megjelent 160. száma közzétette Magyarország Alaptörvényét egységes szerkezetben, lásd:

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK18160.pdf

Alaptörvényünk a természet és a környezet védelmét az alábbi szabályozásokkal alapozza meg.

NEMZETI HITVALLÁS

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

ALAPVETÉS

P) cikk (1) A  természeti erőforrások, különösen a  termőföld, az erdők és a  vízkészlet, a  biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. (2) A  termőföld és az  erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1)  bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
[Megj.: T) cikk (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.]

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az  egészséges élelmiszerekhez és az  ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a  munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a  sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) online automatikus frissítéssel:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV

Vizsgázzunk jól az ALKOTMÁNYUNKAT megjelenítő ALAPTÖRVÉNYÜNKBŐL!

Dr. Temesi Géza

A kezelés egy sokjelentésű szó, a szó pedig fogalmat fejez ki. A kezelés tehát sok fogalmat takarhat az egészségügytől más emberi tevékenységeken keresztül a gazdálkodási ágazatokig és a kézben tartásig. Tartsuk kézben a természetvédelem ügyét is többek között hiteles, a jogszabályokon nyugvó objektív tájékoztatásokkal!

A gazdálkodás erőforrások ésszerű hasznosítását jelentő tág fogalom, amelynek meghatározó célja gyakran a profittermelés.

A természettel összefüggésben, a természetvédelem és a természet hasznosítása terén van természetvédelmi kezelés és vagyonkezelés, amely tevékenységek összefüggenek többek között természeti erőforrásokkal folytatott gazdálkodással, az erdőgazdálkodással, a vadgazdálkodással, a halgazdálkodással és a vízgazdálkodással. Közismert az élőhelykezelés fogalma is. További fogalom például az erdőkezelés, egyrészt mint az erdőtörvény szerinti jogintézmény, másrészt mint az erdészettel összefüggő szakkifejezés.

A nem ritkán helytelen fogalomhasználat miatti félreértések megelőzése céljából, tájékoztatási szándékkal adjuk közre dr. Temesi Géza írását az Erről-arról menüpont alatt „Kezelés és gazdálkodás a természetben” címmel.

A természetvédelem szent ügy, és visszavezethető a bibliai időkre. Jó példa utóbbira, hogy Mózes egyik törvénye 3500 évvel ezelőtt előírta: „ha ostromolsz egy várost, ne vágd ki a fákat körülötte” (ami annak idején és még sokáig általános szokás volt), hiszen „ember-e a mező fája, hogy ellene hadat viselj?”

Évezredek alatt az ember kezdetekben küzdött a természet erőivel szemben, aztán a fejlődés során felülkerekedve rablógazdálkodással is kizsákmányolta a természetet, ma pedig jelentős költségráfordítással próbálja helyre hozni, visszaállítani az eredeti állapotot több-kevesebb (többnyire kevesebb) sikerrel, illetve küzd a még érintetlen természet fennmaradásáért.

Törvények, nemzetközi szerződések segítik elő, hogy a fenntarthatóság egyik alappillére, a természet a védelemmel fennmaradjon. De mit mutat a hétköznapi gyakorlat természet-közelben? Természetvédelmi és jogi nagyfokú ismerethiányokat lehet tapasztalni az állampolgárok széles körében, felkészületlenséget, szervezési hiányosságokat is a hivatásosak köreiben, és problémákat a működési hatékonysággal. A természet őrei nem csak a természetvédelmi őrök, az erdészeti szakszemélyzet, a hivatásos vadászok, a halászati őrök (és még lehetne folytatni a sort), hanem az állampolgári önkéntesek is. A természet hivatásos őrei, területi szakemberei kevés létszámmal, még kevesebb időráfordítással foglalkoznak a természet védelmével, őrzésével, a kellő felkészültséggel is rendelkező és aktív állampolgári önkéntesek száma pedig szintén alacsony.

Sajnos fenntarthatósági válságról beszélhetünk, nem jól teljesül a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, szakismereti hiányosságokon is alapuló problémákat tapasztalunk a jogalkalmazás terén, de hiányzik az akarat is, és jellemző a rövidtávú anyagi érdekek uralma. Mindezek eredményeként pusztul a természet.

Nem szeretnék ünneprontó lenni, de nem biztató a jövő. Haladási iránykorrekcióra, valamint a természetvédelemmel foglalkozók létszám- és szakmai erősödésére volna szükség. Az állami – önkormányzati – civil jó együttműködés pedig mindennek az alapja.

A témakörben lásd ERRŐL-ARRÓL és ÖNKORMÁNYZATOK c. menüpontokat is!

Dr. Temesi Géza

Az élővilág fajainak pusztulása, az egyedszám csökkenés és fajok kihalása, a biológiai sokféleség csökkenése az utóbbi évtizedek egyik növekvő problémája. A Földön élő fajok számát illetően különböző becslések, következtetések vannak, kerekítve és a baktériumokat nem számítva mintegy 10 millióra tehető a fajszám, ennek kb. 15 %-a ismert. Az időegység alatt kihaló fajok számára vonatkozóan is eltérő adatok olvashatóak a szakirodalomban. A fajok élettartama 1-10 millió év. Az élővilág evolúciója következtében fajok halnak ki és új fajok keletkeznek. Ezekből az adatokból számolva évente 1-10 faj keletkezése illetve kihalása tartaná fenn a fenti fajszámot. Korunkat azonban a földtörténet hatodik nagy kihalási időszaka kezdetének jósolják, mert a kihalás összességében a fenti adat ötezerszerese is lehet.

Kis szarvasbogár a főváros forgalmában, fotó: dr. Temesi Géza

Az összes fajból mintegy 1 millió az ízeltlábúak száma. Az ízeltlábúak törzsének egyik osztályát képezik a rovarok, amelyek pusztulása az ezredforduló után rohamosan felgyorsult. A pusztulás oka alapvetően az emberi tevékenység, a lakott területek és az infrastruktúrák terjeszkedése, az ipar és a közlekedés környezetszennyező hatásai, a monokultúrás termesztési rendszerek és a vegyszerek (növényvédő szerek, műtrágyák) alkalmazása a mezőgazdálkodásban, a repülőgépes szúnyogirtás, a fűnyírás technikája és időpontja stb.

A rovarpusztulás következménye a rovarfajok pusztulása, a rovarevő állatok, köztük a madárvilág jelentős táplálékhiánya és pusztulása, ezzel is a biológiai sokféleség csökkenése, továbbá a rovarbeporzású növények, köztük a termesztett növények terméskiesése, ami élelemhiányt okoz. Részleteket lásd Pusztuló természet menüpont alatt! Párhuzamos probléma az inváziós rovarok terjeszkedése és károsítása.

A természetvédelem egyik alapvető feladata kell hogy legyen a jövőben a természet általános védelme és kiemelt oltalma keretében a rovarvilág megóvása. Kerekített adatokkal országunkban 650 védett, illetve fokozottan védett rovarfaj van, ami az összes védett + fokozottan védett vadon élő állatfajok 55 %-a. A nemzeti park igazgatóságok és a megyei szinten működő területi természetvédelmi hatóságok részéről nagyobb figyelmet kell fordítani a feladatok és a hatáskörök keretében a rovarvilág védelmére.

Dr. Temesi Géza

Húsz éves a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény, valamint a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet. Ez évben, január 1-jén jubilált a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatályba lépése is.

Az 1997. évi CLIX. törvény II. Fejezete a természetvédelmi őrszolgálat és az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat, a III. Fejezet pedig a mezei őrszolgálat tagjának intézkedési jogosultságait és kötelességeit tartalmazta. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről ….. szóló  2012. évi CXX. törvény hatályba lépésével azonban módosításra került a törvény. Azóta a két törvény együttesen szabályozza a természetvédelmi őrszolgálat és a mezei őrszolgálat tagjainak mint rendészeti feladatokat ellátó személyeknek az intézkedési jogosultságait, feladatellátásuk részletes szabályait.

A 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a természetvédelmi őrök munkáját segítő polgári természetőrök tevékenységét szabályozza a személyi feltételektől és a polgári természetőri vizsgától a nemzeti park igazgatósággal kötendő megállapodáson és a feladatellátáson keresztül a szolgálati igazolványig és jelvényig. A miniszteri rendelet alapján polgári önkéntesek segítik a nemzeti park igazgatóságok és az önkormányzatok kis létszámú természetvédelmi őrszolgálatának természetvédelmi feladatellátását, őrszolgálati és tájékoztató munkáját.

Forrás: www.termeszetor.eoldal.hu Hírek, újságok

A természet gyógyíthat, mérgezhet, lángolhat és pusztul. A gyógynövényes gyógyításnak évezredekre visszatekintő a múltja, számtalan faj mérgező, a tűz pedig részben hozzátartozik a természet körforgásához. Sajnos korunkban a természet pusztulása katasztrofális nagyságrendekhez közelít. Gyógyító természet, Mérgező természet, Lángoló természet, Pusztuló természet címmel figyelemfelhívó új menüpontokat nyitottunk honlapunkon bővülő számú publikációval.

Már többször hírt adtunk az évenkénti TeSzedd! „Önkéntesen a tiszta Magyarországért” szemétgyűjtési akcióról, amely hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. 2017-ben hetedik alkalommal került megszervezésre, csatlakozva a szeptember 20-ához legközelebbi hétvégi „Nemzetközi takarítási világnap”-hoz. A korábbi évek akcióira májusban került sor, a „Tisztítsuk meg Európát” nemzetközi projekthez kapcsolódva. 2016-ban 190 ezer önkéntes 2240 helyszínen 2900 tonna szemetet gyűjtött össze.

A 2017 szeptemberi szemétgyűjtés eredménye: 175 ezer önkéntes résztvevő, 1730 helyszín, több mint 2500 tonna szemét.