Kategória egyéb cikkei: Hírek

A Hírek menüpont alatti publikációk nagy része mindig aktuális lehet. Az egyes írások hónapok szerint (lásd archív), vagy téma szerint (lásd keresés) kereshetők vissza a honlapon.

ASP

Három rövidítés jelentésével, és ezeken belüli véletlen, angol és magyar rövidítési egybeeséssel hívjuk fel a figyelmet hírünkben egy komoly, a természetvédelmet és a vadgazdálkodást – vadászatot is érintő súlyos állategészségügyi problémára.

ASP = afrikai sertéspestis, KSP = klasszikus sertéspestis,

ASP = Application Service Providing, vagyis alkalmazás-szolgáltatás, ami egy költséghatékony szoftverhasználati konstrukció.

Az afrikai sertéspestisről szóló alapvető információkat lásd Pusztuló természet menüpont alatt, dr. Csivincsik Ágnes állatorvos írásában.

Mit hoz a jövő?

A természetvédelem és a környezetvédelem az emberiség jövőjének alapfeltételei, ezért a legfontosabb teendők közé tartoznak. A két terület egymással összefügg illetve egymást részben átfedi, egymásra kölcsönösen hat, így egymást jelentősen segítheti is. Egyszerű példaként szolgálhat, hogy a levegő mint környezeti elem védelme védi a természetet is, az erdők védelme azok széndioxid megkötésével és más hatásaival védi a levegőt, a környezetet, mindkettő pedig a felmelegedés ellen hat. A globális felmelegedésről egyre több szó esik, a tettek azonban globálisan sántítanak. A felmelegedés elleni megfelelő nemzetközi összefogás terén sürgősen tovább kell lépni, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államok (lásd Párizsi Megállapodás), valamint a legkevésbé fejlett országok és a trópusi esőerdők vonatkozásában. Szorosan összefügg ugyanis a környezetpusztulás és a migráció is, a Föld erdeinek csaknem egyharmadát kitevő esőerdők terén pedig szinte katasztrófahelyzet van. Az esőerdők a Föld tüdeje, de a széndioxid megkötése (elnyelése) mellett pusztulásuk következtében sajnos egyre többet szabadítanak fel.

Egyesületünk öt év alatt összegyűlt tapasztalatainak rövid összefoglalása szerint országunkban a következőkre volna halaszhatatlanul szükség.

1. A környezetvédelmi jogszabályok szigorítása, következetesebb környezetvédelmi és természetvédelmi jogalkalmazás.

2. Nagyobb állami és társadalmi összefogás a környezet és a természet hatékony védelméért. Több hiteles, naprakész, szakmailag ellenőrzött magyarországi környezet- és természetvédelmi információ a világhálón (sok a hiteltelen, hatálytalan, érvénytelen, jogsértő, helytelen, tudománytalan vagy szakmailag megalapozatlan internetes forrás).

3. Valamennyi egyetemi karon a szakterületnek megfelelő irányú, tartalmú és terjedelmű környezet- és természetvédelmi oktatás kötelező illetve választható tantárgyakkal.

4. Önálló környezetügyi – a környezetvédelemért, a természetvédelemért, a vízügyért és a természethasznosító ágazatokért (erdészet, vadgazdálkodás – vadászat, halgazdálkodás) felelős – minisztérium jövőbeni megalakításának kormányzati alapos mérlegelése.

5. Létszámnövelés felkészült szakemberekkel a környezetvédelem, a természetvédelem és a természethasznosító ágazatok igazgatása és állami művelése terén.

Fentiektől függ, hogy mit hoz a jövő, amiért nem elég aggódni, hanem az eddigieknél nagyságrenddel többet tenni is kell. Elsősorban emberi szolgáltatás valósuljon meg az ökoszisztéma érdekében és irányába, és ne az öncélú ökoszisztéma szolgáltatásról papoljunk egyre többet, tudományoskodó elméleti tartalmakkal.

Dr. Szemes Ferenc − Dr. Temesi Géza

Vakond

Az alábbi szöveg szerepel egy mindent átfogni szándékozó kertész blogjában a vakondról.

Védett vagy nem?
A vakond védett állat, eszmei értéke 2000 Forint, ezért vadászata nem szabályszerű, de ez a kitétel csupán a természetre vonatkozik, a kertekben ilyen védelmet nem élvez a vakond, így a halálos módszerek nem tiltottak, legfeljebb nem etikusak, és én sem ajánlom a kegyetlenkedést. 

Hát ezek bizony teljes ismerethiányról árulkodó információk, jogot is sértő ostobaságok, amelyek a világhálón a szakemberek számára elárulják a tudatlanságot, a laikus nagyközönség felé pedig félrevezetőek.

Nincs eszmei érték a természetvédelmi jogban. Nem 2000 Ft a vakond pénzben kifejezett természetvédelmi értéke, hanem 25000 Ft. A vakond nem vadászható állatfaj, így elejtése nem vadászat. Honnan vette azt az információt a kertész, hogy a védett vakond kertekben nem élvez védelmet? A védett állatok mindenütt kiemelt oltalom alatt állnak. A halálos módszerek és a kínzás tiltott, ráadásul a vakond esetében 4 egyed elpusztítása vagy károsítása már megvalósítja a természetkárosítás bűncselekményét. A kegyetlenkedés pedig az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvénybe is ütközik, nem csak az etikába, ahogy a szövegben szerepel. A helytelen jogi és szakmai információ közreadása jogsértésre bíztató lehet.

Megjegyzés Védett állat kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ennek hiányában, illetve védett természeti érték veszélyeztetése, károsítása, elpusztítása esetén a jogsértő tevékenységet végző természetvédelmi bírságot köteles fizetni a természetvédelmi hatóság határozata alapján (a fent említett bűncselekmény jogkövetkezménye mellett is!).

Lásd még: Kertészet – természetvédelem, invázió – migráció című írást az Idegenedő természet menüpont alatt.

Ökoszisztémák zavarása

Az “ökoszisztéma-szolgáltatás” sajátosan ferdült új fogalom tartalmába és terjedelmébe vajon beletartozik-e a természetközelben szervezett, egyre rendszeresebb tömegbulizások gyakorlata: óriásfesztiválok gigászi zaj-, fény és más környezetszennyezéssel, fúvós rezesbandák a Balaton vízében, a zene lényegét nem a művészetben, hanem a hangerőben látók éjszakán átnyúló dübörgő fellépése, közmunkások és a TeSzedd! részére munkát szolgáltató szemetelők ezreinek, vagy földrengetést okozó tömegtombolós tízezreknek a találkozásai.

Ökokultúra-problémás tömegek és a szervezők nem igazán törődnek a környezettel és a jövővel, tudatlanul, felelőtlenül örömüket lelik a lokális környezetet károsító rendezvényekben. A környezet és a természet védelme terén nem lehet hivatkozási alap sem a bevétel, sem a hagyomány, sem más önös érdek. Hagyjuk a természetre a hagyományos mennydörgést és villámlást, a tömegtombolást pedig stadionokban szervezzék!

A balatoni fesztiválozás kihat az egész Balatonra (mint Natura 2000 területre is), a természetközeli tömegbulizás pedig általában a természeti és a védett természeti területekre és értékekre, utóbbiak élőhelyére. Károsan hat a közvetlen emberi környezetre, mások nyugalmára; a nyugalomra vágyó helyben lakók és az üdülni kívánók pihenését az ilyen rendezvények megengedhetetlenül zavarják.

A környezetvédelemmel összefüggő jogszabályok szigorítása, valamint a környezet- és természetvédelmi maradéktalan jogalkalmazás és ellenőrzés szükséges a hatóságok részéről. Az ökoszisztémában, a természetben ugyanis mindez nem természetes, és csökkenni fog az a bizonyos ökoszisztéma-szolgáltatás. Az érintett szervek többek között a települési önkormányzatok, a járási hivatalok, a nemzeti park igazgatóságok és a rendőrség. Egyesületünk szorgalmazza a környezet és a természet védelméhez fűződő érdekek maradéktalan érvényesítését a jogalkotásban és a jogalkalmazásban.

Ragadozók

Az előző (június 11-én megjelent) hírhez kapcsolódva a másik véglet a nagyragadozók nem csak a testméret/termet vonatkozásában, hanem azért, mert az utóbbi időben sok szó esik róluk a híradásokban is, élen a medvével. A barna medve fokozottan védett, 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. Ugyancsak fokozottan védett 250.000 Ft/egyed értékekkel a farkas és a vadmacska. A hiúz pedig már 500.000 Ft/egyed pénzben kifejezett értékkel szerepel a fokozottan védett vadon élő állatfajok között. A hiúz a legóvatosabb, a medve a legkevésbé, már nem csak Romániában és Szlovákiában látogat lakott területre, hanem országunkban is. A védett természeti értékek (így a fenti vadon élő állatok) természetvédelmi kezelésének feladatait (felmérés, nyilvántartás, megóvás, őrzés, bemutatás stb.) a nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere (azon belül a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság) látja el.

Fokozottan védett rágcsálok, kígyók, gyíkok, bogarak, csigák

(természetőr hírek arról, amiről alig szólnak hírek)

Járjunk nyitott szemmel a természetben a védett fajokra tekintettel, óvjuk a természet értékeit! Az alábbiakkal szeretnénk felhívni a figyelmet a vadon élő állatok egyes szubjektív alapon kiválasztott rendszertani egységeinek legértékesebb, fokozottan védett fajaira. A természetvédelem, a védettség „súlyát” természetesen a pénzben kifejezett természetvédelmi érték mutatja.

A rágcsálók rendjébe tartozó hazai fajok közül az alábbiak állnak a kiemelt természetvédelmi oltalmon belül fokozott védelem alatt:

nyugati földikutya – 1.000.000 Ft/egyed,
csíkos szöcskeegér – 1.000.000 Ft/egyed,
északi pocok − 500.000 Ft/egyed,
ürge* – 250.000 Ft/egyed,
erdei pele – 100.000 Ft/egyed.

*Az ürgeöntés a múlt század közepéig szokás volt. Évtizedünkben ketten kaptak 3 év próbaidőre felfüggesztett 2 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést ürgeöntéssel elkövetett természetkárosítás bűntette és lopás miatt.

A hazánkban élő kígyók (alrend) közül három faj fokozottan védett:

parlagi vipera – 1.000.000 Ft/ egyed,
haragos sikló – 500.000 Ft/egyed,
keresztes vipera – 250.000 Ft/egyed.

„Kígyót – békát kiált” – szól a mondás. A békák rendjében egyelőre nincs fokokozottan védett faj.

A hazai gyíkok (alrend) közül két faj fokozottan védett:

pannon (magyar) gyík – 250.000 Ft/egyed,
elevenszülő gyík − 100.000 Ft/egyed.

A bogarak rendjéből fokozottan védettek a következők:

remetebogár – 250.000 Ft/egyed, valamint további 11 faj, köztük a
kék pattanóbogár − 100.000 Ft/egyed,
dunántúli futrinka − 100.000 Ft/egyed
magyar futrinka − 100.000 Ft/egyed,
pusztai gyalogcincér − 100.000 Ft/egyed,
tölgyfa-díszbogár − 100.000 Ft/egyed ……

Fokozottan védett csigafajok (osztály) a

dobozi pikkelyescsiga – 100.000 Ft/egyed,
fekete bödöncsiga − 100.000 Ft/egyed.

A Btk. 242. § (1) bekezdése szerint: „aki fokozottan védett élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ismerkedjünk a fokozottan védett fajokkal szakirodalomból és a jogszabályi védelemmel a hatályos jogból! Vannak problémák bőséggel.

Dr. Temesi Géza

Nyitott szemmel

Nyitott szemmel történő utazgatások során sok élmény éri az embert, pozitív élmények és negatív tapasztalások, látványok egyaránt. Gazdag a természet, az ország területének egyharmada ilyen szempontból rendkívül jelentős. Ha útvonalunk nem vezet összefüggő természeti területen keresztül, a természet akkor is közel lehet természeti értékekkel vagy területsávval. Láthatunk a járműből ragadozómadarakat, énekeseket, mezőn legelésző őzet, erdőket, mezőket, természetes vizeket. És úton-útfélen illegális hulladéklerakókat, még védett természeti területet jelölő hatósági tábla mellett is. Utóbbiról szól a Szemetes országban élünk című, e menüpont alatti korábbi hír. Bőséggel látunk emberi igénytelenség, tudatlanság, vagy gazdálkodási szakszerűtlenség miatti rendetlen településszéleket, út- és vasútmentét, szántó- vagy legelőszegélyeket.

Útjainkon különösen kora reggel közlekedve pedig gyakori látvány az elgázolt apróvad, elsősorban a fiatal róka, vagy szintén gyakran a laposra tiport keleti sün. A sün 25.000 Ft/egyed természetvédelmi (és nem eszmei!) értékkel védett vadon élő állatfaj! Láttam már egyébként városszéli gyalogátkelőhelyen (!) elgázolt mókust is (szintén védett, 25.000 Ft/egyed értékkel). Az úton átkelő kis állatokat meg lehetne kímélni figyelmes vezetéssel.

Az alapvető problémát ilyen szempontból a kamionosok és a gyorshajtók jelentik. A napokban főútvonalon 90 km/óra sebességgel közlekedve a szorosan mögém zárkózó, pedált taposó kamionos folyamatosan villogott és kürtölgetett. Más alkalommal előzésbe kezdett, majd járművem mellé érve le akart szorítani. Mit neki akkor a sün? A nem természetvédelmi, hanem emberi problémákról nem is beszélve. Közlekedjünk nyitott szemmel, figyelemmel, emberséggel, és nem utolsó sorban közlekedési szabálybetartással! Nem lehet mentség, hogy a sünöket a gépi fűkaszálás is tizedeli, mint ahogy az sem, hogy mást meg más és másként pusztít vagy károsít.

Dr. Temesi Géza

Agrárminisztérium

Továbbra sem lesz környezetügyért (környezetvédelemért és természetvédelemért) felelős külön (önálló) minisztérium, szervezetébe célszerűen bevonva a vízügyön – vízgazdálkodáson kívül az erdészet, a vadgazdálkodás – vadászat és a halgazdálkodás – halászat – horgászat természethasznosító ágazatokat is. Mindhárom természetgazdálkodási (természethasznosító) ágazat ugyanis a természet általános védelmét és a fenntarthatóságot közvetlenül szolgálja jogi szabályozásával, tervezési rendszerével és gyakorlatával egyaránt. Ez a megoldás egyébként szakmai körökben már 2010 előtt felvetődött, szakmai javaslat is készült. Környezetügyi Minisztériumban környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi államtitkár, valamint erdészeti, vadászati és halgazdálkodási államtitkár irányítása alatt lehetne kialakítani a belső szakmai szervezetet. A helyes és hangsúlyos családpolitika, migránspolitika mellett a környezetügy is közvetlenül a jövőnket szolgálja. A környezetügy nem része az agráriumnak, sőt azzal sok esetben ütközik. Kormányzati, szakigazgatási és szakmai elméleti vitatéma lehet, hogy a jövő szempontjából melyik a célravezetőbb és objektívebb döntéselőkészítő megoldás: az azonos minisztériumon belüli, vagy a tárcaközi, kormányzaton belüli érdekütköztetés és egyeztetés.

A Földművelésügyi Minisztérium jogutódja az új kormányzatban az Agrárminisztérium, szélesebb vidékfejlesztési feladatokkal, személyi és szervezeti változásokkal. Várjuk a kormányrendeletet az agrárminiszter feladat- és hatásköréről, valamint a minisztériumi belső szervezet alakulását.

Dr. Temesi Géza

Fekete sereg

Érdemes megfigyelni és tanulmányozni a vetési varjút, amely egyre inkább urbanizálódni látszik a nagyobb biztonság miatt is. Sík vidékeken telepesen fészkelő madárfajunk, de Északkelet-Európából októberben érkeznek is hozzánk télre, amelyek márciusban elvonulnak, a nálunk fészkelők pedig a nagy teleken délebbre vonulnak. Mindenevő faj, állati és növényi eredetű táplálékkal egyaránt táplálkozik, sőt láttam eldobált cigarettacsikkeket fogyasztó varjút is. A vetési varjú egyébként nagyon intelligens, fényes fekete tollú énekes madár, de találkoztam már fehéres foltos példánnyal is.

 

 

 

 

 

 

 

 

Fehéres foltos vetési varjú, fotók: dr. Temesi Géza, Pécs Kertváros, 2017. december

Áprilisban költ, a fiókák májusban repülnek ki, ilyenkor a varjúszülő emberre is támadhat a fióka védelmének ösztöne miatt.

Hasonló helyzetben fekete rigó támadását magam is megtapasztaltam, amikor a földön levő és vergődő fiókájához nyúltam. Úgy tanul ugyanis a kis rigó repülni, hogy a szülő kilöki a fészekből, és a földről tanul meg az utód szállni. A rigó még a varjúnál is énekesebb madár.

A két fekete madár, a vetési varjú és a fekete rigó is védett fajok, a varjú pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 Ft/egyed, a rigóé 25.000 Ft/egyed.

Dr. Temesi Géza

Tavaszhó

A napok elnevezése a magyar nyelvben vegyes eredetű. A hétfő, a kedd és a vasárnap magyar [hétfő – hét feje, kedd – kettedik (ómagyar szerint ketüdi), vasárnap – vásár napja]. A szerda és a csütörtök szláv (szerda – középső, csütörtök – negyedik), a péntek ógörög, a szombat pedig héber eredetű szavak.

A mai hónapnevek (a hónap megnevezés eredetileg holdnap) a rómaiaktól erednek (latin), de többféle régi magyar hónapnevek is léteznek. Az egyik rendszer szerint például március a tavaszelő, április a tavaszhó, május a tavaszutó, június a nyárelő, július a nyárhó stb.

Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli keringésének és a Föld tengelyferdeségének a következménye. A mérsékelt égövben négy évszak van, amelyek elhatárolása, felosztása lehet naptári és csillagászati. Az északi féltekén a naptári felosztás szerint pl. a tavasz március 1-jétől május 31-ig, míg a csillagászati szerint március 21-től június 21-ig tart, vagyis a lomhullató növényzet rügyfakadásától és a vándormadarak visszaköltözésétől a tartós felmelegedésig.

A tavasz természetvédelmi szempontból olyan évszak, amikor nagyon sok a természetvédelmi kezelési, természetőrzési teendő. Kezdődik az intenzív természetjárás, a horgászszezon (közel négyszázezerre nőtt a horgászok száma), a gyógynövények és a gomba jogszerű vagy jogellenes gyűjtése. Nem ritka eset az erdőtűz gondatlan okozása (bár a tendencia csökkenő), gyakori az illegális hulladék-elhelyezés, a szemetelés, a mezőgazdálkodás természetvédelmi problémái pedig közismertek. Ébredezik a természet, rügyeznek a fák, éled a rovarvilág, fészkelnek − költenek a védett madarak, egyes fokozottan védett fajok esetében fészekőrzés szükséges. A gímszarvas bika és a dámbika agancshullatásának időszaka a tavasz, sajnos jellemző az illegális agancsgyűjtés (agancslopás) is a vad zavarásával. Kezdődik az őz, majd a gímszarvas ellési ideje, kölykezik a róka. Az erdőgazdálkodás terén folynak a tavaszi erdősítési munkák, néhány vadfaj kivételével szünetel a vadászat (vadászati tilalmi idők), és lehetne folytatni a sorokat a tavaszi természetről és a problémákról.

Egyesületünk várja a védett természeti és a Natura 2000 területekre, valamint a védett fajokra vonatkozó problémajelzéseket.

Dr. Temesi Géza