Az ORSZÁGOS TERMÉSZETŐR EGYESÜLET
céljai és tevékenységi programja 

Az Országos Természetőr Egyesület 2012 végén alakult természetvédelmi célú civil szervezet, törvényszéki nyilvántartásba vétele 2013 februárja óta jogerős. Az Egyesület céljait és tevékenységét, annak kereteit Alapszabálya állapítja meg, amelynek az új jogi szabályozások szerinti módosítása 2015-ben megtörtént. Jelenleg folyik az Egyesület működésének formálása az adott társadalmi körülmények és a természetvédelem jövőt meghatározó szerepének figyelembe vételével.

Célok és tevékenységi program 

Az Alapszabályt, az abban kitűzött célokat és meghatározott feladatokat alapul véve az Egyesület céljai és tevékenységi programja az alábbi 10 pontban foglalható össze.

1.) Az Egyesület társadalmi, egyesületi, állampolgári eszközrendszerével és létszámának megfelelő aktivitással őrködik a természeti és a védett természeti területek és értékek, valamint a Natura 2000 területek felett, elősegítve ezáltal a természet védelméhez fűződő társadalmi érdekek érvényesülését.

2.) Az Egyesület a jogszabályokban és az Alapszabályban foglalt keretek között, 3 fős elnökségének irányításával, 7 területi (regionális) szervezetbe és 8 szakosztályba történő szerveződéssel működik. A funkcionális feladatok ellátását 4 bizottság segíti. Területi szervezetei és helyi csoportjai révén területi, szakosztályaival pedig szakmai aktivitásával  valósítja meg céljait és látja el feladatait, szolgálva a természet megóvását: általános védelmét és kiemelt oltalmát.

3.) Területi szervezeteivel és helyi csoportjaival, valamint szakosztályaival figyelemmel kíséri az Egyesület a természeti és a védett természeti területek és értékek állapotát. Figyelemmel kíséri azok őrzését, megóvását és károsításának megelőzését szolgáló természetvédelmi kezelői, természetvédelmi őrszolgálati és hatósági feladatellátást, továbbá a különböző természethasznosító tevékenységeket (erdőgazdálkodás – erdőhasználat, vadgazdálkodás – vadászat, halászat – horgászat stb.).
A természetvédelmi célok és érdekek sérelme esetén az Egyesület a 4.) pontban foglaltaknak megfelelően jár el, biztosítva ez által a természet védelmével és őrzésével összefüggő állami feladatellátás társadalmi kontrollját is.

4.) Természetvédelmi célú civil szervezetként a természet védelme érdekében az Egyesület él az 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 65. §-ában foglalt jogaival.

5.) A polgári természetőr jogintézmény gyakorlati működésének hatékonyabbá tétele érdekében törekszik az Egyesület az ország polgári természetőreinek egyesületi szervezetbe tömörítésére, tevékenységük koordinálására, polgári természetőrök tagfelvételére, tagjai közül minél több polgári természetőrnek jelentkező személy kiállítására.
Az Egyesület polgári természetőr tagjaival a Tvt. 66. §-ában és a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendeletben foglaltak szerint közvetlenül segíti a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálati és az önkormányzatok természetvédelmi őrzési tevékenységét.

6.) Védett természeti terület és érték súlyos veszélyeztetése esetén, a természetvédelmi kezelővel való külön megállapodás alapján az Egyesület – közvetlenül is segítve a természetvédelmi őrzést – szükség esetén vállalja az időszakos őrzést, illetve az őrzésben való közreműködést.

7.) Törekszik az Egyesület az állami és az önkormányzati természetvédelmi őrök, valamint más rendészeti feladatokat ellátó személyek (erdészeti szakszemélyzet, hivatásos vadászok, halászati őrök, mezőőrök) tagfelvételére, ezáltal is elősegítve az Egyesület sokirányú együttműködését, továbbá szakmai egyesületi kereteket biztosítva a természet őrzése iránt elkötelezett hivatásos, különböző jogállású személyek számára.

8.) Az Egyesület gondoskodik tagjainak természetvédelmi, jogi és intézkedéstaktikai képzéséről és rendszeres továbbképzéséről, valamint polgári természetőr tagjainak a polgári természetőri vizsgára való felkészítéséről, amelyekben kulcsszerepe van szakosztályainak.
A sajtó útján és társadalmi népszerűsítő „PR” tevékenységgel, társadalmi tudatformálással, valamint igény esetén iskolai természetvédelmi oktatásban történő külső közreműködéssel is szolgálni kívánja az Egyesület a természet védelmét, a természet védelmére, megóvására való környezeti nevelést.

9.) Megállapodás alapján az Egyesület együttműködik a következő szervekkel ill. szervezetekkel:

a) nemzeti park igazgatóságok Természetvédelmi Őrszolgálata,
b) környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok,
c) erdészeti, vadászati, halgazdálkodási hatóságok,
d) rendvédelmi szervek,
e) önkormányzatok,
f) természetvédelmi célú egyesületek és más olyan civil szervezetek, amelyek tevékenysége a környezet és a közrend védelmét szolgálja,
g) nemzetközi természetvédelmi társadalmi szervezetek.

10.) Az Egyesület a természet védelmével, őrzésével összefüggő információs és koordinációs tevékenységet folytat, ellátja továbbá tagjainak egyesületi szakmai érdekképviseletét.

Hivatkozott jogszabályi kivonatok

4. ponthoz
Tvt. 65. § (1) A természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése esetén a természet védelme érdekében a természetvédelmi célú egyesületek jogosultak fellépni, és

a) állami szervektől, önkormányzatoktól a megfelelő és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy
b) a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetője ellen pert indítani.

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti perben a felperes kérheti a bíróságot, hogy a veszélyeztetőt, károsítót
a) tiltsa el a jogsértő magatartástól;
b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.

5. ponthoz
Tvt. 66. § (1) Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik.

2) A polgári természetőr az igazolványában meghatározott területen jogosult
a) védett természeti területekre belépni;
b) szolgálati jelvényt és igazolványt használni;
c) természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani;
d) a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles  tevékenységekről tájékoztatást adni.

(3) Nem lehet polgári természetőr az a személy, aki
a)  büntetett előéletű,
b) természetőri tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, továbbá
c) nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4) Azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok,
a) a polgári természetőrnek jelölt személy,
b) a polgári természetőrnek megbízott személy – az igazgatóság vagy a települési önkormányzat írásbeli felhívására, a felhívástól számított húsz napon belül, vagy ha e határidőn belül a megbízott polgári természetőrön kívülálló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – az igazgatóság vagy a települési önkormányzat részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(5) Az igazgatóság vagy a települési önkormányzat felhívhatja a polgári természetőrt annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok. Ha a polgári természetőr igazolja, hogy vele szemben a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, az igazgatóság vagy a települési önkormányzat az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(6) Nem lehet polgári természetőr az a személy sem,
a) akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
b) akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

(7) A polgári természetőr megbízatásának időtartama alatt a természetvédelmi hatóság ellenőrizheti azt is, hogy a polgári természetőrrel szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok. A természetvédelmi hatóság az ellenőrzés céljából adatot igényelhet a szabálysértési nyilvántartásból. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosulttal szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.

(8) Az igazgatóság vagy a települési önkormányzat a (4) bekezdés alapján megismert adatokat a polgári természetőr megbízásáról meghozott döntésig, az (5) és a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a polgári természetőr megbízatása megszűnéséig kezeli.

A tevékenységi programot jóváhagyta
a 2013. április 6-án megtartott elnökségi ülés.

Az Országos Természetőr Egyesület „címernövénye” a PILISI LEN (Linum dolomiticum).

Az Egyesület jelvényében az Alapszabály leírása szerint a keskeny felső vízszintes mező világoskék színével az égbolt éltető sugárzását, a középső szélesebb zöld színű mező a bioszféra (az élet övezete) föld feletti részét, az alsó csúcsban levő barna szín pedig a természet sajátos képződményét, a talajt jelképezi. A középső zöld mezőben a pilisi len stilizált sárga színű virága ábrázolódik.

     

A pilisi len egyike a hazai 87 fokozottan védett növénynek, pénzben kifejezett értéke (természetvédelmi értéke) 250.000 Ft/egyed.

A 10 – 20 cm magasra növő törpecserje további magyar nevei pilisszentiváni len, dolomitlen. Élőhelye a Budai Tájvédelmi Körzetben, Pilisszentiván mellett, a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Terület fokozottan védett területén található mintegy 100 hektáron, ahol kb. 20.000 – 25.000 egyedszámú populációja él. Szárán kevés visszásan lándzsás, szórt állású levél nő, a belső tőlevelek keskenyek. Május-júniusban virágzik, sárga virágai a száron kettesével, hatosával ülnek. Termése 10-rekeszű kerek toktermés.

   Dr. Temesi Géza