Szerző egyéb cikkei: Nagy Károly Menyhért

Lepkék

A Magyarországon élő lepkefajok száma 3500, ebből védett 262 faj, fokozottan védett 28 faj, tehát több mint 8 %-uk áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt. A hernyók főként növények leveleivel táplálkoznak, ezzel nagy gazdasági károkat okozhatnak, de vannak mást fogyasztó fajok is. A rovarfogyasztó állatok, főleg a madarak táplálékául is szolgálnak. A kifejlett lepkék (imágó) virágok nektárjával, esetleg virágporral táplálkoznak, de vannak nem táplálkozók is. Kimagasló szerepük van a növények beporzásában. Gyakorlatias megközelítésben vannak nappali lepkék és éjjeli lepkék, illetve molylepkék és nagylepkék. Rendszertanilag 34 hazánkban is képviselt családjukkal foglalkozik az állatrendszertan szakirodalom*, ilyenek például a molyfélék, a farontólepke-félék, az araszolólepke-félék, a búcsújárólepke-félék, a gyapjaslepke-félék, a bagolylepkefélék, a medvelepkefélék, a pávaszemeslepke-félék, a szenderfélék, a pillangófélék, a boglárkafélék, a szemeslepke-félék családja stb.

Néhány példa a kiemelt oltalomra – amely alá összesen 290 lepkefaj tartozik – a következő. Fokozottan védett lepke például a magyar boglárka és a sztyeplepke (250.000 Ft/egyed), a magyar ősziaraszoló, az óriás-medvelepke és a vörös csüngőlepke (100.000 Ft/egyed). Védett lepke például a farkasalmalepke és a gyászlepke (50.000 Ft/egyed), a kis pávaszem és a nagy rókalepke (10.000 Ft/egyed), a citromlepke és a nappali pávaszem (5.000 Ft/egyed). A képen a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) látható (védett, 50.000 Ft/egyed), fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea, Somoskőújfalu, 2019. 06. 08.

Sajnos a lepkék is pusztulnak még a védett természeti területeken is, főleg amelyeket mezőgazdasági területek öveznek. Óvjuk, védjük ezeket a sokszínű élőlényeket, az egyébként rövid életű lepkéinket! Felül kell vizsgálni az élelmiszertermelés és a hernyókárok elleni védekezés módját a lepkék rendje miatt is.

*Dr. Dudich Endre – Dr. Loksa Imre (1981): Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Budapest.

Dr. Temesi Géza

Bogarak

Nyelvünkben a bogár szót többféle értelemben használjuk: rovarrend megnevezése, nevezünk bogárnak olyan rovarokat is, amelyek nem tartoznak a bogarak közé (pl. svábbogár), bogaram megszólítás, bogaras jelző. Szólás-mondás is van: „tücsköt-bogarat” vagyis válogatás nélkül mindent összehord, összebeszél. A tücsök, a cserebogár és más bogarak költeményekben, mesékben is szerepelnek.

A felsőrendű rovarok csapatának legnagyobb fajszámú rendje a bogarak (Coleoptera), amelyeknek 28 rendszertani családját tárgyalja az állatrendszertani meghatározó szakirodalom.* Magyarországon több mint hatezer bogárfaj él, ebből 206 faj (kerekítve a fajok 3 %-a) áll kiemelt oltalom alatt: 194 faj védett, 12 faj fokozottan védett. Sok szép bogarunk van a cicindéláktól kezdve a cincérekig. Legnagyobb méretű a nagy szarvasbogár, amely védett faj. Ugyancsak védett például a nagy hőscincér és a havasi cincér. A 12 fokozottan védett faj között a nagyméretű remetebogár van az élen 250.000 Ft/egyed értékkel, és többek közt fokozottan védett a magyar futrinka, a kék pattanóbogár és a pusztai gyalogcincér. A tücsökszabásúak közül az erdei tücsök védett, a lótücsök pedig ismét egy nagytestű rovar. Éjszaka tevékeny világító bogarak a szentjánosbogár-félék. Kisméretű bogarak jellegzetes járataikkal a szúfélék. A bogarak legnépesebb családja az ormányosbogár-félék. Lehetne folytatni a bogaras figyelemfelkeltő sorokat a gyászbogarakkal és további családokkal hosszasan. De a hosszú múltra visszaemlékezve 60 évvel ezelőtt több bogár volt látható a természetben. A bogarak részt vesznek a szerves anyag lebontásának folyamatában, az emberi gazdálkodás szempontjából károsítanak vagy hasznot hajtanak. Az erősen pusztuló rovarvilágon belül a bogarak rendje az átlagnál még gyorsabb ütemben pusztul. Illusztrációként a képen a pohos gyászbogár (Gnaptor spinimanus) nőstény egyede látható, fotó: Temesi Géza, Pécs – Mecsek, 2019. 07. 15. Óvjuk, védjük a bogarakat, környezetkímélő módon védekezzünk a károsítások ellen!

* Dr. Dudich Endre – Dr. Loksa Imre (1981): Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Budapest.

Dr. Temesi Géza

Felsőrendű rovarok

Az ízeltlábúak törzse rovarok osztályának felsőrendű (szárnyas) rovarok (Pterygota) csapatába több mint kéttucat újszárnyú (Neoptera) rend tartozik. A rendek osztályokra, az osztályok pedig nemekre tagolódnak a rendszertanban, a nemeken belül különböztetjük meg a fajokat. A kérészeket, a szitakötőket, a sáskaféléket, a szöcskeféléket, a tücsökféléket, a kabócákat, a bogarakat, a lepkéket, a szúnyogféléket, a bögölyféléket, a hangyaféléket, a különböző darázsféléket és a méhalkatúakat nevesíteném kiemelve a fent nevezett rendszertani csapatból.

Három alapvető probléma lehetséges a felsőrendű rovarvilággal: 1) őshonos rovarfajok pusztulási – kihalási folyamata; 2) egyes őshonos rovarfajok időszakos túlszaporodása; 3) idegenhonos rovarfajok elterjedése (inváziója), a két utóbbi esetben károkozásokkal, veszélyekkel. Főként a repülőgépes vegyszeres szúnyogirtás szükségessége és gyakorlata egyre több kritikát vált ki évtizedünkben több okból is, hasonlóan az iparszerű mezőgazdálkodás. Számtalan publikáció figyelmeztet a rovarfajok igen gyors pusztulására, más írások pedig arról igyekeznek meggyőzni az érdeklődő olvasót, hogy már a dinoszauruszok előtt is léteztek rovarok, és az emberiséget is túl fogják élni. Legyünk inkább óvatosan pesszimisták! Az sem közömbös, hogy merre halad a rovarvilág a fajokat illetően a változó környezeti feltételek között. A rovarvilágra is vonatkozik a természet általános védelme, a védett és a fokozottan védett rovarfajokra pedig a kiemelt természetvédelmi oltalom. [Utóbbira egy példa: remetebogár (Osmoderma eremita), természetvédelmi értéke 250.000 Ft/egyed, egyik legnagyobb a bogárfajaink közül.] Hazánkban egyelőre két inváziós rovarfaj terjed: a harlekinkatica és az ázsiai márványpoloska. Az utóbbi nagy károkat okozhat a kertekben és a szántóföldi kultúrákban, és allergiás reakciókat válthat ki az emberen. Szerencsére megérkezett természetes ellensége, az ugyancsak inváziós szamurájdarázs, amely egyelőre nem károsít. Európában inváziós rovarfaj még az ázsiai lódarázs, de hazánkban még nem jelent meg. Hát ilyen a rovarvilág, a Föld faj- és egyedszámban leggazdagabb állatcsoportja. Illusztrációként szolgál a képen látható kis hegyisáska (Pezotettix giornae), (nőstény egyed), mely nevével ellentétben nem hegyvidéki faj, hanem kifejezetten melegigényes, déli elterjedésű (fotó: Temesi Géza, Pécs belvárosi üzletház, 2018. 09. 13.). Óvjuk, védjük az őshonos felsőrendű rovarokat: növények beporzóit, elhalt élőlények lebontásának aktivistáit, énekesmadarak és más rovart fogyasztó állatok táplálékát, élővilágunk legnagyobb csapatát!

Dr. Temesi Géza

Ha szelet vetünk, vihart aratnak

– szólhatna egy új mondás a globális felmelegedés problémájára célozva.

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás okozói vagyunk részben emberi tudatlanság, részben a pénztőke mindenek feletti uralma, részben politikai problémák miatt. A tudatlan emberi rövidlátással naponta találkozunk, a milliárdok meghatározó erejével szintén, a világpolitika pedig sokszor átláthatatlanul bonyolultan árt a fenntarthatóság ügyének. Mai életünk a jövő generációira és a természeti környezet jövőjére hat a negatív következményekkel.

Meghatározó álláspontok szerint egy évtizeden belül radikális változtatások szükségesek, mert amennyiben azok nem történnek meg, a negatív folyamatok (globális felmelegedés, éghajlatváltozás, fajok pusztulása, biológiai sokféleség csökkenése, ivóvízhiány stb.) visszafordíthatatlanná válnak, ami felbecsülhetetlen hatással lesz a természetre is. Felismerő tudás, összehangolt cselekvések és számonkérés szükséges Földünk országaiban, ahol többek között a népességnövekedés, az urbanizáció, a fokozódó turizmus és a migráció a jellemző.

Az Éghajlatváltozás menüpont alatt a Meteorológia című írás foglalkozik a meteorológiai elemek közül a hőmérséklettel, a páratartalommal és a csapadékkal, valamint a széllel. A vadon élő növényzet termőhelyét (termőhely = éghajlat + talaj + hidrológiai viszonyok) közvetlenül, a vadon élő állatvilág élőhelyét pedig közvetve meghatározzák ugyanis ezek a meteorológiai elemek. A menüpont a címének megfelelő több aktuális témakört publikál.

Dr. Temesi Géza

A császár, az ősközösség és a szarka

A gombagyűjtésnek nevezett tevékenység nem csak illegális megélhetési forrás lehet országunkban, hanem sport és mánia is. A kecsoszsport honlapon sportszervezetként működő természetjáró gombászklub gomba-szakellenőr vezetője hazánkban védett gomba, a császárgalóca gyűjtésének fotójával reklámozza önmagát és a sportját. A gombamánia honlapon olvasható ugyancsak gomba-szakellenőr tollából, hogy „a gombászat egy gyönyörű és ősi tevékenység”. Hát ez igaz, de már nem élünk ősi társadalomban, az ősközösségben, így aztán a gomba sem közös tulajdon.

Korunkban a kórainkat leszámítva a gombagyűjtés tekintetében is az alap a tulajdonjog. A védett gomba állami tulajdon, a nem védett gomba pedig a földterület tulajdonosának a tulajdonát képezi. Állami tulajdonú terület esetén a haszonvétel az állami vagyonkezelőt illeti meg. Kivételként azonban állami erdőben az erdőtörvény az egyéni szükségletre történő gyűjtés tűrésére kötelezi az állami erdőgazdálkodót, az így gyűjthető mennyiség azonban egyrészt korlátozott, másrészt nem hozható kereskedelmi forgalomba. Védett természeti területen (természetesen védett erdőben is) viszont a gyűjtés elsődlegesen a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység. A védett gombával kapcsolatban pedig mindenhez hatósági engedély kell, még az országba való behozatalához is.

Fentiek a gyógynövényre és a vadon termő gyümölcsre is vonatkoznak.

„Ne lopj”, szól a parancsolat, „mások tulajdonát ne kívánd”, hangzik a másik, de ne is bíztass a lopásra vagy más jogsértésre a világhálón sem! Nem lehet csak úgy a tiéd sem a titkos gombalelőhelyeden talált gomba, de még a talált dolog sem az útszélről. Ne légy szarka azért se, mert kivétel a jog alól a szarka (Pica pica)! A jog nem ismerete nem mentő körülmény. Add tovább igaz mesémet!

A képen: piacra került óriás pöfeteg (valóban óriási, több mint 50 cm az átmérője) ráhelyezett sárga rókagombával az arányításhoz.

Dr. Temesi Géza

Történelem

Emlékezzünk a múltra! Történeti visszatekintés a természet hazai jogi védelmére címmel olvasható dr. Temesi Géza publikációja a hír címével azonos megnevezésű menüpont alatt. Az egyedülálló összefoglaló írás a vadgazdálkodás – vadászat, az erdők védelme – erdőgazdálkodás, a halászat – halgazdálkodás – horgászat és a természetvédelem – természetőrzés törvényi szintű jogszabályait gyűjti össze az 1700-as évektől 2019-ig. A teljesség kedvéért tartalmazza a törvénygyűjtemény a nemzetközi természetvédelmi egyezményeket kihirdető hatályos törvényeinket is. A joganyag mellett visszapillantást nyújt az emlékeztető feldolgozás szakterületenként néhány szubjektíven kiválasztott régi jeles szakkönyvre, motiválva a múltról szóló és az időtálló ismeretek felhasználását és a szakmai múlt tiszteletét.

Draskovics László

Nyári feladatok a természet védelmében

VITÉZVIRÁG (védett, 10.000 Ft/egyed), mellette HÖLGYMÁL Fotó: Etter Dénes

A vegetációs időszak a növényvilág (flóra) növekedési-fejlődési folyamatainak az időszaka, amikor az átlaghőmérséklet 5° C feletti. Ez az idő áprilistól októberig, azaz a lombhullató fák és cserjék esetében rügyfakadástól lombhullásig tart, és kb. 200 – 220 napot tesz ki. A növényvilág élőhelyet is jelent az állatvilág (fauna) számára, ezért a vegetációs időszak az élővilág legaktívabb időperiódusa, melynek fő és teljes évszaka a nyár.

Van mit óvni, őrizni a meleg évszakunkban: a természeti értékeket és területeket, az élőhelyeket és a zöld tájat. Terhelést jelent a természeti turizmus (a horgászturizmust is beleértve), komoly károkat okoz a terepmotorozás, a terepautózás, a quadozás és a természetet érintő fesztiválozás. Az orvvadászat, a falopás és más erdei termékek, természeti értékek károsítása, lopása szintén jellemző a nyárra is. A száraz időszakok tűzveszélyesek, az illegális hulladékelhelyezés és a szemetelés pedig tavasztól őszig fokozottan tapasztalható. A gazdálkodási feladatok végrehajtása (erdőgazdálkodás, mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás) is terheli a vadon élő élővilágot, nem kis feladat a vadászatra jogosult és a gazdálkodók számára a vadkárelhárítás sem a túltartott nagyvadállomány miatt. A nyári megnövekedett közúti járműforgalom is negatívan hat a természetre.

Sok feladata van a nyári szabadságolások idején is a természet őrzésével foglalkozó rendészeti személyeknek és polgári segítőiknek. Óvjuk, védjük a természetet – a lágyszárú növényeket is!

ÉV FAJAI 2019

Idén az év derekán adjuk közre a hírt az év választott fajairól, amiről már tájékozódhatott tisztelt Olvasó a világhálón. Vannak az évente választott vadon élő fajok között védettek és nem védettek egyaránt, de természetesen az utóbbiakra is vonatkozik a természet általános védelme. A kiemelt oltalom alatt álló faj védett vagy fokozottan védett kategóriájú lehet, előbbi legfeljebb 50.000 Ft/egyed, utóbbi pedig legalább 100.000 Ft/egyed természetvédelmi értéket jelent. Lássuk tehát ez év fajait, köszöntsük velük a nyarat!

ÉV FAFAJA: SAJMEGGY (Prunus mahaleb), általános védelem alatt

ÉV VADVIRÁGA: MAGYAR ZERGEVIRÁG (Doronicum hungaricum), védett, 50.000 Ft/egyed

ÉV GOMBÁJA: BRONZOS VARGÁNYA (Boletus aereus), általános védelem alatt

ÉV EMLŐSÁLLATA: HIÚZ (Lynx lynx), fokozottan védett, 500.000 Ft/egyed

ÉV MADARA: GÓLYATÖCS (Himantopus himantopus), fokozottan védett, 250.000 Ft/egyed

ÉV HALA: VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG (Scardinius erythrophthalmus), általános védelem alatt

ÉV KÉTÉLTŰJE: FOLTOS SZALAMANDRA (Salamandra salamandra), védett, 50.000 Ft/egyed

ÉV ROVARA: HAVASI CINCÉR (Rosalia alpina), védett, 50.000 Ft/egyed

 

Illegális hulladékelhelyezés

Egyik korábbi hírünkben tettünk fel egy környezetvédelmi találós kérdést: mi a szemetelés, illegális hulladékelhelyezés biztos következménye? A válasz: az évenkénti TeSzedd hulladékgyűjtő akció mennyiségi eredményessége. Ő kiszórja, Te szedd! – hangzik a mondás. A jogkövetkezmény viszont általában elmarad. Az állapot változatlanul szemetes, amitől még temetők sem mentesek. Pedig „intelligens ember nem szemetel, a többieknek pedig tilos” – szól a másik mondás. Örökzöld hír a szemétügy, de a zöld megnevezés nem szerencsés, a sötét hír találóbb volna. Miért szemetes a táj? Három alapvető oka van: 1. sok a szemét, hulladék, 2. nem gyűjtik be, 3. nincs megfelelő szankcionálás. Sokféle hulladék van: biohulladék, építési-bontási hulladék, háztartási hulladék, lomhulladék, települési hulladék, veszélyes hulladék stb. Részleteket lásd a vonatkozó jogszabályokban!

Vonatkozó főbb jogszabályok:

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól

271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszámításának és megállapításának módjáról

72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről

1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (248. §!)

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (196. §!)

Kérjük az alapos rendészeti feladatellátást és jogalkalmazást, valamint a jogszabályok további szigorítását. Az ökokultúra-deficit csökkentése pedig pedagógiai feladat volna. Utóbbiban lehet szerepe az egyesületeknek is.

Elnökség

Hangyák

Becslések szerint a szárazföldi állati biomassza egyötödét a hangyák teszik ki. A hártyásszárnyúak rendjébe tartozó hangyafélék család fajai „bolyokban”, „hangyafészekben” élnek, akár 1 millió feletti egyedszámmal. A hazánkban is élő hangyafajok közül a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 5. számú melléklete szerint a következő hat fészeképítő hangyafaj fészkei (bolyok) védettek:

● ERDEI VÖRÖSHANGYA                   ● KIS ERDEI-VÖRÖSHANGYA

● RÉTI VÖRÖSHANGYA                      ● PIROSFEJŰ VÖRÖSHANGYA

● NAGY NYOMOTTFEJŰ-HANGYA     ● KIS NYOMOTTFEJŰ-HANGYA

A hangyák esetében a rendeletben megállapított 50.000 Ft természetvédelmi érték így nem a faj egyedére, hanem a hangyafaj fészkére (bolyra) vonatkozik.

A hangyák társas közösségalkotó élettel szervezett „államaira” az ivari többalakúság jellemző, van királynő, here, dolgozó, katona. Az apró, milliméterben mérhető testméretű és milligrammban mérhető testtömegű hangyák saját tömegük ötvenszeresét is képesek felemelni, így viszonyítva a Föld legerősebb állatai közé tartoznak, akár a medvék. A népi hiedelem szerint meteorológusok is, a nagy hangyamozgás, kirajzás, főleg ha csapatosan szállítják a hangyatojásnak nevezett bábjaikat vissza a bolyba, kiadós esőt, zivatart jelez, de rovarbiológusok ezt az összefüggést cáfolják. Számtalan más időjós állat van.

Érdekes a hangya-téma, erről szól Bernard Werber A hangyák című könyve, 1991-es eredeti megjelenési évvel, 2006-os legutóbbi magyar kiadással. Honlapunkon pedig a témával foglalkozik a HANGYÁTÓL A MEDVÉIG menüpont alatti publikáció dr. Gallé László professzor tollából. Hasznos kikapcsolódást az Olvasónak!

Dr. Temesi Géza