Szerző egyéb cikkei: Nagy Károly Menyhért

Új erők szükségesek

A medvék szerint is kifelé haladunk a télből; így lassan közeledik az egyik legszebbnek tartott évszakunk: a tavasz, amelynek virágzása az új erők jelképe. Merítsünk, gyűjtsünk ezért új erőt minden év tavaszán a természettől, és győzzük le természetünkben (önmagunkban) a rosszat és kórost! [Az „emberi természet” fogalma homályos, többértelmű (a természet alrendszere, vagy a társadalomé, vagy kombináció). Az etikához való viszonyt illetően pedig négy logikai állítás lehetséges: az emberi természet eredetileg rossz, eredetileg jó, eredetileg közömbös, vagy jó és rossz hajlamok egyaránt vannak benne, de ezek már filozófiai, pszichológiai és szociológiai kérdések].

Új erők szükségesek, mert korunk alapproblémái az ember és társadalmának nem egészséges léte, kórai*, amelyekből új erőkkel lehet csak jobbulni. [Nagy bajok vannak a világban: „kihalási válsággal néz szembe a Föld, a biológiai sokféleség csökkenése csendes gyilkos” (C. P. Palmer, ENSZ CBD titkárság vezetője, 2018)]. Az egyik kór megnyilvánulása az egyre nagyobbodó ökológiai lábnyomunk a növekvő fogyasztás, hulladéktermelés és környezetterhelés miatt. Az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsátása mellett az esőerdők irtása halálos bűn is. Következmény többek között a globális felmelegedés miatti éghajlatváltozás, amiért pusztul az őshonos, az idegenhonosság pedig egyre jellemzőbbé válik az élővilágban, invázióval a fronton. A másik előzővel összefüggő kór tünete a pénzügyi-gazdasági érdekeltség mindenekelőttisége, az erős környezet- és természetvédelem szükségességének tagadása. Folytathatók a sorok további világbajokkal, ilyen például a szegénység – gazdagság problémaköre, vagy a globalizáció, egyik frontján a migrációval. A *kór lassan pusztító betegséget jelent, esetünkben az emberi társadalomban létezőket, amik a természetre is hatnak, de az visszaüt az emberiségre, így aztán biztosan haladunk a bizonytalan jövőbe.

A kórokból (állapotromlásból) való jobbulást többek között az jelentené, hogy minden országban egyre nagyobb állami és társadalmi fajsúlyt és teret adunk a környezetügynek, a környezet és a természet védelmének. A környezetügy nagyobb súlya szükséges az elmélet terén (tudományos kutatás, szakmai műhelyek, jogalkotás, nevelés-oktatás) és a gyakorlati végrehajtásban (állami létszám, tervezés, természetben folytatott gazdálkodás, természetvédelmi kezelés, igazgatási rendszer – felügyelet – ellenőrzés – őrzés, civil közreműködés) egyaránt.

A természetvédelem szakterületét illetően lásd honlapunk menüpontjai alatti írásokat a természet védelméről: „védelemről az embertől, az ember által, az emberért”!

Dr. Temesi Géza

Tata méltó a természetvédelmi elismerésünkre

nem csak az évenkénti „Tatai Vadlúdsokadalom” megszervezésében való közreműködés, hanem a tűzijáték tiltása miatt is.

Nagy lilik a tatai Öreg-tón, fotó: Csonka Péter

Múlt év november utolsó szombatján immár a XVIII. Tatai Vadlúdsokadalom rendezvénye várta az érdeklődőket a tatai Öreg-tó partján, amelyen összesen 16.000 érdeklődő vett részt. Ilyen – a természetvédelmi bemutatást szolgáló – tömegrendezvény rendkívül gondos előkészítő és szervező munkát, valamint fegyelmezett látogatói magatartást tesz szükségessé. Szombaton kora reggel mintegy 33.000 vízen pihenő vadlúd [zömben nagy lilik és nyári lúd, néhány telelő vetési lúd, egy védett örvös lúd, valamint két példány világviszonylatban veszélyeztetett, hazánkban 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel fokozottan védett vörösnyakú lúd] látványa fogadta a korán kelő természetszerető vendégeket. Napközben is akadt bőven látnivaló. Két rétisas területen tartózkodása miatt látványos vadlúd felrepülések történtek. Sirályok, szürke gémek és kárókatonák is láthatók voltak, kora délután pedig több ezer vadlúd érkezett vissza az Öreg-tóra inni és pihenni.

A vadon élő madárvilág védelme alapvető természetvédelmi és társadalmi érdek. Mindkét érdeket szolgálja a tűzijáték Tata város önkormányzati rendeletében történő tiltása is (2018 novemberétől) november 1. és február 28. között, amelyben a település élenjáró. A tiltás nem csak a vadludak, a vízi élőhely és a környezet védelmét szolgálja, hanem támogatják azt a kutya- és macskatartó, valamint a csendre vágyó lakosok is.

Bátky Gellért

A (nagy) kárókatona (kormorán) gyérítése

A kárókatona (Phalacrocorax carbo) a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 8. számú melléklete szerint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj, a rendelet 4. § (3) bekezdése alapján 25.000 Ft/egyed pénzben kifejezett természetvédelmi értékkel.

A 4/A. § (1) bekezdése a kárókatona riasztását, gyérítését, állományának szabályozását meghatározott okokból engedélyezhetőnek nyilvánítja, de a (2) bekezdés a riasztás végezhetőségét védett természeti területen kívülre, július 1. és február 28. közötti időszakra korlátozza. A (3) bekezdés alapján a gyérítést engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, az a)e) pontokban foglalt feltételekkel, többek között:
b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül,
c) szeptember 1. és január 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel. Végül a (4) bek. a gyérítés során tiltja az ólomsörét használatát, a (6) bek. pedig előírja a gyérítés meghatározott adatairól febr. 28-ig jelentés küldését a természetvédelmi hatósághoz.

Fotó: Haraszthy László

A (3) bekezdés d) pont azt jelenti, hogy a gyérítés a vadászható madárfajok, a vízivad vadászat szabályai szerint végezhető. A vadászat rendjét és megsértésének eseteit az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 69 – 72. §-ai határozzák meg. A vízivadra vonatkozóan többek között a 71. § (1) bek. 12. pontja állapít meg előírásokat, nevezetesen a motoros járműből vagy járműről, az óránként 5 km-t meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből való vadászat tiltását. Ezeknek a tiltásoknak az oka egyrészt a balesetveszély, másrészt a természet, a vadon élő állatok és élőhelyük zavarása.

Kérjük a vadászati, a természetvédelmi és a halgazdálkodási hatóságoktól, valamint a vízirendészeti rendőrkapitányságoktól és a természetvédelmi őrszolgálattól a fokozott ellenőrzést. A gyérítés szükséges lehet, a jogszabályokat azonban be kell tartani, és a kormoránt is megilleti a gyérítés során a vaddal egyenrangú védelem.

Elnökség

Téli feladatok a természetben

A feladatoknak van tárgya és alanya, vagyis mi a feladat és ki végzi: ki köteles végezni vagy ki végezheti. Így van ez a természetben is, törvényekkel és rendeletekkel megalapozva. Minderről az alábbi téli tájékoztató hír szolgál a honlap látogatói számára.

Legközismertebb a téli madáretetés feladata. A madarak nagy része védett, a védett természeti érték állami tulajdon. Szükség szerinti téli etetésük szervezése ezért a természetvédelmi kezelésért felelős nemzeti park igazgatóságok feladata működési területüknek megfelelően. Országosan segíti ezt a szép munkát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nem csak gyakorlati tevékenységgel, hanem szakmai iránymutatással is. Ki – ki saját tulajdonú területén, környezetében is etetheti a madarakat, de csak megfelelő szakszerűséggel. A madáretetésnek nagy a szakirodalma a világhálón és könyvkiadványokban egyaránt. Lásd: http://magyarnemzetiparkok.hu/teli-madaretetes/ és http://www.mme.hu/teli_madaretetes

A vadon élő állatok közül a vad, azaz a vadászható állatok (köztük a vadászható madarak) szintén állami tulajdont képeznek, szükség szerinti mentési célú téli etetésük a vadászterület vadászatra jogosultjának feladatai közé tartozik.

Télen az erdőgazdálkodó fakitermeléseket végez a vonatkozó jogszabályoknak és erdőtervnek megfelelően, a vadászatra jogosult pedig a vadászati idények keretein belül vadászati tevékenységet folytat jogszabályok és az éves vadgazdálkodási terv szerint (a vadászati év március 1-től február utolsó napjáig tart).

A természet őrzése például a téli falopás, engedély nélküli fakitermelés ellen erdőterületen az erdőgazdálkodó rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetének és az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjának a dolga, mezőgazdasági területeken mezőőri munka, a természetvédelmi őrök pedig alapvetően a védett és a Natura 2000 területekre ügyelnek ilyen szempontból is. A jogosulatlan vadászat és az orvvadászat sem ritka jogsértő cselekmények a téli időszakban, e téren meghatározóan a vadászatra jogosult hivatásos vadászai tevékenykednek a vadászterületen, ellátva a vad és élőhelyének őrzését.

A téli sportokat is illetően védett természeti területen sporttevékenységhez, valamint meghatározott kivételekkel a járművel történő közlekedéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Nagy károkat okozhat a természetben nem csak a terepautózás, a terepmotorozás és a quadozás, de például érzékeny területeken (pl. homokbuckákon) különösen vékony hótakaró esetén a szánkózás, síelés is. A természetvédelmi őrszolgálat feladata ilyen esetben a védett terület lezárása, a károsítók feltartóztatása és a szükséges rendészeti intézkedés. A természetvédelmi őrök munkáját polgári természetőrök segítik.

A téli természet téli veszélyeket is jelenthet (havazás, hóakadályok, jegesedés, szélvihar, köd stb.), amire fel kell készülni. A szükséges mentés az arra hivatott szervek és szolgálatok feladata (katasztrófavédelem, különböző mentőszolgálatok).

Dr. Temesi Géza

Újévi gondolatok: ökológiai lábnyom

A nyom, a lábnyom sokféle jelentéssel bíró szavak. A jelentést a jelző vagy a szövegkörnyezet pontosítja. A természettel összefüggésben jelentheti például a vad nyomát, a vadnyomot, azon belül a lábnyomát (földön, hóban), melynek olvasása segíti a vadgazdálkodást – vadászatot a vadlétszám becslésétől a cserkeléses vadászatig. Van digitális lábnyom is, amely az ember digitális környezetben való jelenléte után marad. Létezik egy további viszonylag új és talán a legfontosabb jelképes megnevezés, az ökológiai lábnyom, amit több mint fél évszázada számítanak. Az ökológiai lábnyom szorosan összefügg napjaink nagy problémáival: a fenntarthatósággal, a globális felmelegedéssel és a természeti erőforrásokkal. Az eljövendő évekre vonatkozó egyre aggasztóbb gondolatokat ébreszthetnek ezért az alábbi meghatározások és adatok.

Az ökológiai lábnyom (ökolábnyom, ÖL) azt fejezi ki, hogy az emberiségnek milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Mutatószámként azt a területet jelenti hektárban kifejezve, amin egy ember fogyasztási javai előállíthatók és a megtermelt hulladékai kezelhetők, eltüntethetők. Más megfogalmazással az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az életvitelhez szükséges javakat (ha/fő). Ezzel szemben áll a Föld biokapacitása (ökológiai kapacitása), ami az eltartóképesség, az ökoszisztéma azon kapacitása, hogy emberi hasznosításra alkalmas anyagokat termel, valamint képes elnyelni az emberi tevékenység során keletkező hulladékot (ha/fő). Míg az ökológiai lábnyom tehát a természeti környezet szolgáltatásai iránti keresletet, biokapacitás igényt, addig a biokapacitás a természeti erőforrás kínálatot jelenti.

Különböző forrásokból származó és kerekített adatokkal a Föld területéből kb. 12,5 milliárd hektár biológiailag produktív, évtizedünk elején a Föld biokapacitása 1,8 ha/fő (a népesség növekedése miatt folyamatosan csökken), míg az ökológiai lábnyom 2,7 ha/fő volt. Az országok közül Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek 10 ha/fő feletti ökológiai lábnyom értéke után Dánia és Belgium is világranglista sorvezetők. Az USA 8 ha/fő, Európa 4,7 ha/fő, Magyarország pedig több mint 3 ha/fő ökológiai lábnyom értékekkel van jelen a túlfogyasztásban.
Nagy lábon élünk tehát, globálisan másfél Földet fogyasztunk, ugyanakkor a túlfogyasztó tendencia a népességnövekedéssel is összefüggésben növekvő.

Dr. Temesi Géza

Székhelyváltozás

Az Országos Természetőr Egyesület 2019. január 1-től székhelyet változtat. Az új egyesületi székhely címét lásd Elérhetőségek menüpont alatt. Az évfordulóval várjuk az új jelentkezőket is tagjaink sorába. Belépési szándékot e-mail címünkre lehet jelezni.

Elnökség

Természeti erőforrások

A 2018. 11. 16-án megjelent legutóbbi hírhez kapcsolódóan az Alaptörvényben és más törvényekben szereplő „természeti erőforrások” csoportosítását az alábbi fájl megnyitásával látható ábra szemlélteti. A közzététel célja a figyelemfelhívás és az érdeklődés felkeltése e sokrétű és összetett – az emberiség túlélése és fejlődése szempontjából életbevágó jelentőségű – problémakör iránt.

Megjegyzés: a szakirodalom megnevezései és az alkalmazott felosztás illetve besorolás – a megközelítéstől és értelmezéstől függően – különbözőek, esetenként pedig nincsenek éles határok a kategóriák között. A példákat lehetne folytatni, és vannak még ismeretlen természeti erőforrások is.

Természeti erőforrások = társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői, a mesterséges környezet kivételével (föld, levegő, víz, élővilág) – lásd a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.) 4. § 1. és 3. pontjai alatti meghatározásokat.

Természeti erőforrások – ábra

Természet- és környezetvédelem az Alaptörvényben

A 2018. évi Földünkért világnap (október 21.) hetében, a Magyar Közlöny 2018. október 16-án megjelent 160. száma közzétette Magyarország Alaptörvényét egységes szerkezetben, lásd:

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK18160.pdf

Alaptörvényünk a természet és a környezet védelmét az alábbi szabályozásokkal alapozza meg.

NEMZETI HITVALLÁS

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

ALAPVETÉS

P) cikk (1) A  természeti erőforrások, különösen a  termőföld, az erdők és a  vízkészlet, a  biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. (2) A  termőföld és az  erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1)  bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
[Megj.: T) cikk (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.]

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az  egészséges élelmiszerekhez és az  ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a  munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a  sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) online automatikus frissítéssel:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV

Vizsgázzunk jól az ALKOTMÁNYUNKAT megjelenítő ALAPTÖRVÉNYÜNKBŐL!

Dr. Temesi Géza

2018. évi kiadványunk

Második bővített kiadással is megjelent ebben az évben Egyesületünk ismeretterjesztő kiadványaként a Fegyver- és távcsőismeret c. kiskönyv, A5 formátummal 32 oldal terjedelemben, összesen 11 ábrával. Szerzője és műszaki szerkesztője dr. Temesi Géza.

A publikáció célja az olvasó megismertetése – a természetvédelemmel való kapcsolódások miatt – a fegyvertani és a távcsövekkel összefüggő alapismeretekkel. A Fegyverismeret című rész a fegyverekkel kapcsolatos fogalmakkal, a kaliberjelölésekkel, a ballisztikai jellemzőkkel, a vadászlőfegyverekkel, a kerti puskákkal, a légfegyverekkel, a maroklőfegyverekkel és a gázfegyverekkel foglalkozik, majd a fegyverkezelés tízparancsolatával zárul. A Távcsőismeret című rész a messzelátóra, a távcsőkezelésre és a céltávcsőre vonatkozó alapvető ismereteket foglalja össze rövid terjedelemben. Illusztrációként 9 fotó, 1 könyv képe és 1 didaktikai (oktató) ábra szerepel.

Temesi Géza (2018): Fegyver- és távcsőismeret. Az Országos Természetőr Egyesület ismeretterjesztő kiadványa, második kiadás, Budapest – Pécs, 32 pp.

Kezelés és gazdálkodás

A kezelés egy sokjelentésű szó, a szó pedig fogalmat fejez ki. A kezelés tehát sok fogalmat takarhat az egészségügytől más emberi tevékenységeken keresztül a gazdálkodási ágazatokig és a kézben tartásig. Tartsuk kézben a természetvédelem ügyét is többek között hiteles, a jogszabályokon nyugvó objektív tájékoztatásokkal!

A gazdálkodás erőforrások ésszerű hasznosítását jelentő tág fogalom, amelynek meghatározó célja gyakran a profittermelés.

A természettel összefüggésben, a természetvédelem és a természet hasznosítása terén van természetvédelmi kezelés és vagyonkezelés, amely tevékenységek összefüggenek többek között természeti erőforrásokkal folytatott gazdálkodással, az erdőgazdálkodással, a vadgazdálkodással, a halgazdálkodással és a vízgazdálkodással. Közismert az élőhelykezelés fogalma is. További fogalom például az erdőkezelés, egyrészt mint az erdőtörvény szerinti jogintézmény, másrészt mint az erdészettel összefüggő szakkifejezés.

A nem ritkán helytelen fogalomhasználat miatti félreértések megelőzése céljából, tájékoztatási szándékkal adjuk közre dr. Temesi Géza írását az Erről-arról menüpont alatt „Kezelés és gazdálkodás a természetben” címmel.