Szerző egyéb cikkei: Nagy Károly Menyhért

Történelem

Emlékezzünk a múltra! Történeti visszatekintés a természet hazai jogi védelmére címmel olvasható dr. Temesi Géza publikációja a hír címével azonos megnevezésű menüpont alatt. Az egyedülálló összefoglaló írás a vadgazdálkodás – vadászat, az erdők védelme – erdőgazdálkodás, a halászat – halgazdálkodás – horgászat és a természetvédelem – természetőrzés törvényi szintű jogszabályait gyűjti össze az 1700-as évektől 2019-ig. A teljesség kedvéért tartalmazza a törvénygyűjtemény a nemzetközi természetvédelmi egyezményeket kihirdető hatályos törvényeinket is. A joganyag mellett visszapillantást nyújt az emlékeztető feldolgozás szakterületenként néhány szubjektíven kiválasztott régi jeles szakkönyvre, motiválva a múltról szóló és az időtálló ismeretek felhasználását és a szakmai múlt tiszteletét.

Draskovics László

Nyári feladatok a természet védelmében

VITÉZVIRÁG (védett, 10.000 Ft/egyed), mellette HÖLGYMÁL Fotó: Etter Dénes

A vegetációs időszak a növényvilág (flóra) növekedési-fejlődési folyamatainak az időszaka, amikor az átlaghőmérséklet 5° C feletti. Ez az idő áprilistól októberig, azaz a lombhullató fák és cserjék esetében rügyfakadástól lombhullásig tart, és kb. 200 – 220 napot tesz ki. A növényvilág élőhelyet is jelent az állatvilág (fauna) számára, ezért a vegetációs időszak az élővilág legaktívabb időperiódusa, melynek fő és teljes évszaka a nyár.

Van mit óvni, őrizni a meleg évszakunkban: a természeti értékeket és területeket, az élőhelyeket és a zöld tájat. Terhelést jelent a természeti turizmus (a horgászturizmust is beleértve), komoly károkat okoz a terepmotorozás, a terepautózás, a quadozás és a természetet érintő fesztiválozás. Az orvvadászat, a falopás és más erdei termékek, természeti értékek károsítása, lopása szintén jellemző a nyárra is. A száraz időszakok tűzveszélyesek, az illegális hulladékelhelyezés és a szemetelés pedig tavasztól őszig fokozottan tapasztalható. A gazdálkodási feladatok végrehajtása (erdőgazdálkodás, mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás) is terheli a vadon élő élővilágot, nem kis feladat a vadászatra jogosult és a gazdálkodók számára a vadkárelhárítás sem a túltartott nagyvadállomány miatt. A nyári megnövekedett közúti járműforgalom is negatívan hat a természetre.

Sok feladata van a nyári szabadságolások idején is a természet őrzésével foglalkozó rendészeti személyeknek és polgári segítőiknek. Óvjuk, védjük a természetet – a lágyszárú növényeket is!

ÉV FAJAI 2019

Idén az év derekán adjuk közre a hírt az év választott fajairól, amiről már tájékozódhatott tisztelt Olvasó a világhálón. Vannak az évente választott vadon élő fajok között védettek és nem védettek egyaránt, de természetesen az utóbbiakra is vonatkozik a természet általános védelme. A kiemelt oltalom alatt álló faj védett vagy fokozottan védett kategóriájú lehet, előbbi legfeljebb 50.000 Ft/egyed, utóbbi pedig legalább 100.000 Ft/egyed természetvédelmi értéket jelent. Lássuk tehát ez év fajait, köszöntsük velük a nyarat!

ÉV FAFAJA: SAJMEGGY (Prunus mahaleb), általános védelem alatt

ÉV VADVIRÁGA: MAGYAR ZERGEVIRÁG (Doronicum hungaricum), védett, 50.000 Ft/egyed

ÉV GOMBÁJA: BRONZOS VARGÁNYA (Boletus aereus), általános védelem alatt

ÉV EMLŐSÁLLATA: HIÚZ (Lynx lynx), fokozottan védett, 500.000 Ft/egyed

ÉV MADARA: GÓLYATÖCS (Himantopus himantopus), fokozottan védett, 250.000 Ft/egyed

ÉV HALA: VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG (Scardinius erythrophthalmus), általános védelem alatt

ÉV KÉTÉLTŰJE: FOLTOS SZALAMANDRA (Salamandra salamandra), védett, 50.000 Ft/egyed

ÉV ROVARA: HAVASI CINCÉR (Rosalia alpina), védett, 50.000 Ft/egyed

 

Illegális hulladékelhelyezés

Egyik korábbi hírünkben tettünk fel egy környezetvédelmi találós kérdést: mi a szemetelés, illegális hulladékelhelyezés biztos következménye? A válasz: az évenkénti TeSzedd hulladékgyűjtő akció mennyiségi eredményessége. Ő kiszórja, Te szedd! – hangzik a mondás. A jogkövetkezmény viszont általában elmarad. Az állapot változatlanul szemetes, amitől még temetők sem mentesek. Pedig „intelligens ember nem szemetel, a többieknek pedig tilos” – szól a másik mondás. Örökzöld hír a szemétügy, de a zöld megnevezés nem szerencsés, a sötét hír találóbb volna. Miért szemetes a táj? Három alapvető oka van: 1. sok a szemét, hulladék, 2. nem gyűjtik be, 3. nincs megfelelő szankcionálás. Sokféle hulladék van: biohulladék, építési-bontási hulladék, háztartási hulladék, lomhulladék, települési hulladék, veszélyes hulladék stb. Részleteket lásd a vonatkozó jogszabályokban!

Vonatkozó főbb jogszabályok:

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól

271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszámításának és megállapításának módjáról

72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről

1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (248. §!)

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (196. §!)

Kérjük az alapos rendészeti feladatellátást és jogalkalmazást, valamint a jogszabályok további szigorítását. Az ökokultúra-deficit csökkentése pedig pedagógiai feladat volna. Utóbbiban lehet szerepe az egyesületeknek is.

Elnökség

Hangyák

Becslések szerint a szárazföldi állati biomassza egyötödét a hangyák teszik ki. A hártyásszárnyúak rendjébe tartozó hangyafélék család fajai „bolyokban”, „hangyafészekben” élnek, akár 1 millió feletti egyedszámmal. A hazánkban is élő hangyafajok közül a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 5. számú melléklete szerint a következő hat fészeképítő hangyafaj fészkei (bolyok) védettek:

● ERDEI VÖRÖSHANGYA                   ● KIS ERDEI-VÖRÖSHANGYA

● RÉTI VÖRÖSHANGYA                      ● PIROSFEJŰ VÖRÖSHANGYA

● NAGY NYOMOTTFEJŰ-HANGYA     ● KIS NYOMOTTFEJŰ-HANGYA

A hangyák esetében a rendeletben megállapított 50.000 Ft természetvédelmi érték így nem a faj egyedére, hanem a hangyafaj fészkére (bolyra) vonatkozik.

A hangyák társas közösségalkotó élettel szervezett „államaira” az ivari többalakúság jellemző, van királynő, here, dolgozó, katona. Az apró, milliméterben mérhető testméretű és milligrammban mérhető testtömegű hangyák saját tömegük ötvenszeresét is képesek felemelni, így viszonyítva a Föld legerősebb állatai közé tartoznak, akár a medvék. A népi hiedelem szerint meteorológusok is, a nagy hangyamozgás, kirajzás, főleg ha csapatosan szállítják a hangyatojásnak nevezett bábjaikat vissza a bolyba, kiadós esőt, zivatart jelez, de rovarbiológusok ezt az összefüggést cáfolják. Számtalan más időjós állat van.

Érdekes a hangya-téma, erről szól Bernard Werber A hangyák című könyve, 1991-es eredeti megjelenési évvel, 2006-os legutóbbi magyar kiadással. Honlapunkon pedig a témával foglalkozik a HANGYÁTÓL A MEDVÉIG menüpont alatti publikáció dr. Gallé László professzor tollából. Hasznos kikapcsolódást az Olvasónak!

Dr. Temesi Géza

Ökológiai Armageddon

„Ennek a generációnak példátlan mennyiségű technikai, tudományos és anyagi erőforrások állnak a rendelkezésére… És mégis talán ez az első generáció, amely a világ politikai, gazdasági és ökológiai rendszereit az összeomlás szélére sodorja.” [The Global Risks Report 2018]

Különösen a XX. század második felétől az alkotó generációk eredményei az égig érnek (technika, informatika, biológia stb.), de sorsdöntő orientációs ponthoz érkeztünk. Túl sok az üvegházhatású gázok kibocsátása, pusztulnak az esőerdők, globális felmelegedés fenyeget. A biológiai sokféleség egyre több faj kipusztulása miatt erősen csökkenőben van, a levegő, a tengerek és óceánok, valamint a szárazföld szennyezettsége pedig egyre nagyobb veszélyt jelent az emberi egészségre is. A rovarok száma rohamosan csökken, és mert a növények nagy részét a rovarok porozzák be, a tudományos kutatók egy lehetséges „ökológiai Armageddon”-ra figyelmeztetnek. A legnagyobb fajgazdagságú életközösségek közé tartozó és pozitív hatású (hullámtörő, áradásokat mérséklő) korallzátonyok fele már elpusztult! Vajon képes lesz-e az X, Y, Z generáció megcselekedni a szükséges változtatásokat, hogy biztonságosabb világban élhessen az ember?

Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az oktatásnak lehet igen fontos alapozó szerepe a megoldásban. Hazánkban az 1996. évi LIII. törvény 64. §-a kimondja, hogy a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen. Hasonló a helyzet a környezetvédelemmel. Hogy áll ez a kérdés a felsőfokú oktatási intézményekkel? Környezet- és természetvédelmi ismereteket minden egyetemen oktatni kellene kötelező vagy választható tantárgyként, az egyetemi kar szakirányának megfelelő irányultsággal, tartalommal és terjedelemben.

A környezetügy elsőbbségének alárendelt jogalkotás és államigazgatás, valamint a globális együttműködés elengedhetetlen feltétele a fenntartható jövőnek.

Egy emberöltőn belül totális ökológiai katasztrófa lehetséges. Az ok az ember. Sürgős cselekvések szükségesek! Ezekre int egyre több információ.

Dr. Temesi Géza

Természetvédelmi kezelés, bemutatás

Hatékonyabb működés és nagyobb állami létszám kellene! Több jól képzett és elhivatott szakember szükséges az állami természetvédelem terén, mind a hatósági-igazgatási szerveknél, mind a nemzeti park igazgatóságoknál. A 10 nemzeti park igazgatóság alapfeladata a védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezelése, amelynek szerves része a bemutatás is. A bemutatás objektumai tehát a természetvédelem terén a védett természeti területek és a védett természeti értékek. Erről a feladatról olvashatunk jogi levezetést a természetvédelmi törvény, kormányrendelet és az erdőtörvény alapján az ERRŐL-ARRÓL menüpont alatt, a hírével azonos című publikációban. Lásd: http://www.termeszetor.hu/errol-arrol/

AZ ÉV FÁJA – hír Pécsről

A sajtóban olvasható „év fája” megjelölés félrevezető lehet. Minden évben megválasztják ugyanis az Év Fáját (=faegyedét) és az év fajai között az Év Fafaját, utóbbira nem szakszerű az év fája megnevezés. Az év fáját illetően évente választják az Év Európai Fáját (faegyedét) is.

Új hír, hogy 2019-ben a Pécsi Havi-hegyi Mandulafa lett az Év Európai Fája nemzetközi verseny győztese a Brüsszelben kihirdetett eredmény alapján. A kb. 135 éves csavarodott törzsű fa a Havi-hegyen épült Havas Boldogasszony-templom bejárata előtt áll. Ez a mandulafa volt 2018-ban a hazai Év Fája.

Fotók: dr. Temesi Géza, 2019. márc. 20.

Janus Pannonius pécsi püspök és költő 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, amely az örök megújulás szimbóluma lett a városban. 2008-ban a püspök újratemetésekor 500 mandulafát ültettek el Pécsett.

2017-ben a Zengővárkonyi Szelídgesztenye volt az Év Fája országunkban. Zengővárkony Baranya megyei 400 lakosú kis település Pécs mellett a Zengő lábánál. 500 éves szelídgesztenyése pusztulóban van, a múlt századokban a gesztenye segítette a falu lakosságának megélhetését.

Fotók: dr. Temesi Géza, 2017. nov. 23.

A több mint 300 éves fa kigyógyult a szelídgesztenye kéregrákból (kórokozója egy tömlősgomba). Átélt viszontagságos évszázadokat, többek közt azt is, amikor lőtérőrzésre kirendelt katonák melegedési céllal meggyújtották, a képen látható a részben kiégett törzs.

Dr. Temesi Géza

TeSzedd

„Ő kiszórja, Te szedd! Munkamegosztás.” Indul a hulladékgyűjtési akció, amely március 18-tól 24-ig tart. Az akció eredményessége és nevelő hatása mellett többet kellene tenni a megelőzésért is, többek között jogkövetkezmények (szankciók) alkalmazásával. A szemetelés és az illegális hulladéklerakás a természetet, a védett és a Natura 2000 területeket is jelentősen érinti.  Az egy hetes akcióról részleteket lásd: http://szelektalok.hu/teszedd/

Tavaszi őrzési feladatok a természetben

A természet őrzésének feladatait ellátó hivatásos személyek (természetvédelmi őrök, rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet tagjai, hivatásos vadászok, hivatásos halőrök, mezei őrszolgálat) munkáját a tavaszi időszakban is segíthetik a természetvédelmi célú egyesületek tagjai és más állampolgárok többek között megfigyeléseikkel, jelzéseikkel, bejelentéseikkel, közreműködésükkel. A természetvédelmi őrök esetében rendszeres közreműködők a polgári természetőrök. A legjellemzőbb tavaszi őrzési feladatokról ízelítőül szolgálhatnak az alábbiak.

A tavasz az egyik legtűzveszélyesebb évszak a természetben, különösen óvjuk ezért a természeti és a védett természeti területeket a veszélyes időszakban a tüzektől! Jogi és tűzvédelmi ismereteket lásd a LÁNGOLÓ TERMÉSZET és az EMBERI PROBLÉMÁK menüpont alatt, a HÍREK között és másutt a honlapunkon a Kereséssel.

Egyik tavasszal kezdődő (nem ritkán mellőzött) feladat a gyógynövény-, virág- és gombagyűjtés jogszerűségének ellenőrzése. Gyakori ugyanis az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása és a lopás. Jogi ismereteket lásd a honlap ERDŐ-MEZŐ KÓSTOLÓ menüpontja alatt és a HÍREK között a Tartalomjegyzék segítségével. Egyes fokozottan védett növények élőhelyét virágzási időben állandó jelleggel őrizni kell, ilyen például egyesületünk címernövénye, a pilisi len (dolomitlen).

Ugyancsak alapvető feladat az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatos intézkedés illetve eljárás az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek és a hatóságok részéről. Állampolgári bejelentést a települési önkormányzathoz, a jegyzőhöz, a rendőrségi ügyeletre vagy a járási hivatalhoz, védett természeti terület esetén a természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatósághoz, erdő esetén az erdészeti hatósághoz (10 megyeszékhely szerint járási hivatal) lehet tenni. A terület tulajdonosa, vagyonkezelője is érintett a problémában. Jogi ismereteket lásd a honlap EMBERI PROBLÉMÁK menüpontja alatt is, és kereshető a HÍREK között.

A vadászterületeken alapvetően a vadászatra jogosult feladata a vad és élőhelyének őrzése. A hullatott agancs a vadászatra jogosult tulajdona, annak begyűjtése a vadászati jog része. A jogellenes agancsgyűjtés egyik időszaka a tavasz (gímbika, dámbika hullatott agancsának gyűjtése), ami a lopás mellett zavarhatja a vadat és élőhelyét is, részleteket lásd honlap: HÍREK ARCHÍVUM, 2016. január. Tavasszal a vadászat jelentős arányban szünetel, kivétel az őzbak (ápr. 15-től) és az egész évben vadászható vadfajok (pl. vaddisznó, róka, aranysakál stb.).

A természetre irányuló turizmus intenzívvé válik tavasszal, ami zavarással, szemeteléssel, tűz okozásával járhat, vagy olyan területekre is irányulhat, ahova a belépés korlátozott (pl. fokozottan védett természeti területek). Részleteket lásd ÉGHAJLATVÁLTOZÁS menüpont alatt. A természetvédelmi kezelés egyik teendője az őrzés és más feladatok mellett tavasszal is a bemutatás, ami az ökoturizmust segíti elő.

Tavasszal kezdődik a madarak fészkelési és költési időszaka. Sajátos feladat egyes madárfajok (pl. parlagi sas, rétisas) esetében a fészekőrzés, amelyben civilek (MME és más egyesületek tagjai) is jelentős aktivitással közreműködnek. Hasonlóan segíteni lehet a nemzeti park igazgatóságok által szervezett tavaszi közúti kétéltűmentési akciókat, a békamentést.

Dr. Temesi Géza