Szerző egyéb cikkei: Nagy Károly Menyhért

Nemzetközi természetvédelmi egyezmények

A környezet- és a természetvédelem terén a nemzetközi együttműködés a jelen és a jövő alapja. A nemzetközi természetvédelmi egyezményeket a Berni Egyezmény, valamint a Kárpátok Keretegyezmény kivételével törvény, illetve egy egyezményt törvényerejű rendelet hirdeti ki. Emlékezzünk abból az alkalomból, hogy Magyarország Bonni Egyezményben való részességének időpontja 1983. november 1-je. Országunk az alábbi természetvédelmi egyezményekhez csatlakozott.

1986. évi 6. törvényerejű rendelet a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről (Bonni Egyezmény)

Az európai vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény közzététele a Magyar Közlöny 1990. évi 64. számában 7/1990. szám alatt (Berni Egyezmény)

1993. évi XLII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28 – június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről (Ramsari Egyezmény)

1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről (Biodiverzitás Egyezmény, Rioi Egyezmény)

2003. évi XXXII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott,  a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről (Washingtoni Egyezmény, CITES)

306/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény kihirdetéséről (Kárpátok Keretegyezmény)

2007. évi CXI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről (Tájegyezmény, Firenzei Egyezmény)

2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről (Világörökség Egyezmény – természeti világörökségi helyszínek és kultúrtájak)

KATICABOGÁR – a szeretet, szerencse jelképe

A bogarak rendjén belül a mindenevő bogarak alrendjébe tartozik a katicabogár-félék családja, 90 hazai honos fajjal. Egyszerűsítve a rendszerezésüket a családhoz tartoznak a félbödék, a szerecsenbödék, a törpebödicék, a bödicék, a szerecsenkaták, a katicák, a füsskaták, a katókák és a bödék.

A katicák között vannak 2-, 3-, 4-, 5-, 7-, 10-, 11-, 13-, 16-, 19- és 22-pettyes, a füsskaták között pedig 10-, 12-, 14-, 15-, 16-, 18- és 20-cseppes fajok. A szerecsenkaták esetében a 2- és 4-foltos, -pettyes, -cseppes megnevezést alkalmazza a szakirodalom. A katicabogár-félék fajainak nagy része ragadozó életmódot folytatva levéltetvekkel táplálkozik, így biológiai védekezésre is alkalmas. Legismertebb faj a hétpettyes katicabogár, amelyre a cím is vonatkozik, és amely 2011-ben az év rovara volt. Egy hazai faj van, amely jelentős gazdasági károkat okozhat: a hosszú tudományos nevű lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatuorpunctata). Több mint 10 éve jelen van országunkban egy ázsiai inváziós faj is, a harlekinkatica.

Ilyenkor ősszel táplálékhiány miatt és a tél elől menekülve megjelennek a katicák (együtt több fajuk is) épületeknél, a városi lakások déli napos falain. Imágó alakban telelnek át és kb. egy évig élnek csak ezek a mesékben is szereplő kis bogarak. A képen az inváziós harlekinkatica látható, amely faj elterjedése már nem szerencse (fotó: Temesi Géza, Pécs, 2019. október 14.).

ZUZMÓK a levegőminőség vizsgálatára

A zuzmó telepes virágtalan lény, alga (=moszat) és gomba szimbiózisa, életközössége; egysejtű vagy fonalas kékalga (újabb rendszerezés szerint = kékbaktérium) vagy zöldalga és többnyire tömlősgomba (leginkább csészegomba) együttélésével (szimbiózisával) kialakult új szervezet. A zuzmók zuzmósavakat termelnek, szaporodásuk összetett folyamat. Az algasejtek a gombafonalak között helyezkednek el, így a zuzmók testfelépítése réteges jellegű. Alakjukat és védelmüket a gombák adják, amelyek vízben oldott tápanyagokat és széndioxidot szolgáltatnak az algáknak, míg a fotoszintézisre képes algák kész szerves anyagot nyújtanak a gombafonalaknak. Mintegy 20.000 zuzmófaj ismert Földünkön, Európában kb. kétezer faj, Magyarországon annak fele él, utóbbiak közül 17 faj védett. Védett zuzmófaj például a bozontos csigalapony (10.000 Ft/teleptest), az erdei rénzuzmó (5.000 Ft/teleptest) a magyar bodrány (10.000 Ft/teleptest), a magyar tölcsérzuzmó (5.000 Ft/teleptest) és a terülékeny bodrány (10.000 Ft/teleptest), további fajokat lásd 13/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 9. mellékletében.

A zuzmófajok nagy része rendkívül érzékeny a levegő szennyezettségére (különösen a kéndioxidra és nehézfémekre), az élőhely tisztaságára. Környezetvédelmi szempontból nagy jelentőségük van ezért abban, hogy – jól jelezve a levegő minőségét – biológiai indikátorként tükrözik a környezeti tényezők hatását. Közvetett biológiai monitoring révén egész évben alkalmasak zuzmótérképezéssel a levegő minőségének megállapítására, szükségtelenné válhatnak így a fizikai-kémiai mérések. A képen a sárga kéregzuzmó látható (fotó: Temesi G., Pécs, 2019.09.22.)

A zuzmók a kőzetek mállasztásával (zuzmósavakkal) elősegítik a talajképződést, és vannak köztük gyógyhatású fajok is (pl. izlandi zuzmó, tölgyfazuzmó). A zuzmók lassan növekednek és sok évtizedig vagy évszázadig élnek, de akár évezredekig is elélhetnek. Tekintsük meg a zuzmósavaktól változatos színű telepeiket fatörzseken embermagasságban, vagy sziklás kövek repedezett felületén! Fontos: nem ártanak a fáknak, nem élősködők. Védik is a fák törzsét, de alattuk megbújhatnak például gyümölcskártevő tetvek. Jól jelzik a levegő páratartalmát is, a magas páratartalom kedvez a gombáknak. Figyeljük meg a városi fák törzsein a zuzmók jelenlétét!

Dr. Temesi Géza

Soklábúak

Mindenki ismeri a „több lábon állás” mondást, a többnél pedig még több a sok. Az állatvilágban a sok lábon állás és mozgás is létezik. A többsejtű szövetes állatok rendszerében a medúzák, a korallok, a férgek, a puhatestűek és más állatok különböző rendszertani egységei után következik az ízeltlábúak törzse. Ebbe a törzsbe tartozik többek között a rákok, az ikerszelvényesek, a százlábúak, a rovarok és a pókszabásúak osztálya. Az ikerszelvényesek alapvető rendje az ezerlábúak. Sem a százlábú, sem az ezerlábú fajoknál azonban az ízelt lábak száma nem száz, nem ezer, hanem előzőeknél 30 – ⁓350, utóbbiaknál 34 – 750.

Az ikerszelvényes elnevezés a potrohra vonatkozik, ahol az ikerszelvények két szelvény összeolvadásával keletkeztek. Rajtuk két pár végtag van, kivéve a potroh utolsó szelvényét. A tor első szelvénye kivételével a többi torszelvényen 1-1 pár végtag van, tehát van láb bőven, de viszonylag rövidek. Az ezerlábúaknak hazánkban is több rendszertani családja van jelen, egyik a vaspondrófélék családja negyvenen felüli szelvénnyel, lásd a képen a vonalas vaspondrót (fotó: Temesi Géza, 2019. 09. 16. Pécs Kertváros). Korhadékevők és avarral táplálkoznak, fontos szerepük van a humuszképződési folyamatban a szervesanyag-lebontással, és szemetet fertőtlenítenek. Túlszaporodva ősz közeledtével inváziót okozhatnak, ilyen indokolt esetben jöhet szóba a szakszerű irtószeres kezelés.

A százlábúak nem ikerszelvényesek, lábpárjaik száma nem több mint a törzsszelvények száma (törzs = tor + potroh), vannak láb nélküli szelvényeik is. Éjjeli gyors mozgású ragadozó életmódot folytató állatok, az ezerlábúaknál jóval hosszabb lábakkal. Főleg rovarokkal, férgekkel táplálkoznak, amivel hasznot hajtanak a kertekben. Hazánkban is több család fajai élnek, például a rinyafélék.

Sem az ezerlábúak, sem a százlábúak az emberre semmiféle veszélyt nem jelentenek, ne tapossuk el őket! Sok lábon élnek, ősszel sokan is lehetnek, és nem szépségek. Az esetleges védekezést csak a feltétlenül szükséges mértékben és szakszerűen végezzük!

Dr. Temesi Géza

Lepkék

A Magyarországon élő lepkefajok száma 3500, ebből védett 262 faj, fokozottan védett 28 faj, tehát több mint 8 %-uk áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt. A hernyók főként növények leveleivel táplálkoznak, ezzel nagy gazdasági károkat okozhatnak, de vannak mást fogyasztó fajok is. A rovarfogyasztó állatok, főleg a madarak táplálékául is szolgálnak. A kifejlett lepkék (imágó) virágok nektárjával, esetleg virágporral táplálkoznak, de vannak nem táplálkozók is. Kimagasló szerepük van a növények beporzásában. Gyakorlatias megközelítésben vannak nappali lepkék és éjjeli lepkék, illetve molylepkék és nagylepkék. Rendszertanilag 34 hazánkban is képviselt családjukkal foglalkozik az állatrendszertan szakirodalom*, ilyenek például a molyfélék, a farontólepke-félék, az araszolólepke-félék, a búcsújárólepke-félék, a gyapjaslepke-félék, a bagolylepkefélék, a medvelepkefélék, a pávaszemeslepke-félék, a szenderfélék, a pillangófélék, a boglárkafélék, a szemeslepke-félék családja stb.

Néhány példa a kiemelt oltalomra – amely alá összesen 290 lepkefaj tartozik – a következő. Fokozottan védett lepke például a magyar boglárka és a sztyeplepke (250.000 Ft/egyed), a magyar ősziaraszoló, az óriás-medvelepke és a vörös csüngőlepke (100.000 Ft/egyed). Védett lepke például a farkasalmalepke és a gyászlepke (50.000 Ft/egyed), a kis pávaszem és a nagy rókalepke (10.000 Ft/egyed), a citromlepke és a nappali pávaszem (5.000 Ft/egyed). A képen a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) látható (védett, 50.000 Ft/egyed), fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea, Somoskőújfalu, 2019. 06. 08.

Sajnos a lepkék is pusztulnak még a védett természeti területeken is, főleg amelyeket mezőgazdasági területek öveznek. Óvjuk, védjük ezeket a sokszínű élőlényeket, az egyébként rövid életű lepkéinket! Felül kell vizsgálni az élelmiszertermelés és a hernyókárok elleni védekezés módját a lepkék rendje miatt is.

*Dr. Dudich Endre – Dr. Loksa Imre (1981): Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Budapest.

Dr. Temesi Géza

Bogarak

Nyelvünkben a bogár szót többféle értelemben használjuk: rovarrend megnevezése, nevezünk bogárnak olyan rovarokat is, amelyek nem tartoznak a bogarak közé (pl. svábbogár), bogaram megszólítás, bogaras jelző. Szólás-mondás is van: „tücsköt-bogarat” vagyis válogatás nélkül mindent összehord, összebeszél. A tücsök, a cserebogár és más bogarak költeményekben, mesékben is szerepelnek.

A felsőrendű rovarok csapatának legnagyobb fajszámú rendje a bogarak (Coleoptera), amelyeknek 28 rendszertani családját tárgyalja az állatrendszertani meghatározó szakirodalom.* Magyarországon több mint hatezer bogárfaj él, ebből 206 faj (kerekítve a fajok 3 %-a) áll kiemelt oltalom alatt: 194 faj védett, 12 faj fokozottan védett. Sok szép bogarunk van a cicindéláktól kezdve a cincérekig. Legnagyobb méretű a nagy szarvasbogár, amely védett faj. Ugyancsak védett például a nagy hőscincér és a havasi cincér. A 12 fokozottan védett faj között a nagyméretű remetebogár van az élen 250.000 Ft/egyed értékkel, és többek közt fokozottan védett a magyar futrinka, a kék pattanóbogár és a pusztai gyalogcincér. A tücsökszabásúak közül az erdei tücsök védett, a lótücsök pedig ismét egy nagytestű rovar. Éjszaka tevékeny világító bogarak a szentjánosbogár-félék. Kisméretű bogarak jellegzetes járataikkal a szúfélék. A bogarak legnépesebb családja az ormányosbogár-félék. Lehetne folytatni a bogaras figyelemfelkeltő sorokat a gyászbogarakkal és további családokkal hosszasan. De a hosszú múltra visszaemlékezve 60 évvel ezelőtt több bogár volt látható a természetben. A bogarak részt vesznek a szerves anyag lebontásának folyamatában, az emberi gazdálkodás szempontjából károsítanak vagy hasznot hajtanak. Az erősen pusztuló rovarvilágon belül a bogarak rendje az átlagnál még gyorsabb ütemben pusztul. Illusztrációként a képen a pohos gyászbogár (Gnaptor spinimanus) nőstény egyede látható, fotó: Temesi Géza, Pécs – Mecsek, 2019. 07. 15. Óvjuk, védjük a bogarakat, környezetkímélő módon védekezzünk a károsítások ellen!

* Dr. Dudich Endre – Dr. Loksa Imre (1981): Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Budapest.

Dr. Temesi Géza

Felsőrendű rovarok

Az ízeltlábúak törzse rovarok osztályának felsőrendű (szárnyas) rovarok (Pterygota) csapatába több mint kéttucat újszárnyú (Neoptera) rend tartozik. A rendek osztályokra, az osztályok pedig nemekre tagolódnak a rendszertanban, a nemeken belül különböztetjük meg a fajokat. A kérészeket, a szitakötőket, a sáskaféléket, a szöcskeféléket, a tücsökféléket, a kabócákat, a bogarakat, a lepkéket, a szúnyogféléket, a bögölyféléket, a hangyaféléket, a különböző darázsféléket és a méhalkatúakat nevesíteném kiemelve a fent nevezett rendszertani csapatból.

Három alapvető probléma lehetséges a felsőrendű rovarvilággal: 1) őshonos rovarfajok pusztulási – kihalási folyamata; 2) egyes őshonos rovarfajok időszakos túlszaporodása; 3) idegenhonos rovarfajok elterjedése (inváziója), a két utóbbi esetben károkozásokkal, veszélyekkel. Főként a repülőgépes vegyszeres szúnyogirtás szükségessége és gyakorlata egyre több kritikát vált ki évtizedünkben több okból is, hasonlóan az iparszerű mezőgazdálkodás. Számtalan publikáció figyelmeztet a rovarfajok igen gyors pusztulására, más írások pedig arról igyekeznek meggyőzni az érdeklődő olvasót, hogy már a dinoszauruszok előtt is léteztek rovarok, és az emberiséget is túl fogják élni. Legyünk inkább óvatosan pesszimisták! Az sem közömbös, hogy merre halad a rovarvilág a fajokat illetően a változó környezeti feltételek között. A rovarvilágra is vonatkozik a természet általános védelme, a védett és a fokozottan védett rovarfajokra pedig a kiemelt természetvédelmi oltalom. [Utóbbira egy példa: remetebogár (Osmoderma eremita), természetvédelmi értéke 250.000 Ft/egyed, egyik legnagyobb a bogárfajaink közül.] Hazánkban egyelőre két inváziós rovarfaj terjed: a harlekinkatica és az ázsiai márványpoloska. Az utóbbi nagy károkat okozhat a kertekben és a szántóföldi kultúrákban, és allergiás reakciókat válthat ki az emberen. Szerencsére megérkezett természetes ellensége, az ugyancsak inváziós szamurájdarázs, amely egyelőre nem károsít. Európában inváziós rovarfaj még az ázsiai lódarázs, de hazánkban még nem jelent meg. Hát ilyen a rovarvilág, a Föld faj- és egyedszámban leggazdagabb állatcsoportja. Illusztrációként szolgál a képen látható kis hegyisáska (Pezotettix giornae), (nőstény egyed), mely nevével ellentétben nem hegyvidéki faj, hanem kifejezetten melegigényes, déli elterjedésű (fotó: Temesi Géza, Pécs belvárosi üzletház, 2018. 09. 13.). Óvjuk, védjük az őshonos felsőrendű rovarokat: növények beporzóit, elhalt élőlények lebontásának aktivistáit, énekesmadarak és más rovart fogyasztó állatok táplálékát, élővilágunk legnagyobb csapatát!

Dr. Temesi Géza

Ha szelet vetünk, vihart aratnak

– szólhatna egy új mondás a globális felmelegedés problémájára célozva.

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás okozói vagyunk részben emberi tudatlanság, részben a pénztőke mindenek feletti uralma, részben politikai problémák miatt. A tudatlan emberi rövidlátással naponta találkozunk, a milliárdok meghatározó erejével szintén, a világpolitika pedig sokszor átláthatatlanul bonyolultan árt a fenntarthatóság ügyének. Mai életünk a jövő generációira és a természeti környezet jövőjére hat a negatív következményekkel.

Meghatározó álláspontok szerint egy évtizeden belül radikális változtatások szükségesek, mert amennyiben azok nem történnek meg, a negatív folyamatok (globális felmelegedés, éghajlatváltozás, fajok pusztulása, biológiai sokféleség csökkenése, ivóvízhiány stb.) visszafordíthatatlanná válnak, ami felbecsülhetetlen hatással lesz a természetre is. Felismerő tudás, összehangolt cselekvések és számonkérés szükséges Földünk országaiban, ahol többek között a népességnövekedés, az urbanizáció, a fokozódó turizmus és a migráció a jellemző.

Az Éghajlatváltozás menüpont alatt a Meteorológia című írás foglalkozik a meteorológiai elemek közül a hőmérséklettel, a páratartalommal és a csapadékkal, valamint a széllel. A vadon élő növényzet termőhelyét (termőhely = éghajlat + talaj + hidrológiai viszonyok) közvetlenül, a vadon élő állatvilág élőhelyét pedig közvetve meghatározzák ugyanis ezek a meteorológiai elemek. A menüpont a címének megfelelő több aktuális témakört publikál.

Dr. Temesi Géza

A császár, az ősközösség és a szarka

A gombagyűjtésnek nevezett tevékenység nem csak illegális megélhetési forrás lehet országunkban, hanem sport és mánia is. A kecsoszsport honlapon sportszervezetként működő természetjáró gombászklub gomba-szakellenőr vezetője hazánkban védett gomba, a császárgalóca gyűjtésének fotójával reklámozza önmagát és a sportját. A gombamánia honlapon olvasható ugyancsak gomba-szakellenőr tollából, hogy „a gombászat egy gyönyörű és ősi tevékenység”. Hát ez igaz, de már nem élünk ősi társadalomban, az ősközösségben, így aztán a gomba sem közös tulajdon.

Korunkban a kórainkat leszámítva a gombagyűjtés tekintetében is az alap a tulajdonjog. A védett gomba állami tulajdon, a nem védett gomba pedig a földterület tulajdonosának a tulajdonát képezi. Állami tulajdonú terület esetén a haszonvétel az állami vagyonkezelőt illeti meg. Kivételként azonban állami erdőben az erdőtörvény az egyéni szükségletre történő gyűjtés tűrésére kötelezi az állami erdőgazdálkodót, az így gyűjthető mennyiség azonban egyrészt korlátozott, másrészt nem hozható kereskedelmi forgalomba. Védett természeti területen (természetesen védett erdőben is) viszont a gyűjtés elsődlegesen a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység. A védett gombával kapcsolatban pedig mindenhez hatósági engedély kell, még az országba való behozatalához is.

Fentiek a gyógynövényre és a vadon termő gyümölcsre is vonatkoznak.

„Ne lopj”, szól a parancsolat, „mások tulajdonát ne kívánd”, hangzik a másik, de ne is bíztass a lopásra vagy más jogsértésre a világhálón sem! Nem lehet csak úgy a tiéd sem a titkos gombalelőhelyeden talált gomba, de még a talált dolog sem az útszélről. Ne légy szarka azért se, mert kivétel a jog alól a szarka (Pica pica)! A jog nem ismerete nem mentő körülmény. Add tovább igaz mesémet!

A képen: piacra került óriás pöfeteg (valóban óriási, több mint 50 cm az átmérője) ráhelyezett sárga rókagombával az arányításhoz.

Dr. Temesi Géza

Történelem

Emlékezzünk a múltra! Történeti visszatekintés a természet hazai jogi védelmére címmel olvasható dr. Temesi Géza publikációja a hír címével azonos megnevezésű menüpont alatt. Az egyedülálló összefoglaló írás a vadgazdálkodás – vadászat, az erdők védelme – erdőgazdálkodás, a halászat – halgazdálkodás – horgászat és a természetvédelem – természetőrzés törvényi szintű jogszabályait gyűjti össze az 1700-as évektől 2019-ig. A teljesség kedvéért tartalmazza a törvénygyűjtemény a nemzetközi természetvédelmi egyezményeket kihirdető hatályos törvényeinket is. A joganyag mellett visszapillantást nyújt az emlékeztető feldolgozás szakterületenként néhány szubjektíven kiválasztott régi jeles szakkönyvre, motiválva a múltról szóló és az időtálló ismeretek felhasználását és a szakmai múlt tiszteletét.

Draskovics László